„Az elnök népszerűsége már az orosz támadás megindítása előtt bezuhant. Paradox módon éppen a háború emelte újra az egekbe a támogatottságát, amely a kudarcok és a kilátástalanság következtében ismét a háború kitörése előtti szint körül van”
Fotó:EUROPRESS/Handout/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP
Nagy reményekkel várták 2019-ben az akkor a se nem háború, se nem béke állapotba belefáradt ukránok az új elnököt. Nem véletlenül, hiszen Volodimir Zelenszkij békét, nemzeti megbékélést, jobb életet ígért. „Mindannyian ukránok vagyunk, az országot nem lehet jó és rossz ukránokra osztani!” – hangsúlyozta, és a nyomaték kedvéért néhány szót oroszul is elmondott. Beiktatási beszédének a középpontjában az az ígéret állt, hogy befejezi a Donbasszban dúló háborút. „Mindenre kész vagyok annak érdekében, hogy a hőseink ne haljanak meg” – fogalmazott.
Nos, azóta nagyot fordult a világ Ukrajna körül. Az ország háborúban áll, az ukránok pedig halnak a fronton, vagy külföldre menekülnek. Érthető tehát, hogy Zelenszkij elnökre mind többen olvassák rá öt évvel ezelőtti ígéreteit. Még akkor is, ha Oroszország indított inváziót Ukrajna ellen.
„Az elnök népszerűsége már az orosz támadás megindítása előtt bezuhant. Paradox módon éppen a háború emelte újra az egekbe a támogatottságát, amely a kudarcok és a kilátástalanság következtében ismét a háború kitörése előtti szint körül van”
A Razumkov Központ friss felmérése szerint az államfőnek a háború első évében 90 százalék feletti, de még 2023-ban is 70 százalék körüli bizalmi indexe mára 26 százalékosra esett. Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) friss jelentése még ennél is rosszabb helyzetképet fest, és az állítólag 17 százalékosra bezuhant – a fegyveres erőknél sem több mint 20 százalékos – támogatottság egyre inkább aggasztja már a nyugati kormányokat is.
Persze, ezek a közvélemény-kutatások háborús időben egyáltalán nem megbízhatóak. Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy támogatják-e Zelenszkij lépéseit, akkor 50 százalék feletti azok aránya, akik kiállnak az elnök mellett. Úgy gondolják ugyanis, hogy Ukrajna kényszerpályán mozog, nem adhatja fel a területeit, és nem zárhatja le vereséggel a háborút. Ez a megközelítés azonban nem magáról Zelenszkijről, hanem Ukrajnáról szól. Reálisabb képet kapunk az elnök megítéléséről, ha másképp teszik fel a kérdést a közvélemény-kutatók, és onnan közelítenek, hogy a lakosság hány százaléka támogatná, amennyiben most tartanák a választásokat. Itt is különböző eredmények jöhetnek ki, így amennyiben Zelenszkijnek mondjuk Petro Porosenkóval, Vitalij Klicskóval és Julija Timosenkóval kellene megmérkőznie, akkor a szavazatok 40-50 százalékát is megszerezve győzne.
„Amennyiben azonban hadsereg leváltott parancsnoka, Valerij Zaluzsnij is ott lenne a kihívók között, akkor Zelenszkij nem nagyon kapna többet 30 százaléknál, és egyértelműen veszítene”
Nem véletlen tehát, hogy a népszerű Zaluzsnijt az Elnöki Iroda egyenesen Londonig próbálja üldözni, hogy nagykövetként minél távolabb legyen az ukrán belpolitikától. Zaluzsnij hirtelen megnőtt népszerűsége ugyanis az elnökkel szembeni elégedetlenséget, és a hadseregbe vetett bizalmat – a hadsereg támogatottsága jelenleg is 90 százalék feletti – testesítette meg, az eltávolítása pedig csak rontott Zelenszkij megítélésén.
