„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on
„A legmagasabb rangú politikusok és diplomaták régóta állandó információs háborúban élnek. Kifejlesztettek egy bizonyos immunitást. Egy kiszivárogtatás önmagában valószínűleg nem fogja Putyint vagy Trumpot meghátrálásra kényszeríteni”
Fotó:EUROPRESS/Gavriil GRIGOROV/POOL/AFP
A Bloomberg megosztotta azoknak a telefonhívásoknak az átiratait, amelyek állítólag Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és Putyin fő külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov, valamint Usakov és Putyin másik tanácsadója, Kirill Dmitrijev között még október közepén az ukrán békefolyamatról zajlottak. A Witkoff-Usakov telefonhívás lényege az volt, hogy a különmegbízott beszélgetést javasolt Putyin és Trump között még Zelenszkij látogatása előtt. Azt is ajánlotta, hogy a Kremlnek, hogy Putyin gratuláljon a gázai megállapodáshoz, és javasoljon egy ehhez hasonló 20 pontos tervezetet az ukrajnai konfliktus lezárására.
„Az Usakov-Dmitrijev telefonhívás részletei pedig azt sugallták, hogy az azóta kiszivárgott 28 pontos tervezet orosz befolyás alatt állt”
Usakov nem kívánt nyilatkozni a Witkoff-fal folytatott megbeszéléseiről, annyit azonban megjegyzett, hogy „itt valaki valakit lehallgatott, kiszivárogtatott, de azok nem mi voltunk”. Dmitrijev ugyanakkor nyíltan hamisnak minősítette az Usakovval folytatott állítólagos beszélgetésének a leiratát. Trump a maga részéről megvédte Witkoffot, aki a leirat alapján kiképezte Usakovot arról, hogyan kellene Putyinnak bánnia amerikai kollégájával. „Ezt teszi egy üzletkötő. Azt kell mondani: »Nézd, ezt akarják – ezzel kell meggyőzni őket.« Ez egy nagyon szokásos tárgyalási forma” – fogalmazott Trump.
Ami a nyugati fősodor média által a hiteltelenítés céljával erőltetett lehetőséget illeti, miszerint a tervezet orosz befolyás alatt állt volna, ezt már megcáfolták. Marco Rubio külügyminiszter – aki egyben nemzetbiztonsági tanácsadó is -, egyértelműsítette, hogy a béketervezetet az Egyesült Államok írta, és erős keretként kínálják a folyamatban lévő tárgyalásokhoz. A szöveg véglegesítésében – tett hozzá Rubio – közreműködött az orosz és az ukrán fél is.
„Ebből következik, hogy egyik átirat sem tekinthető botrányosnak, felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ki hallgathatta le és szivárogtathatta ki ezeket a hívásokat”
Érdekes módon közvetlenül a Bloomberg kiszivárogtatását megelőzően figyelmeztetett az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat arra, hogy „az Egyesült Királyság az elnök hiteltelenítésével Trump erőfeszítéseinek aláásására törekszik. Nagy-Britannia egyébként benne volt a Russiagate ügyben is, amelyben a CIA-val, az FBI-jal és a Clinton-táborral összefogva próbálták lejáratni Trumpot.
Tekintettel arra, hogy ilyen együttműködésre most nincs lehetőség, London a kiszivárogtatáshoz folyamodhatott. Ezeket a lehallgatásokat tekinthetjük egy utolsó kétségbeesett kísérletnek is, amelynek a célja a béke felé tett legújabb komoly előrelépés hiteltelenítése. Arra számíthattak, hogy Trump pánikba esik, és egy Russiagate 2.0-s nyomozástól tartva kirúgja Witkoffot. A béke felé tett közelmúltbeli előrelépésekben központi szerepet játszó Witkoff kirúgása a legfontosabb pillanatban, Zelenszkij és Trump találkozója előtt téríthetné el ezt a folyamatot. Határozott kiállásával Trump tehát igyekszik megakadályozni azokat az erőfeszítéseket, amelyek tönkre akarnak tenni mindent, amit az orosz-ukrán konfliktus rendezése terén eddig a Fehér Ház elért. Ráadásul egy Russiagate 2.0 segíthetné a demokratákat is abban, hogy jövőre többségbe kerüljenek a Kongresszusban.
„A Bloomberg orosz-amerikai kiszivárogtatásai így jó eséllyel brit hírszerzési műveletnek tekinthetők, amelynek célja a békefolyamat megtorpedózáse és a konfliktus fenntartása, amelyből az Egyesült Királyság profitál. Nem is beszélve arról, hogy ezzel a demokraták mellett beavatkoznak a félidős választásokba”
Trump azt is elárulta, hogy Witkoff hétfőn találkozik Putyinnal, és akár az elnök veje, a gázai megállapodást előkészítő tárgyalásokban aktívan részt vevő Jared Kushner is csatlakozhat hozzá. Ezek után nem lehet kizárni a tárgyalások tönkretételét célzó további kétségbeesett brit provokációkat sem.
♦
Orosz politológus a kiszivárogtatásról. „A szóban forgó kiszivárogtatások valószínűleg nem fogják megzavarni a tárgyalásokat. A mai politikusok egyrészt már elődeiknél jóval ellenállóbbak az információs támadásokkal szemben. Donald Trump azonnal kiállt a kiszivárogtatások célpontja, Steve Witkoff mellett és bejelentette, hogy a különmegbízott hétfőn Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyinnal” – értékelte a történteket Ilja Grascsenkov orosz elemző, aki szerint
„a hibrid hadviselés és a teljes digitalizáció korában a bizalmas információk kiszivárogtatása már nem szenzáció, hanem a diplomáciai és belpolitikai küzdelem rutinszerű eszközévé vált”
A politológus úgy látja, a közhiedelemmel ellentétben ma már rendkívül nehéz egyetlen kiszivárogtatással megzavarni a tárgyalásokat. Grascsenkov felhívta a figyelmet arra, hogy a modern kiszivárogtatások célja más. Nem a folyamat megzavarása, hanem annak irányítása narratíva létrehozásával, a résztvevőkre gyakorolt nyomással és a közönség manipulálásával.
„A kiszivárogtatásoknak – véli a szakértő – minden félről elárulnak valamit”
Oroszország számára – a beszélgetések alapján ítélve – a szivárogtatások a Kreml álláspontja kinyilvánításának egyfajta módjává váltak. A Trump-adminisztráció szempontjából a kiszivárogtatások mindenek előtt azt mutatják, hogy a Fehér Ház szövetségeseit is megkerülve hajlandó párbeszédet folytatni Moszkvával. Európa és Ukrajna számára a kiszivárogtatások a nyomásgyakorlás megkésett és gyenge eszközei. Így aztán nem meglepő, hogy az oroszokat, az amerikaiakat és az európai titkosszolgálatok valamelyikét egyaránt valószínűsítik a különböző elemzések a történtek mögött. Igaz, a legnagyobb valószínűsége ez utóbbinak van.
„A legmagasabb rangú politikusok és diplomaták régóta állandó információs háborúban élnek. Kifejlesztettek egy bizonyos immunitást. Egy kiszivárogtatás önmagában valószínűleg nem fogja Putyint vagy Trumpot meghátrálásra kényszeríteni”
– folytatja Grascsenkov. Mint hozzáteszi, ez a teljes titoktartás fenntartására tett kísérletekről a részleges átláthatóság körülményei között való munkavégzés képességére helyezi át a hangsúlyt, és azt a saját előnyükre fordítja. A Kreml készen áll arra, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, nem akar azonban tárgyalni Európával, ami az elemző szerint adott esetben minden fél terveit megzavarhatja.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
