„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Zelenszkij látogatása a dnyepropetrovszki csapatoknál 2022. július 8-án
Fotó:EUROPRESS/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP
A várakozásoknak megfelelően Kijev a csütörtök hajnali órákban kísérletet tett az ukrán zászló felvonására a múlt hét vége óta egyik fél által sem ellenőrzött Kígyó-szigeten. Mint korábban leírtuk, az Odessza térségéből induló alakulatok vélhetően egyszerű gumicsónakkal érkeztek – a megfelelő médiakíséret mellett –, és helyi idő szerint nagyjából hajnali öt óra magasságában gyors PR akció keretében egy rögtönzött zászlórúdra kitették az ukrán lobogót. A donbasszi veszteségek miatt romló morál ellensúlyozására tett kísérletet Kijev is csupán szimbolikus akciónak tervezte, nem véletlenül. Ugyanis mindezt az orosz haderő végig követte, és a partra szállással egyidőben légi csapást indított az ukrán csapatok ellen. Bár pontos adatokat sem az orosz védelmi minisztérium, sem ukrán megfelelője nem közölt, mindkét oldal által elismert tény, hogy a visszavonulásra készülő alakulat jelentősebb veszteséget szenvedett el a légi csapás következtében. Az alakulat fennmaradó része az Odesszai területen fekvő Primorszkoje irányába távozott.
A zászlófelvonás pillanata
Forrás:Telegram
„Ismételten fontos megjegyezni, hogy a zászlófelvonás egyáltalán nem jelenti a tényleges fizikai kontrollt”
Ahogy azt korábbi jelentéseinkben jeleztük, a sziget feletti tartós ellenőrzésre egyik fél sem képes annak földrajzi kitettsége, kis mérete, illetve a lehetséges fedezékek hiánya miatt. Jelen esetben a korábbi események fordítottját látjuk, avagy most Moszkva az, aki az esetleg a szigetre merészkedő ukrán csapatokat tartja folyamatos tűz alatt. A csütörtöki akció leginkább a harkovi ellentámadás során készült propaganda videóhoz hasonlítható, ahol a területvédelmi erők jelentős veszteségeket elszenvedve állítottak fel egy határoszlopot valahol a semmi közepén. Azóta Oroszország az említett területeket visszafoglalva ismét 10-14 kilométerre van Harkovtól, és az akció a feledés kínos homályába merült.
„A Kígyó-szigeti eseményekkel párhuzamosan állítólag az első HIMARS veszteségekre is sor került”
Az orosz védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint a donyecki Malotaranovka település térségében sikerült két M142 HIMARS indítót, valamint a hozzá tartozó lőszer készletet megsemmisíteni. Bár a tárca nyilvánosságra hozott, egy a kilövésről készült felvételt, miután azon nem lehet a pontos típust biztosan megállapítani, így érdemes az állítást egyelőre kellő szkepticizmussal kezelni. Ellenben maga a kilövés egyáltalán nem lehetetlen, hisz például az orosz Rybar Telegram csatornának az erősen cenzúrázott ukrán promóciós felvételből is sikerült geolokációs, illetve egyéb módszerek segítségével pontosan meghatározni a kitelepülés helyszínét a Zaporozsjei területen. Ha pedig úgymond lelkes önkéntesek képesek erre, akkor a jóval nagyobb infrastruktúrával rendelkező védelmi minisztérium is. Arról nem beszélve, hogy a kitelepülések általában egy bizonyos mintát követnek, így nemcsak meghatározásuk könnyebb, de a váltások során az adott üteg idővel – biztonságosnak gondolva azt – visszatér az egyszer már a tudtán kívül detektált helyre. Vélhetően hasonló történt az egyik cseh Dana-M2 önjáró tüzérséggel is, amelyet az orosz csapatok a Liszicsanszk melletti Belogorovka település térségében semmisítettek meg.
