//A demokrácia csak liberális lehet?
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher #moszkvater

A demokrácia csak liberális lehet?

MEGOSZTÁS

Eddig nem tapasztalt magas szintű nemzetközi részvétel mellett ütközött meg egymással az Európai Unió fejlődésének irányáról alkotott nyugat- és közép-európai elképzelés a nyár végén tartott 15. Bledi Stratégiai Fórumon. A miniszterelnöki panelban kibontakozott vitában nyilvánvalóvá vált, hogy a kontinens nyugati és keleti része között egyre markánsabb a véleménykülönbség. Mint ahogy az is, hogy ennek áthidalására, egymás, főként a volt keleti blokkból érkezett tagországok megértésére egyelőre nincs komoly szándék.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher #moszkvater
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) beszélget a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én.
Fotó:MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A Bledi Stratégiai Fórum az akkori és a jelenlegi szlovén kormányfő Janez Janša kezdeményezésére indult, mégpedig a közép- és délkelet-európai országok együttműködési fórumaként. Idővel sokat veszített a jelentőségéből, s az utóbbi években egyre inkább a volt jugoszláv tagköztársaságok  jobb esetben külügyminisztereinek, rosszabb esetben második, sőt, harmadik vonalbeli diplomatáinak „jutalomjátéka” volt. Ez a folyamat leképezte a szlovén külpolitikai orientáció bizonytalanságát. A Nyugat vagy a Kelet (elsősorban Oroszország) felé igazodjon inkább, avagy „felkapaszkodjon” – ahogy Borut Pahor köztársasági elnök mondta – az EU-t húzó „francia-német mozdonyra”, avagy tartson a régióval.

„Janša kormánya Dimitrij Rupelnek, az első független szlovén állam  külügyminiszterének útmutatását látszik követni, miszerint Szlovénia egyszerre „utazhat a francia gyorsvonattal és Közép-Európával”. Ennek megfelelően a  szlovén külpolitikában mindkét irányban felfokozott diplomáciai aktivitás tapasztalható”

A Bledi Stratégiai Fórumon az idén Bulgária, Csehország, Lengyelország, Szerbia és Magyarország miniszterelnöki szinten képviseltette magát, de videolink útján Giuseppe Conte olasz kormányfő, Joseph Borell az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) igazgatója is részt vett a „Kihívások és lehetőségek az új típusú koronavírus járvány után” címmel tartott megbeszéléseken.

Ettől a vezérfonaltól a demokrácia és a jogállamiság elveinek érvényesülését firtató moderátor Nike Gowing brit újságíró tendenciózus kérdései nyomán a diskurzus időnként némileg eltávolodott. Ezzel ugyanis arra késztette a célba vett országok vezetőit – így például Orbán Viktor magyar miniszterelnököt -, hogy kifejtse, a magyar demokrácia ugyanazokon az elveken nyugszik, mint a legtöbb Európában, s ha azonos kritériumok alapján ítélnék meg, semmiben sem maradna el a német vagy az olasz mögött. Gowing megjegyzésére válaszolva – miszerint Orbán nacionalista és Európa-ellenes jelszavai és a kritikus hangok elnémítása Magyarországon megnehezíti Európa számára a magyar „demokrácia standard” megértését -, a magyar kormányfő leszögezte, hogy a valódi párbeszéd kialakulását Budapesttel nem az európai fővárosok, hanem Brüsszel akadályozza. Orbán szerint szó sincs Magyarországon a demokrácia alacsonyabb szintre szállításáról.

„Csupán az intellektuális szuverenitásunkért küzdünk, azért hogy szabadságunkban álljon konzervatív, keresztény szempontból  megítélni az európai intézményrendszert és politikát, ezt azonban most a liberálisok megakadályozzák”

Jelentőségteljesnek nevezte, hogy az asztal körül ülő vezetőket, akik annak idején az egypárti diktatúra ellen, a szabadságért küzdöttek, most a vádlottak padjára ültetik a „fejlett nyugati demokráciák”. A kettős mérce igazságtalanságát a házigazda szlovén miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is hangsúlyozta. A probléma lényegét  Andrej Plenković horvát miniszterelnök így summázta: az „új Európa” országainak öntudatra ébredése zajlik napjainkban, s ebből támadnak konfliktusok a Nyugattal.

„Hasonló eréllyel fogalmazták meg a közép-európai vezetők például a tőke szabad áramlása terén megvalósuló kettős feltételrendszer káros, az Európai Unió tekintélyét romboló hatását. Miközben ugyanis az „új tagállamok” megnyitották a piacaikat a nyugati tőke előtt, az ő vállalataikat a nyugati piacokra kijutásban mindenféle uniós direktívákkal akadályozzák”

A demokráciát és a jogállamiságot illető kitérők ellenére, vagy talán éppen azoknak jóvoltából,  Bledben mégis körvonalazódott egyfajta közös elképzelés Európa jövőjéről, a koronavírus mizéria  után az EU-ra váró feladatokról. Kristalina Georgieva, IMF igazgató  a befektetések fontosságát hangsúlyozta, amelyekkel elsősorban a globalizáció veszteseit kell segíteni. Számításaik szerint ugyanis az idei év végén a világ 170 országa lesz szegényebb, mint 2020 elején volt.

