„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A BRICS és nukleáris medicina

2023. júl. 22.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Moszkva adott otthont idén a BRICS-országok Nukleáris Medicina Nemzetközi Szakértői Fórum rendezvényének. A Braziliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát jelölő országcsoport 200 képviselője vett részt az orosz Egészségügyi Minisztérium és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern által rendezett tanácskozáson.

„a Roszatom a nukleáris technológia orvosi célú fejlesztésére stratégiai irányzatként tekint, ami a társadalmi felelősségvállalás egyik fontos területe is egyben” #moszkvater

„a Roszatom a nukleáris technológia orvosi célú fejlesztésére stratégiai irányzatként tekint, ami a társadalmi felelősségvállalás egyik fontos területe is egyben”
Fotó:Roszatom

A rendezvényen a BRICS-országok vezető egészségügyi központjai és kutatóik, az orvosi radioizotópokat és radiofarmakonokat gyártó cégek, valamint az illetékes hatóságok képviselői vettek részt. A tanácskozáson többek között ott voltak a Brazil Nukleáris Energetikai Kutatóintézet (IPEN), a Brazil Nukleáris Orvostudományi és Molekuláris Diagnosztikai Társaság, az Indiai Sugár- és Izotóptechnológiai Központ (BRIT), a Bhabha Atomkutató Központ (BARC), az Indiai Nukleáris Medicina Társaság, a dél-afrikai NTP Radioisotopes SOC Ltd. és a Themba iLABS, a Dél-afrikai Nukleáris Medicina Társaság (SASNM) valamint a kínai Izotóp- és Sugártechnológiai Társaság (CIRC) és a Kínai Nukleáris Medicina Társaság szakemberei. A BRICS-országok Nukleáris Medicina Nemzetközi Szakértői Fórumát a 2023. augusztus 4-én a Dél-afrikai Köztársaságban esedékes BRICS-országok egészségügyi miniszteri találkozójához időzítve tartották meg.

„A BRICS-országok szakértői áttekintették a nukleáris medicina legfrissebb eredményeit valamint a tudományos kutatások új fejleményeit a diagnosztika és a társadalmat nagyban érintő betegségek diagnosztizálása és kezelése terén. Megvitatták az orvosi eszközök használatával, az innovatív radiofarmakon gyógyszerek fejlesztésével és gyártásával, valamint az ezeket alkalmazó személyzet képzésével kapcsolatos kérdéseket is”

A kétnapos tanácskozáson szó volt BRICS-országokban a nukleáris medicina terén zajló fejlesztésekről, az együttműködés kérdéseiről. A szakértők megvitatták a BRICS-országok nukleáris medicina munkacsoportjának megalakításáról, és szó volt egy szakmai kommunikációs csatorna létrehozásáról is az eredmények közlése, illetve azok alkalmazásának elősegítése céljából.  A tanácskozáson az egyik kulcskérdés volt a BRICS-országok nemzeti és nemzetközi szintű jogszabályi kereteinek összehangolása a radiofarmakonok és a radionuklidokat tartalmazó orvostechnikai eszközök gyógyászati és tudományos célú felhasználásának megkönnyítése céljából. A Nukleáris Medicina Nemzetközi Szakértői Fórum résztvevőit az Orosz Föderáció egészségügyi minisztere köszöntötte.

„Mihaiil Murasko elmondta, hogy a nukleáris medicinában ma az egyik legfontosabb irányzat a magas technológiát képviselő személyre szabott megközelítés mind a diagnosztikában, mind pedig a betegségek kezelésében”

Az Oroszországi Föderáció a radionuklidok egyik vezető gyártója a világon, 60 gyógyászati célú regisztrált és engedélyezett radiofarmakont gyártanak Oroszországban. A BRICS-országok ugyanakkor jelentős potenciállal rendelkeznek a nukleáris medicina módszereinek és eszközeinek fejlesztésében és alkalmazásában. Szükség van az erőfeszítések összehangolására a nukleáris medicina vívmányainak a gyógyászatban történő hatékonyabb alkalmazásához. Fontos, hogy nagy figyelmet fordítsanak a BRICS-országok a vezető onkológiai, kardiológiai, endokrin és egyéb betegségek diagnosztizálására és kezelésére szakosodott orvosi központjainak együttműködésére az olyan betegségek kezelésében, amelyekben a nukleáris medicina fontos szerepet játszik. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a BRICS-országok valamennyi polgárának javuljon az egészségi állapota – mondta az orosz egészségügyi miniszter.

A Fórum megnyitóján Igor Obrubov, a Rusatom Healthcare, a Roszatom egészségügyi területre szakosodott ágazatának vezérigazgatója beszédében kifejtette, hogy

„a Roszatom a nukleáris technológia orvosi célú fejlesztésére stratégiai irányzatként tekint, ami a társadalmi felelősségvállalás egyik fontos területe is egyben”

Obrubov elmondta, a Roszatom nyitott a nukleáris orvosi technológiák fejlesztését célzó közös projektek megvalósítására a baráti országokkal, és hisz abban, hogy csak az orvosi közösség, a menedzserek, a tudósok és az üzleti élet erőfeszítéseinek összefogásával érhetik el a legfontosabb közös célt, a nukleáris medicina széles körű alkalmazását a diagnosztikában és a kezelésben. „Biztos vagyok benne, hogy ez minőségileg új szintre emeli országaink egészségügyi ellátásának színvonalát” – fogalmazott Obrubov.

Rafael López, a Brazil Nukleáris Medicina és Molekuláris Diagnosztikai Társaság professzora elmondta, a nukleáris medicina mára vezető szerepet játszik az olyan innovatív technológiák fejlesztésében, amelyek jelentősen megnövelhetik a lakosság várható élettartamát. „Éppen ezért kiemelten fontos, hogy ezeket a technológiákat nemzetközi együttműködésben fejlesszük, a BRICS-országok legjobb gyakorlatainak figyelembe vételével. Bízom benne, hogy a nemzetközi kommunikáció ezen formája rendszeressé válik, és lehetővé teszi a BRICS-oroszágok együttműködésének bővítését az orvosi célú nukleáris technológiák fejlesztése terén” – mondta Rafael López.

„A Nukleáris Medicina Nemzetközi Szakértői Fórum első napját Moszkvában, a másodikat pedig Obnyinszkban, az Orosz Egészségügyi Minisztérium Nemzeti Orvosi Radiológiai Kutatóközpontjában tartották”

A Rusatom Healthcare a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern egészségügyi területre szakosodott ágazata. Célja az orvosi technológiák fejlesztése Oroszországban és külföldön. A vállalat tevékenységének négy fő területe az integrált orvostudományi megoldások fejlesztése; izotóptermékek gyártása és szállítása a világ 50 országába, valamint diagnosztikai és terápiás berendezések fejlesztése gyártása.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Európának szabadulnia kell a morális kényszerzubbonyból

    2026. febr. 15.
    Felhívás az ukrajnai háború negyedik évfordulóján. A világ a második világháború vége óta az egyik legmélyrehatóbb geopolitikai átalakuláson...

    Ötven évre tiltotta ki Moszkva a kazah komikust

    2026. febr. 14.
    Ötven évre tiltották ki Oroszországból a kazah komikust, Nurlan Szaburovot. A humorista beutazási tilalmát az FSZB Alkotmányos Rendszer Véde...

    Nyugatra fordítaná Trump Indiát

    2026. febr. 13.
    Trump 18 százalékra vágná az Indiára kivetett vámokat, amennyiben Újdelhi leáll az orosz olajimporttal és szélesre tárja a piaci kapuit Amer...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK