//A félelem ereje
„Donald Trump olyan lélegeztető gépeket fogadott el Oroszországtól, amelyek az amerikai szankciós listán szereplő Urali Műszergyárban készültek” #moszkvater

A félelem ereje

MEGOSZTÁS

A járvány felülír mindent? Az Egyesült Államok szankciók alatt álló orosz üzemtől vett lélegeztető gépeket.

„Donald Trump olyan lélegeztető gépeket fogadott el Oroszországtól, amelyek az amerikai szankciós listán szereplő Urali Műszergyárban készültek” #moszkvater
„Donald Trump olyan lélegeztető gépeket fogadott el Oroszországtól, amelyek az amerikai szankciós listán szereplő Urali Műszergyárban készültek”
Fotó:EUROPRESS/MANDEL NGAN/AFP

Mindenki arról beszél manapság, hogy a koronavírus-járvány után már semmi sem lesz olyan, mint előtte volt. Minden értelemben megváltozik a világ. A vuhani karantén feloldása utáni képeket látva ugyan kissé szkeptikus vagyok, de azzal tökéletesen egyetértek, hogy a világot most érő megrázkódtatás egyfajta katalizátorként felgyorsítja az átalakulást. Mindaz, ami már elindult, a vártnál sokkal gyorsabban valósággá válik. Remélhetőleg olyan szemléletbeli változásokat is megerősít a sokk, amelyek segítik a fenntarthatóságot, környezetünk védelmét. Átrendezi a fejünkben a prioritásokat, így például a fogyasztás templomai hátrébb sorolódnak, és ismét előtérbe kerül maga az ember. Többet figyelünk egymásra, és az állandó gyűlölet, a szélsőségekig fokozott versenyfutás hely mögül  legalább néha előbukkan a szeretet.

„Ha nem is annyira, mint ezekben a napokban, legalább kicsit lelassul a sokszor az őrületig felgyorsult világunk, hogy a pénz és az élvezetek, a fogyasztás hajszolása közepette legyen időnk körülnézni”

No, nem is folytatom tovább, mert a végén még azt hiszik, hogy az agyamra ment az önkéntes karantén. Megelégszek hát azzal, ha azért a jelenleginél kiszámíthatóbb fordulatot vesznek a dolgok. Tudom azonban, hogy az érdekek továbbra is dominálni fogják mind az emberi, mind a nemzetközi kapcsolatokat. A nagyhatalmak nem fognak egymás keblére borulni, helyette tovább folyik a küzdelem pozíciókeresés, a befolyásért.

Éppen ezért jó látni, amikor egy politikus számára az amúgy sem túl szimpatikus eszköznek tűnő szankcióknál, más országok, sőt népek politikai alapú büntetése helyett fontosabb adott esetben az, hogy ezen felülemelkedve életeket menthet. Remélhetően nem csak a véletlen műve, hogy

„Donald Trump olyan lélegeztető gépeket fogadott el Oroszországtól, amelyek az amerikai szankciós listán szereplő Urali Műszergyárban készültek”

A cég ugyanis a 2014 óta tiltó listán lévő Rádiótechnika (KRET) nevű konszernhez tartozik. Nem mondom, hogy ez már a szankciós politika végét jelzi, ám mindenképpen egy apró lépés ebbe az irányba. Ennek kell tekinteni az orosz-amerikai viszonyt ismerve azt is, hogy Trump elfogadta Putyin felajánlását. Sőt, a szállítmány felét ki is fizette, pedig tudta, hogy ez milyen problémákat okoz neki otthon. Mint ahogy azt is, hogy Moszkva egy ilyen gesztussal mennyit javíthat az imázsán. De mint nyilatkozta, őt nem érdekli az orosz propaganda, ezek az orvosi műszerek emberéleteket menthetnek.

„Persze, most nyugodtan mondhatják, hogy Trump semmit nem tesz ingyen, és az ő gondolkodásában Amerika mindenek előtt áll”

Lehet, mint ahogy azon sem lepődtem meg, hogy Oroszország csökkenti az olajkitermelést. Az üzlet, az üzlet, az érdekek pedig nem tűnnek el. Egy láthatatlan kicsi vírus azonban van olyan erős, hogy még a nagyhatalmak is félnek tőle. És ez megváltoztatja a prioritásokat.

Csak a kisstílűek nem érzik e vírus erejét, és nem értik meg az idők szavát. Olekszandr Tkacsenko a kormányzó ukrán párt, a Nép szolgája parlamenti képviselője arra szólított fel mindenkit, hogy ne fogadjanak el segítséget Oroszországtól akkor sem, ha a járvány helyzet kritikussá válik. Náluk a gyűlölet még a félelemnél is erősebb.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.