//„A Donbassz átmeneti elvesztése nem tragédia”
Ukrán csapatok BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőből tüzelnek Kelet-Ukrajnában 2022. június 7-én #moszkvater

„A Donbassz átmeneti elvesztése nem tragédia”

MEGOSZTÁS

Egyre szorosabbra fonódik a gyűrű az Észak-Donbassz térségében. Szvjatogorszk elfoglalásával az orosz csapatok sikeresen átkeltek a Donyec folyón, immár északról veszélyeztetik Szlavjanszkot, és alapvetően az egész ukrán védelem egységét. A szeverodonyecki állítólagos ukrán ellentámadás a hasonló herszoni és harkovi műveletek sorsára jutva gyakorlatilag semmiben sem változtatott a harcok menetén. Az egyre nyilvánvalóbb nehézségek hatására az ukrán eliten belül mind hangosabban merül fel a gondolat, hogy nem lehet az ország keleti felét katonailag még sokáig tartani. Pedig az igazán heves harcok még csak most következnek, bár nem tudni a védelem mégis meddig tarthat ki. Mégis eközben Kijev szinte magával ellentmondva folyamatos tüzérségi tűz alatt tartja azt a Donyecket, amelyet már rég elveszettként könyvelt el.

Ukrán csapatok BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőből tüzelnek Kelet-Ukrajnában 2022. június 7-én #moszkvater
Ukrán csapatok BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőből tüzelnek Kelet-Ukrajnában 2022. június 7-én
Fotó:EUROPRESS/ARIS MESSINIS/AFP

Vasárnapra virradóan legalább 15 cirkáló és ballisztikus rakétával végrehajtott átfogó orosz támadás érte az ukrán nagyvárosokat, illetve stratégiai létesítményeket. Harkovtól Nyikolajeven, valamint Odesszán át egészen Kramatorszkig számos üzem, raktár és kikötői infrastruktúra kapott találatot. Hosszabb kihagyás után pedig Moszkva kijevi célpontokra is csapást mért. Utóbbi esetében a Darnyickij kerületben található vasúti javítóüzem került az orosz cirkáló rakéták célkeresztjébe. A védelmi minisztérium közleménye szerint utóbbiban zajlott a Nyugatról érkező egykori szovjet fegyverzet javítása és ideiglenes tárolása.

„Avagy például a Lengyelországból és Csehországból érkező T-72M harckocsik a darnyickiji üzemen keresztülhaladva jutottak el állapotuktól függően kisebb-nagyobb munkálatokat követően az adott frontszakaszra”

Darnyickij elhelyezkedésénél fogva kiválóan alkalmas a fegyverszállítások fogadására, mivel külvárosi vagonjavító üzemként – Kijev egyik legkeletibb kerületében – mind a logisztikához szükséges nehézgépek és közlekedési infrastruktúra, mind a képzett személyzet könnyen elérhető. Ráadásul gyakorlatilag a harkovi és dnyepropetrovszki vasútvonalakkal közvetlen összeköttetés nyílik a donbasszi fronthoz, miközben a Dnyeperen sem kell átkelni. Az utólag nyilvánosságra került felvételek alapján az üzem számos csarnoka helyrehozhatatlan károkat szenvedett, de nem elképzelhetetlen, hogy a későbbiekben Kijev egy másik hasonló objektumot jelöl ki a fegyverzet fogadására. A támadás összehangolt jellegét jelzi, hogy Harkov térségében, illetve Kramatorszkban szintén javítóüzemeket ért találat.

Az egyik megsemmisült üzemcsarnok a telep területén

„A harctéri események tekintetében jórészt változatlan nyikolajevi és egyre szűkülő donbasszi frontokról tudunk beszámolni”

Továbbra is erős harcok folynak Davidov Brod térségében, ám a felrobbantott Ingulec híd miatt nem tudnak az ukrán csapatok tartósan hídfőállást létesíteni a folyó keleti partján. A napokban, noha egy rövid időre úgy tűnt mégis sikerült, ám mint kiderült mindez a Kígyó-szigethez hasonlóan alapvetően az orosz hadsereg csapdája volt. Avagy taktikai visszavonulást színlelve az orosz fél az ukrán erőket a saját oldalára csalta, hogy azok egy úgynevezett tűzzsákba kerüljenek. Miután pedig a megfelelő számú ukrán alakulat a folyón átkelve Davidov Brod térségében felgyülemlett a leendő tűzzsákban, légi támogatással kiegészített átfogó tüzérségi tüzet nyitott az orosz fél rájuk, gyakorlatilag megsemmisítve őket.