„A fejlett országokban a GDP 10 százalékos, a fejlődőkben pedig 6 százalékos visszaesésére lehet számítani. A szegénység növekedése pedig az elégedetlenség fokozódásához, társadalmi instabilitáshoz vezet, ami senkinek sem érdeke”

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban figyelmeztetett, hogy Európa már nem geopolitikát alakító tényező. Az első  bledi fórum idején, 2006-ban még a  befektetések 81 százaléka származott a nyugati országokból, mára azonban már 58 százaléka Ázsiából jön. Ha Európa versenyben akar maradni, elsősorban a közös védelmi és biztonságpolitika terén kell előbbre lépnie. Ez magában foglalja a közös hadsereg létrehozását és a hadiipar fejlesztését, amiből a legtöbb technológiai újítás is származik, s amely területen az EU nagy hátrányban van.

Ezzel összefüggő kérdés  annak eldöntése,  miként lehetne Európa ismét  versenyképes a világpiacon. A biztonságpolitikai szempont érvényesítése pedig feltételezi az EU további bővítését, így például Szerbia felvételét. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a koronavírus-járvánnyal való sikeres megbirkózás érdekében sürgetett európai szintű összefogást. A kormányfők egybehangzó véleménye szerint ugyanis

„a járvány első hullámában a tagországok nem mutattak sem kellő egységet, sem elegendő szolidaritást. Ennek elkerülése érdekében „egészségügyi pajzs” létrehozását javasolta, egységes protokollt, amelynek köszönhetően az egyes tagállamok ugyanazon modell szerint járhatnának el a járvány leküzdésében”

A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges összefogást illetően azonban a bledi fórumot kísérő, illetve követő néhány esemény nem ad okot különösebb optimizmusra. Az eseménynek otthont adó épület előtt a populistának, nacionalistának bélyegzett vezetők képmását magasba tartó véleményformálók tüntettek. Csekély számuk ellenére a sajtó részéről meglehetősen nagy figyelem övezte őket.

A túlnyomórészt baloldali-liberális beállítottságú szlovén média elsősorban az egyébként is sokat bírált  konzervatív szlovén kormány meghívottainak szentelt nagy figyelmet. Így például annak, hogy olyan politikusokat gyűjtöttek egybe, akik tevékenységükkel aláássák az európai demokráciát. S a  nyilvánvaló tények ellenére folyamatosan arról cikkezett, hogy

„a Janša-kormány eltávolítja Szlovéniát az EU úgynevezett mag országaitól, hibás irányba, Kelet  felé tereli, s megengedhetetlen módon autokrata vezetőkkel barátkozik”

Az utóbbiak alatt horribile dictu nem Lukasenkát vagy Putyint értik, hanem Orbán Viktort és a lengyel vezetést. Ez némi következetességre vall, hiszen az előző, baloldali-liberális kormányok orosz barátsága még a „nagy vízen” túli szövetségesnek is szemet szúrt.

Arra, hogy Brüsszelben mennyi hajlandóság van az egymás megértésén alapuló együttműködésre, nem túlságosan biztató példa Donald Tusk szereplése a Janša-féle Szlovén Demokrata Párttal (SDS) együtt kormányzó Új Szlovénia (NSi) fennállásának 20 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Brüsszel kedvenc lengyeljére valószínűleg az egyensúly kedvéért esett a választás.

„Tusk szemrehányóan jegyezte meg a magát kereszténydemokrataként meghatározó NSi elnökének Matej Toninnak, hogy koalíciós partnere, az  SDS közelebb áll a FIDESZ-hez, mint az Európai Néppárthoz”

Ez a fricska azért járt az ifjú pártvezérnek, mert Szlovéniában ő volt kiszemelve Kurz szerepére, vagyis  kormányalakításra a baloldali-liberális pártokkal. Ez a bravúr azonban nem sikerült, s végül Janša vitte el a showt, vagyis alakított kormányt, s meglehetős túlsúlyban van az NSi-vel szemben. A sokadik szlovén kísérleti kabinet, tehát, nem Brüsszel szája íze szerint alakult. Az Európai Unió vezetése azonban abban még bízhat, hogy az osztrák példa sikere nyomán szövetségi szinten  Németországban is össze lehet majd hozni egy kereszténydemokrata-liberális (zöld) kormányt. Másféle demokrácia, amint ez Bledben is kiderült, Brüsszel számára nem az igazi.

MEGOSZTÁS