A cseh Dana-M2 kilövésének pillanata
„Fontos ismételten megjegyezni, hogy ellentétben a hazai sajtó állításaival, a HIMARS még mindig nem csodafegyver”
Jelen mennyiség – még a felajánlott példányokkal együtt – sem fogja megváltoztatni a háború menetét. Még a Financial Times szerint is, a felajánlott 20 körüli darabszámból mindössze négy egység került ténylegesen a frontok közelébe. Ahogy pedig azt a helyi orosz haditudósítók is jelentették, bár mindenképpen „zavaró” fegyverről van szó, amivel mindenképp számolni kell, ám nem döntő jelentőségű. Példának okáért, csak a hasonló kategóriájú BM-27 Uraganból 70 példány állt rendelkezésre a háború előtt, míg a magasabb képességű 300 milliméteres BM-30 Szmercsből 81 darab. A HIMARS/MLRS rendszerek jelentőségét inkább a szovjet Uraganokhoz képest némileg nagyobb hatótávja – 70 kilométer, amely még mindig kisebb, mint a Szmercsé – és GPS vezérelt rakétái adják. Ezzel lehetővé válik a mélységi csapásmérés is – kiegészítve a Tocska-U indításokat –, ám úgy tűnik a nyugati rakétákat Donyeck civil lakónegyedei ellen is már alkalmazza Kijev. A beérkező nyugati segítség inkább csak az elszenvedett veszteségek pótlását tudja részlegesen megoldani. Viszont még az eddig felajánlottnál is nagyságrendekkel nagyobb mennyiségre lenne Ukrajnának szüksége, az orosz védelmi minisztérium szerint 724 rakéta-sorozatvető semmisült meg ez idáig, bár ennek csak a töredékét teszik ki a Szmercsek és Uraganok.
Állítólag HIMARS rakétából származó srapnel Donyeck utcáin
Forrás:Telegram
„A frontok esetében délnyugaton újabb ukrán ellentámadás várható Herszon térségében, a Donbasszban folyik a Szeverszk-Artyomovszk vonal elleni művelet előkészítése, míg Harkov viszonylag stabil”
Bár a Krivoj Rogtól Nyikolajevig húzódó délnyugati frontot továbbra is főképp tüzérségi párbajokkal kísért helyi jelentőségű pozíció harcok jellemzik, a beérkezett információk alapján Kijev újabb ellentámadásra készül a térségben. Utóbbit a front egyes szakaszai mentén tapasztalt csapat összevonások és újabb alakulatok megérkezése is alátámasztja. A már követhetetlen sorszámú aktuális herszoni ellentámadás célja nem változott, az orosz haderő erőforrásainak megosztása mellett a déli területek visszafoglalása. Kérdés persze a korábbi próbálkozásokhoz képest vajon a következő ellentámadás bármilyen más eredménnyel zárul-e, ám vélhetően a front vonala érdemben nem fog megváltozni.
A nyikolajevi front állása 2022. július 5-én
Forrás:Telegram
„Az orosz ellenőrzésű Herszonban a katonai-civil adminisztráció égisze alatt július 5-én hivatalba lépett az új helyi kormányzat”
Mint azt legutóbbi jelentésünkben is vizsgáltuk, az egykori kalinyingrádi kabinetfőnök, Szergej Jeliszejev vezetésével alakult kormányzat felépítése az oroszországi modell szerint történt, hogy ezzel is segítse Herszon későbbi integrációját. Mindemellett a Vlagyimir Szaldo és Kirill Sztremouszov nevével fémjelzett katonai-civil adminisztráció hivatalban marad, az új kormányzat lényegében az előbbi szerv részeként fog tevékenykedni. A gazdasági kihívásokon és az orosz piacra való átálláson túl jelenleg a legnagyobb problémát az ukrán diverzáns alakulatok, illetve az általuk elkövetett merényletek jelentik. Kijevnek ugyanis nyíltan kimondott célja, hogy a kontrollált terror elnevezésű taktikával igyekezzen a helyzet stabilizációját megakadályozni. Avagy, ha Kijev katonai úton nem képes visszafoglalni az adott területet, minden erővel igyekszik a békés orosz jelenlét működését meggátolni. Utóbbi kivédéséhez a Csecsenföldön alkalmazott terrorellenes akciókhoz hasonló műveletre van szükség, amely egyes információk szerint már meg is kezdődött. Herszonban több, korábbi merényletekkel gyanúsított személyt már őrizetbe vettek, amivel párhuzamosan folyamatosan zajlik a helyi rendvédelmi szervek megerősítése. Vélhetően első körben az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz – SzBU – és katonai hírszerzéshez – GUR – kapcsolódó személyek, illetve hálózatok felderítése élvez prioritást.