A taktika előnye, hogy nem kell közvetlen harcérintkezésbe lépni az ellenséggel, ám mégis jelentős veszteségeket lehet neki okozni. Persze túl sokszor eljátszva az ellenfél is felkészül az ilyen eshetőségekre, sőt rossz előkészítés mellett akár átveheti a kezdeményezést. Ezzel együtt Belaja Krinyica térségében viszont az orosz haderőnek sikerült hídfőállást létesítenie az Ingulec nyugati partján, bár kérdés sikerül-e azt tartósan megtartani. A Davidov Brodnál elszenvedett veszteségek után az ukrán haderő egyértelműen feladva korábbi offenzíváról szóló terveit, védekező pozíciót vett fel.

A Nyikolajev környéki harcok állása 2022. június 6-án #moszkvater
A Nyikolajev környéki harcok állása 2022. június 6-án
Forrás:Telegram

„Az orosz ellenőrzésű déli területek esetében Kijev egyre inkább fokozza az Ukrajnával összeköttetést biztosító szálak elvágását”

A telekommunikációs és internetszolgáltatás felfüggesztése után Herszon esetében az ukrán bankok megkezdték a lakossági számlák, valamint bankkártyák blokkolását, de még a helyi ATM-ek sem működnek. Herszon lakosai így nem tudnak hozzáférni megtakarításaikhoz, amelyet Kirill Sztremouszov, a területe katonai-civil adminisztrációjának helyettes vezetője nyílt lopásként jellemzett. Az ukrán bankszektor kivonulásával vélhetően azok helyét a donbasszi és krími pénzintézetek veszik át, orosz társaik a rájuk nehezedő szankciós nyomástól függően jelenhetnek meg. Például a többszörös szankció alatt álló Promszvjazbank a napokban nyitotta meg első fiókját Luganszkban, amelyet lehet hamarosan egy herszoni kirendeltség követ. Érthető is, hiszen gyakorlatilag már jobban nem lehet Promszvjazbankot elvágni a nyugati piacoktól. Az orosz pénzintézetek megjelenése viszont nem tudja kárpótolni a herszoni lakosokat az ukrán bankokban befagyasztott megtakarításaik esetében, így vélhetően valamilyen kárpótlási program fog szükségessé válni a jövőben. Nem elképzelhetetlen, hogy a zaporozsjei adminisztráció vezetője által beterjesztett ukrán vagyonelemek lefoglalását követően azokból válik lehetővé a helyi lakosság részleges vagy teljes kárpótlása.

„Donbasszban immár a nyugati elemzőkön és médián túl az ukrán hivatalos hangok is egyre borúlátóbbak”

A hétfői nap folyamán az orosz erők elfoglalták Szvjatogorszk városát, ezzel az Izjumtól Szeverodonyeckig tartó szakasz teljesen orosz-luganszki ellenőrzés alá került. Sőt, ami igazán lényeges, az a Szvjatogorszk Lavra kolostoregyüttes feletti ellenőrzés megszerzése. Ami pedig nem jelent mást, minthogy sikerült az orosz-donyecki erőknek Szvjatogorszknál a felrobbantott híd ellenére átkelniük a Donyec túlpartjára. A város így ugródeszkaként szolgálhat Szlavjanszk későbbi ostroma során. Persze érdemes hozzátenni, hogy a Donyec folyó vízszintje a megszokott átlaghoz képest jócskán alacsonyabb, ám ennek nem természeti okai vannak. Ugyanis a harcok korábbi szakaszában az ukrán csapatok az orosz előrenyomulást lassítandó felrobbantották az Oszkol és Novoszelovka települések melletti víztározók gátjait. Noha ezzel a folyó alsóbb folyásánál sikerült mesterséges árvízzel elárasztani a lehetséges offenzíva vonalát, ám a száraz nyár beköszöntével hiányzik az a víztömeg, amellyel a magasabb vízszintet most fenn lehetne tartani. Nem elképzelhetetlen, hogy a későbbi harcok során ahogy az ukrán fél a visszavonulásnál, úgy az orosz a támadásnál fogja a megváltozott természeti körülményeket saját hasznára fordítani.