Zelenszkij számára tehát a ciklus lezárása legalábbis kockázatos, az elmúlt öt év mérlege ugyanis egyáltalán nem pozitív. Ukrajna minden értelemben romokban van, a hazát védő háborús elnök imázsa is megkopott. Maradt a háborús fáradtság, a továbbra is hatalmas méreteket öltő korrupció, az emberi és anyagi veszteségek, a hatalom központosítása, a kilátástalanság.
„Zelenszkij számára belpolitikai szempontból tehát paradox módon éppúgy jól jön a háború folytatódása, mint jó két éve a kirobbanása. Lehetőséget ad a láthatóan nagyon megszeretett hatalom megtartására, a választások elhalasztására”
A választási törvény hadiállapot idején ugyanis megtilt mindenféle választást, ugyanakkor az alkotmány az elnökválasztás megtartását a Verhovna Radáról szóló voksolással ellentétben nem tiltja. Egészen pontosan, nem tartalmaz hadiállapot idejére szóló kitételt. Ráadásul az egyik pont kimondja, hogy az elnök 5 évig töltheti be a hivatalát, egy másik pedig azt, hogy az új elnök beiktatásáig a régi marad a hivatalában. Az elnöki adminisztráció az alaptörvénynek ez utóbbi cikkelyére hivatkozik. Az alkotmány megszövegezésében részt vevő egykori miniszterelnök-helyettes, Roman Besszmertnij is ezen a véleményen van. Úgy látja, a helyzet egyértelmű, miután az említett törvény alapján háború idején nem lehet választást tartani, az alkotmány értelmében a regnáló elnök addig marad a hivatalában, ameddig a fegyveres konfliktus tart.
„A helyzet tehát finoman szólva sem egyértelmű, és érthető módon vitákat gerjeszt”
Az 1996-os ukrán alkotmány homályosan és ellentmondásosan fogalmaz, így lehetőséget ad a különböző magyarázatok gyártására. Az ügyre pontot tehetett volna az Alkotmánybíróság döntése, a hatalom azonban az elnök legitimációjának megállapítása kérdésében nem fordult a testülethez. Nem véletlenül, hiszen az Ukrán Alkotmánybíróságnak már volt egy határozata 2014. május 15-én, amely szerint az elnöki megbízás időtartama egyértelműen 5 év, és nem tarthat tovább. Két képviselő ugyanakkor még most márciusban, a mandátum lejárta előtt e tárgyban beadvánnyal élt az Alkotmánybíróság felé, sürgősséggel további értelmezést kérve.
„Az Elnöki Iroda álláspontja egyértelmű. Az államfő legitimációja nem vet fel kétségeket, aki pedig ezt megkérdőjelezi, az Moszkvának dolgozik”
A Kreml ugyanis már előre közölte, hogy az ő értelmezésében Zelenszkij mandátuma május 20-án megszűnik. Ezt követően legutóbb Vlagyimir Putyin Minszkben úgy fogalmazott, Oroszország természetesen tisztában van azzal a ténnyel, hogy a hivatalban lévő államfő legitimitása megszűnt. A kérdés ezután az, hogy kivel kell és lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajnában. „Úgy gondolom – tette hozzá -, hogy a Svájcban meghirdetett nemzetközi konferencia egyik célja éppen az, hogy a jelenlegi kijevi rezsim támogatói megerősítsék a hivatalban lévő, vagy már nem hivatalban lévő államfő legitimitását.” Az orosz elnök ezután Taskentben is foglalkozott Zelenszkij legitimációjával. Kijelentette, hogy szerinte az ukrán elnök illegitim, és az ukrán parlament elnöke az elsőszámú vezető az ukrán törvények szerint. Putyin kifejtette, hogy a Nyugat azért támogatja a jelenlegi ukrán kormányzatot, mert rájuk kívánja hárítani a felelősséget olyan népszerűtlen intézkedésekért, mint például a sorkötelezettség korhatárának csökkentése, majd később egyszerűen leváltják őket. Tehát az ő értelmezésében még őket is csak kihasználják.