Videón az egyik letartóztatás
„A Donbasszban a fókusz a donyecki területekre helyeződik”
Liszicsanszk után a stratégiai fókusz egyértelműen a Szeverszk-Artyomovszk/Bahmut illetve a Szlavjanszk-Konsztantyinovka vonalra helyeződik át, immár a luganszki szakadár csapatok is megjelentek a donyecki fronton. Ám Szeverszk ostroma a vártnál hosszabbnak igérkezik, mivel az ukrán védelem Liszicsanszk feladása előtt csapaterősítésbe kezdett a térségben. Északról a települést a Donyec folyó határolja, míg a viszonylag kisebb távolság folytán a Szlavjanszkba települt tüzérség képes támogatást nyújtani a szeverszki csapatoknak. Ráadásul miután Szeverszk Artyomovszkhoz/Bahmuthoz hasonlóan egy mélyebben fekvő területen található, azt a környező, egyelőre ukrán ellenőrzésű magaslatokról könnyű belőni. Vélhetően Szeverszk elfoglalásához növelni kell a Szlavjanszkra helyezett nyomást, hogy ezzel a nagy számú, ám mégis korlátozott ukrán haderőt meg lehessen osztani. Utóbbi nem lehetetlen, mivel Mazanovka település elfoglalásával az orosz csapatok 7-10 kilométerre tartózkodnak Szlavjanszktól, és a tüzérségi belövésekkel folyamatosan fokozzák a nyomást az ukrán oldalon.
A várható csapatmozgások sematikus ábrázolása
Forrás:Telegram
Ukrán szempontból viszont további problémát okoz nemcsak Szeverszk, de főképp a Szeverszk és Szoledar közti falvak feletti ellenőrzés fenntartása, mivel azok elfoglalásával egyszerre indulhat meg egy déli bekerítés, illetve törik meg a védelmi vonal integritása. Egyúttal a vonal áttérésével az orosz csapatok északról kezdhetik meg Szoledar ostromát, megkerülve a főképp keleti irányba kiépített ukrán védelmet.
„Szoledar térségében az ukrán haderő taktikát váltva a Zaluzsnij főparancsnok által a múlt héten bemutatott úgynevezett aktív védekezésre állt át”
Ennek lényege, hogy a korábbiakhoz képest az ukrán csapatok nem tartják az utolsó pillanatig az adott települést, hanem helyette inkább a környező erdős területekre vonulnak vissza. Majd pedig mikor az orosz csapatok bevonulnak az adott faluba/városba, akkor egyfajta fordított tűzzsákként indítanak az ukrán erők ellentámadást. Kérdés persze milyen mértékben tud ez a becsalogatásra építő taktika működni, miután kezdeti formáit már láttuk a háború korai szakaszában – például Szuminál –, és az orosz hadsereg gyorsan adaptálódott hozzá. Ráadásul még mindig ott van az elsöprő orosz tüzérségi fölény, amely könnyen képes a környező erdőség megtisztítására vagy folyamatos tűz alatt tartására. A jelenleginél is erősebb tüzérségi aktivitás mellett pedig még az aktív védekezés taktikája sem fog tudni működni. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi száraz időszakban az izjumihoz hasonló erdőtüzek csaphatnak fel a harcok során, amelyek ismét csak menekülésre késztetik az ott települt ukrán alakulatokat.