A Szvjatogorszk és Szlavjanszk környéki front állása 2022. június 6-án #moszkvater
A Szvjatogorszk és Szlavjanszk környéki front állása 2022. június 6-án
Forrás:Telegram

„Az ukrán állításokkal szemben pedig maga Szvjatogorszk Lavra történelmi jelentőségű kolostoregyüttese egy kivételtől eltekintve épségben átvészelte a harcokat”

Mint ahogy azt az orosz védelmi minisztérium által a helyszínen készített drónfelvétel is mutatja, az egyik épületrész tetőszerkezetében bekövetkezett sérülésen túl más kár nem érte a monostort. Ami pedig a terület elfoglalása előtt leégett Szvjatogorszki Mindenszentek templomát érinti, annak kapcsán ellentmondásos információk keringenek. Kijev az ostromló orosz erőket, míg Moszkva az ukrán védőket vádolja a 2009-ben átadott templom felgyújtásával. Moszkva helyi szemtanúk elmondásai alapján azt állítja az ukrán nacionalista erők június 4-én szándékosan lőtték gyújtólőszerrel a stratégiai jelentőséggel nem rendelkező épületet. Tekintve azt, hogy az egykori fatemplom mind az érintkezési vonaltól, mind pedig a Donyec folyótól messze helyezkedett el – ezáltal nem biztosított rálátást a harcok helyszínére – kicsi annak a valószínűsége, hogy Moszkva bárminemű előnyt is látott volna annak megsemmisítésében. Főképp annak fényében, hogy az Uszpenszkaja Lavra kolostoregyüttest is megkímélte az orosz tüzérség Szvjatogorszk ostroma során.

Szvjatogorszk Lavra kolostoregyütteséről készült drónfelvétel 

„Az állítólagos szeverodonyecki ukrán ellentámadás hasonló eredménnyel zárult mint harkovi vagy herszoni társai”

Bár a hétvége folyamán az ukrán vezérkar és Luganszk megye vezetője jelentős hadi sikerekről számoltak be, a frontvonal a hét elejére nagyjából ugyanúgy az Azot vegyiüzem környezetében halad. Több, helyben készült videófelvétel alapján biztosra mondható, hogy a lakóövezetek egyértelműen orosz kézen vannak, míg Liszicsanszk és a Donyec menti ipari zóna pedig egyelőre Kijev ellenőrzése alatt. Noha voltak ellentámadásnak nevezhető kísérletek ukrán oldalról, azok a jelentős személyi veszteségek és a nehéztechnika hiányának következtében hamar kifulladtak. Az orosz védelmi minisztérium szerint egyes alakulatoknál a veszteségi ráta elérte a 90 százalékot.  Nem segítette a helyzetet az sem, hogy állítólag Zelenszkij azt a Marjana Bezuhla képviselőt bízta meg a támadás vezetésével, aki pár hete a parancsmegtagadó katonák kivégzését engedélyező törvényjavaslat kapcsán vált híressé. Egyúttal helyi források szerint Bezuhlával több külföldi zsoldos érkezett Szeverodonyeckbe, amely akár a megfelelően képzett és harcedzett gyalogság egyik jele is lehet.