„A Nyugat egyelőre kiáll Zelenszkij mellett – ezt demonstrálta Antony Blinken és Annalena Baerbock kijevi látogatása is -, ám ha nem sikerül megfordítani a háború menetét, Zelenszkij hazai és külföldi ellenlábasai éppen a megkérdőjelezhető legitimációját fordíthatják ellene”
Főképp akkor, ha Washington egyszer mégis úgy dönt, hogy le kell ülni tárgyalni Oroszországgal. Felerősödhetnek azok a hangok, amelyek ha mégoly halkan is, de már most is hallhatók. A nyugati lapok is felvetik, hogy Zelenszkijnek foglalkoznia kellene a legitimáció kérdésével – nem mellesleg minden hatodik ukrán is úgy gondolja, hogy az elnök státusa május 21-gyel megváltozott -, a demokráciát nem felfüggeszteni, hanem erősíteni kell. Hasonló szellemben kapacitálták korábban még amerikai szenátorok is Zelenszkijt a választások megtartására, mondván, a demokrácia védelmezőjeként legalább a legalapvetőbb demokratikus szabályokat be kell tartani.
„A hatalomhoz egyre görcsösebben ragaszkodó Zelenszkij számára az igazság pillanata a háború intenzív szakaszának lezárulásával jön el”
A legitimáció kérdését még ez előtt, a tűzszüneti tárgyalások közeledésével éppen az elnök jelenlegi támogatói vehetik elő. Moszkva ugyan egyelőre inkább csak lebegteti, hogy Zelenszkijjel nem lehet tárgyalni, de ez a helyzet a diplomácia előtérbe kerülésével élesedhet. Tisztában vannak ezzel Washingtonban is, mint ahogy Zelenszkij elnök is tudja, hogy a hatalmát már jelenleg is lényegében csak Nyugatról veszélyeztetik. Az utolsó, a Bankovától, az Elnöki Irodától többé-kevésbé független sajtótermékek általában nyugati bekötöttségűek. Ezek vetették fel a korrupciós ügyeket, de Zaluzsnij főparancsnok leváltására is azután került sor, hogy az egyre többször jelent meg a nyugati médiában.
„Hiába tehát az Elnöki Iroda jelenlegi túlhatalma, hiába maradt csupán egyetlen erőközpont az országban, mindez a gyengülő belső támogatottság mellett a Nyugat akaratával szemben jó eséllyel kevés”
Jelenleg tehát nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, amelyben a háború megnyugtató lezárása, és a jelenlegi kormányzat hatalmon maradása egyszerre valósulna meg. S nem csak azért, mert Zelenszkij köre saját magának tiltotta meg, hogy tárgyaljon az oroszokkal. Ha úgy alakulnak az érdekek, akkor éppen a nyugati politikai elitek alkotmány értelmezése változhat meg.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
M.I. says:
Ez olyan mint amikor az orosz propaganda szerint Lengyelország területeket akar elcsatolni Ukrajnától. Valójában a lengyeleknek ez eszük ágában sincs, az oroszok akarják ezt, a mániákusan hazudó propagandájuk a saját szándékukat vetíti ki a lengyelekre, teljesen valótlanul.
Zelenszkijt is az oroszok akarják megbuktatni, ez az ő szándékuk, a mániákusan hazudó propagandájuk itt is a saját szándékát vetíti ki a nyugatra, de ez is teljesen valótlan.
csakafidesz says:
Zelenszkijnek még az ukránsága is kérdőjeles..
HandaBandy says:
Ez olyan mint amikor az nyugati propaganda szerint Oroszország területeket akar elcsatolni a Nyugattól. Valójában az oroszoknak ez
eszük ágában sincs, a nyugatiak akarják ezt, a mániákusan hazudó propagandájuk a saját szándékukat vetíti ki az oroszokra teljesen
valótlanul.
Zelenszkijt is az oroszok akarják megbuktatni?
Már nincs is hivatalban.
Olyan demokratikusan.