A Szoledar környéki harcok állása 2022. július 7-én
Forrás:Telegram
„A behívók kapcsán viszont egy eléggé nyílt és heves konfliktus alakult ki a kormányzat és a haderő között”
Ugyanis mint azt a kormánypárt képviselője, Olekszandr Fegyijenko nyilvánosságra hozta, a hadsereg egyik rendeletével megtiltotta a katonakorú lakosság mozgását nemcsak az országhatárokon kívül, de az ukrajnai régiók között is. Avagy a helyi hadkiegészítő parancsnokság engedélye nélkül hadköteles korú személy – egyelőre még csak a férfiakra vonatkozóan – nem hagyhatja el a bejegyzett lakóhelyét. Bár a döntés katonai szempontból a maximális mozgósítás érdekében érthető, ám a való életben mindez a maradék gazdaság teljes leállásához vezetne, gyakorlatilag csődbe lökve az országot. Továbbá ismerve az ukrajnai állapotokat, az engedélyek kiadása a korrupció újabb melegágyává nőné ki magát a bürokrácia túlterhelése mellett. Az egyre fokozódó vitában kezdetben a vezérkar meghátrálás helyett kiállt álláspontja mellett, az 1992-es hadiállapotra vonatkozó törvény hatályos passzusait idézve, ám a feszültség végül a legfelsőbb szintekre is eljutott.
Az ukrán vezérkar Facebookon közzétett vonatkozó közleménye
Forrás:Facebook
„Ekkor pedig Zelenszkij bírálni kezdte a vezérkart”
A korábban csak a politikai vezetéshez közeli források által leírt egyre fokozódó feszültség immár nyíltan is megmutatkozott, mivel az államfő szerint Zaluzsnij előzetes egyeztetés nélkül hozott meg egy ilyen horderejű döntést. Nem sokkal rá a vezérkar meghátrált, és további átdolgozásra visszavonta az említett rendeletet annak érdekében, hogy egy, „a jelen realitásait jobban tükröző” dokumentum léphessen a helyébe. Később pedig a vezérkar szóvivője, Jevgenyija Rjabeka pontosította az előzetesen közölt rendelet értelmezését, avagy az csak a lakhelyüket megváltoztatni kívánó személyekre érvényes. Bár az eset után Zelenszkij úgy nyilatkozott, hogy nincsen semmilyen félreértés közte és a vezérkar között, utóbbi inkább tűnik utólagos tűzoltási kísérletnek. Egyértelmű, hogy a politikai vezetés saját népszerűsége védelmében a harctéri kudarcokat és veszteségeket lehetőleg minél nagyobb mértékben a vezérkarra akarja áthárítani.
„Miután Zelenszkijnek igenis van félnivalója”
Érdemes megjegyezni a Zelenszkij-Zaluzsnij vita kapcsán, hogy bár előbbi népszerűsége kétségtelenül magas, mégis az ukrán lakosság egyértelműen bizalom szempontjából a haderő mögött sorakozott fel. Ez érthető is, hisz a politikusi ígéretekkel szemben – lásd Aresztovics és a folytonos ellentámadások – a hadsereg úgymond kézzelfogható erőt testesít meg, illetve összességében a háború legfőbb szereplője. Ezt viszont a politikai vezetés saját szempontjából veszélyként érzékeli, hisz egy túlságosan népszerű hadsereg problémákat okozhat. Nem elképzelhetetlen, hogy a vezérkar a harctéri helyzet további romlásával saját kezébe véve az irányítást egyszerűen megpuccsolja Zelenszkijt. Bár utóbbi még eléggé távoli szcenárió, ám hosszú távon semmit sem lehet kizárni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
hufi says:
Zselenszkij megpuccsolása jelenthet kiutat a háborúból. Ha egy orosz nevű, oroszbarát vezető lesz Ukrajna irányítója, és pragmatikus gondolkodású, még megmentheti Ukrajnát a teljes széteséstől.
Ez nyilván nem fog tetszeni a “haladároknak”, megszűnik majd a fegyverek szállítása, viszont így “jópontot” kap Moszkvától, megindulhat majd az újjáépítés.
Végeredményben mindenki megelégedésére egy ütközőzóna alakulhat ki, kvázi mintha egy semleges ország lenne.
Ukrajna érdeke Zselenszkij eltávolítása, bírósági felelősségre vonása.
Fck Putyin says:
Nagyon egyetértek végre. A jópont nagyon fontos. Tőlem meg is kapta.
Nagyon fontos, hogy ennyire tisztán látsszon ugyanis az a határtalan aljasság, amely egyesekre oly jellemző, és messze nem csak a moszkvatér cikkíróira.
Hajrá, csak így tovább, lássunk tisztán!