Csecsen parancsnok Szeverodonyeck utcáin

„A harci helyzet romlásával kezd összeomlani a Donbasszal kapcsolatos ukrán kormányzati narratíva”

Jurij Butuszov ismert haditudósító az offenzíva kapcsán egyenesen hazugsággal vádolta meg a kormányzatot, amivel nemcsak a külföldet, de saját magát is átvágja Kijev. Érdemes megjegyezni, hogy Butuszov egykoron Porosenko elnök bizalmi körébe tartozott, így az ukrán politikai életen belül jelenleg tapasztalható leszámolások hozzájárulhattak kritikusabb hangneméhez. De a luganszki ukrán katonai adminisztráció vezetőjének, Szerhij Gajdajnak is be kellett idővel ismernie, hogy korábbi nyilatkozataival szemben csupán az Azot ipari zóna van ukrán kézen. Ráadásul a korábban meglepően optimista Gajdaj immár a megfelelő eszközpark – főképp teherautók – hiányára panaszkodik. Egyértelműen nem lehet tovább tartani a folyamatos sikeres védekezésről szóló győzelmi jelentéseket, mivel egyre többeknek nyilvánvalóvá válik milyen súlyos helyzetbe került az ukrán haderő.

„Mind többek fejében tudatosul az ukrán eliten belül, hogy a Donbassz nem tartható”

Vélhetően az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – RNBO – vezetője, Olekszij Danyilov a Financial Times lapnak nyilatkozva nem véletlenül szólta el magát. Szerinte nem lenne katasztrófa, ha az ukrán haderő tömegesen vonulna vissza a Donbasszból, mivel „a területek átmeneti elvesztése nem tragédia, viszont egy ország elvesztése már az”. Katonai szempontból érthető Danyilov álláspontja, hisz amennyiben tízezres nagyságrendben esnek fogságba, vagy semmisülnek meg a legképzettebb ukrán csapatok, a Donbassz elfoglalását követően összeomolhat a többi régió védelme. Persze ismerve a vezérkar és a kormányzat közt húzódó törésvonalat a kivonás szükségességének kérdésében, nagy kérdés, hogy Danyilov nyilatkozata mennyire jelentheti Zelenszkij álláspontjának módosulását, vagy épp Zaluzsnij vezérkari főnök üzent rajta keresztül. De említhetjük akár Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadót is, aki szerint Szvjatogorszk bevétele után egy héten belül az orosz haderő akár Szlavjanszkot is bekerítheti. A műveletek jelenlegi állását tekintve utóbbi állítás mindenképp túlzó, ám rávilágít a helyzet súlyosságára, avagy egyes területek feladása nélkül Mariupolhoz hasonló kisebb katlanok alakulhatnak ki Donbasszban, több tízezer főnyi ukrán haderőt csapdába ejtve.

A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 6-án #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 6-án
Forrás:southfront.org

„Donbassz esetében pedig az igazán heves harcok csak most következnek”

Nem elképzelhetetlen, hogy végül a szeverodonyecki katlan szeverszki vagy liszicsanszki lezárása helyett Oroszország váratlant lépve a bekerítést Szvjatogorszk irányából fogja megkezdeni egy Szlavjanszkra helyezett nyomással. Avagy hiába tarthatják az ukrán csapatok Liszicsanszkot és az Azot vegyiüzemet, ha közben a sokkalta fontosabb Szlavjanszkot ostromolja Moszkva. Ekkor pedig a hadvezetés dönthet a visszavonulás mellett, vagy a teljes csoportosulás bekerítését kockáztatja. Az sem kizárható, hogy Oroszország szándékosan nem vágta még el az Artyemovszk-Szeverszk-Liszicsanszk ellátási útvonalat, mivel a herszoni Davidov Brod, vagy a Kígyó-szigethez hasonlóan egy nagyobb tűzzsákot akar kialakítani Liszicsanszk térségében. Ugyanis, ha Kijev ugyanilyen intenzitás mellett folytatja a csapaterősítést Szeverodonyeck megtartása érdekében, kevesebb ereje jut a donbasszi front más szakaszaira. Izjum térségében például a korábbiakhoz képest jelentősen lecsökkent az ukrán tüzérség tevékenysége, miután az ottani csapatok és eszközök nagyobbik részét Kijev Szeverodonyeck térségébe vezényelte át. Ha pedig kialakul a kellő erőkoncentráció a Szeverodonyeck-Liszicsanszk agglomeráció területén, Szeverszk elvágásával Oroszország az eredeti tervekhez képest még nagyobb ellenséges erőt tud bekeríteni. Akik pedig ha nem tudnak kitörni, égetően hiányozni fognak Szlavjanszk, Kramatorszk vagy épp Artyemovszk védelménél.

Az említett két útvonal #moszkvater
Az említett két útvonal
Forrás:Twitter

„A Donbassz elfoglalása azért is fordulópont lehet a háborúban, mivel egyes információk szerint az akár a nehézfegyverzetre vonatkozó nyugati fegyverszállítások felfüggesztését hozhatja magával”

Viszont mindenképp hiba lenne azt gondolni, hogy a Donbassz bevétele után Oroszország leállítaná műveleteit,  vagy egy Minszk-3-al befagyasztaná a harcokat. Habár hivatkoznak ugyanis a Rezidenthez hasonló ukrán kormányközeli Telegram csatornák a brit MI6 hírszerzés állítólagos értesüléseire, mind a hadvezetés, mind személyesen Putyin elmondta, hogy a második fázis célja a Donbassz mellett a déli területek megszerzése egészen Transznyisztriáig.

„Végül a Donbasszhoz kapcsolódóan érdemes röviden a Donyeck elleni szisztematikus tüzérségi belövéseket is megvizsgálni”

Ugyanis az ukrán haderő az elmúlt napokban nagyjából egész nap fokozott ütemben támadja Donyeck lakónegyedeit. Donyeck a kelet-ukrajnai háború nyolc éve alatt végig a frontvonal közvetlen közelében feküdt, ám a stratégiai jelentőséggel nem bíró lakónegyedek ilyen szisztematikus támadására eddig még nem került sor. A Kijevszkij, Kalinyinszkij, Petrovszkij, Leninszkij és Kujbisevszkij negyedekben nem ritka, hogy akár órákat kell a lakóknak az óvóhelyeken tartózkodniuk, ám a halálos áldozatok száma így is több tucatra tehető. A támadások intenzitásának növekedése mögött vélhetően az Azovsztalban fogságba esett szélsőjobboldali Azov harcosok, illetve külföldi zsoldosok elleni büntetőeljárások megindítása áll. Miután a Donyecki Népköztársaság területén érvényben van a halálbüntetés, szinte biztos, hogy amennyiben ott ítélik el őket, a magasabb rangú, illetve hírhedtebb foglyok közül sokan nem fognak kiszabadulni. Avagy Kijev úgymond így válaszol arra, hogyan omlott össze az Azovsztal védőire felhúzott propagandája.

„Ráadásul orosz és donyecki jelentések szerint a lakónegyedek belövéséhez Kijev aktívan alkalmazza a nyugati fegyverszállítmányokat”

A potenciálisan alkalmazott eszközök közül leginkább az M777 és FH70 vontatott tarackokról, illetve a francia CAESAR önjáró tüzérségi lövegekről esik szó, amelyek az ukrán hadrendben álló típusokhoz képest nagyobb távolságból képesek csapást mérni Donyeckre. Amennyiben az ukrán haderő tényleg civil célpontok ellen alkalmazza a nyugati fegyverzetet, azzal nemcsak nemzetközi jogi aggályokat vet fel, de egyben az Egyesült Államok esetében saját jogszabályaiba is ütközik. Ugyanis az 1997-ben elfogadott Leahy Amendments nevű törvénycsomag alapján Washingtonnak folyamatosan monitoroznia kellene, hogy az általa biztosított eszközparkot az adott állam pontosan milyen céllal, milyen célpontok ellen alkalmazza, és nem használja fel civilek elleni atrocitások során. Ám Ukrajna esetében a Biden adminisztráció már korábban elismerte, hogy csak részlegesen képes a beáramlott fegyverzet útját nyomon követni.

A potenciálisan alkalmazott technika listája hatótáv szerint #moszkvater
A potenciálisan alkalmazott technika listája hatótáv szerint
Forrás:Telegram

„Mindezek mellett Donyeck lövetése jól jelzi, hogy Kijev saját propagandájával szemben gyakorlatilag rég lemondott a szakadár területekről, sőt konkrétan ellenségként kezeli lakosait”

Az pedig, hogy az egyik legnagyobb elérésű ukrán Telegram csatorna mindezt az orosz haderő munkájának állítja be – aki ezen logika alapján saját szövetségesét lövi – finoman szólva is jelentős cinizmusra utal.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.