//Vrbetice sötét árnya
A vrbeticei fegyverraktár robbanás állítólagos orosz titkosszolgálati szála miatt tiltakozók a prágai orosz nagykövetség előtt 2021. április 19-én #moszkvater

Vrbetice sötét árnya

MEGOSZTÁS

Egyre kuszábbak a vrbeticei fegyverraktár hét évvel ezelőtti felrobbanásának a szálai. Megszólalt a bolgár fegyverkereskedő, aki áprilisban hallott először az orosz szálról. Közben a raktárt bérlő cég vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy összejátszott az orosz ügynökökkel. S hogy még kuszább legyen az ügy, kiderült az is, hogy komoly mennyiségű fegyver is eltűnt a raktárból.

A vrbeticei fegyverraktár robbanás állítólagos orosz titkosszolgálati szála miatt tiltakozók a prágai orosz nagykövetség előtt 2021. április 19-én #moszkvater
A vrbeticei fegyverraktár robbanás állítólagos orosz titkosszolgálati szála miatt tiltakozók a prágai orosz nagykövetség előtt 2021. április 19-én
Fotó:EUROPRESS/Lukas Kabon/ANADOLU AGENCY

Miközben a cseh hatóságok továbbra sem álltak elő semmilyen bizonyítékkal a vrbeticei fegyverraktár hét évvel ezelőtti felrobbanása ügyében, a sajtóban egyre több részlet lát napvilágot. Ezek azonban csak összekuszálják a szálakat, és egyáltalán nem azt erősítik, hogy orosz ügynökök robbantottak volna. Arról nem is beszélve, hogy a kis cseh faluban lévő raktárban 2014-ben a két robbanás között egy hónap telt el.

„Megszólalt például a titokzatos bolgár fegyverkereskedő, aki elmondta, hogy most először hallott az állítólagos orosz szálról”

Emilijan Gebrev a Der Spiegelnek nyilatkozva elmondta, hogy a cseh kormányfő sajtóértekezletéig nem is hallott arról, hogy orosz titkosszolgálatok állhatnak a történtek mögött. Ez elég érdekes annak fényében, hogy állítólag az ő készletei semmisültek meg, és egy évvel később állítólag orosz ügynökök akarták meggyilkolni. Ráadásul a cseh bejelentés után a bolgár ügyészek is előálltak azzal, hogy 2011 és 2020 között Gebrev fegyverüzemeiben négyszer is robbantottak orosz ügynökök. Tehát, ha valakinek, akkor a bolgár kereskedőnek hallania kellett volna az orosz szálról.

Az EMCO fegyverkereskedelemmel foglalkozó cég tulajdonosa elmondta azt is, hogy csak elavult, a Varsói Szerződés idejéből származó, Csehországban vásárolt fegyverzetet tárolt Vrbeticében, amely így Moszkva gyanújával ellentétben nem lehetett eladni az ukrán hadseregnek.

„Mint Gebrev aláhúzta, nem is szándékozott ezt a készletet eladni, hanem a gyártáshoz volt rájuk szükség”

Azt a kereskedő korábban a The New York Timesnak elismerte, hogy ebben az időben szállított fegyvert Ukrajnába. Talány ezek után, ha tényleg annyira az orosz titkosszolgálatok célkeresztjében volt, hogy készleteit, üzemeit állítólag felrobbantották, őt pedig meg akarták mérgezni, akkor az egész Nyugattal a háta mögött miért nem húzza rá Moszkvára a vizes lepedőt?

Közben a cseh rádió a mobilszolgáltatótól származó hely adatokra és egyéb forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy a vrbeticei raktárt kezelő Imeх Group tulajdonosa Petr Bernatík az első robbantás előtt egy nappal, 2014. október 15-én találkozhatott a Szkripal-ügyben is érintett két ügynökkel, az útleveleik alapján Bosirov-Petrov párosként futó Anatolij Csepigával és Alekszandr Miskinnel.

„Bernatík ugyanis a mobiladatok alapján annak az ostravai Corrado nevű szállodának a közelében tartózkodott 40 percen át, ahol a két orosz megszállt. Ezt állítólag szemtanúk is megerősítik”

A két ügynök ekkor Csehországban tartózkodott, de az MI6 eredeti verziója szerint Szergej Szkripalt követték. Más források szerint állítólag egyezkedhettek is vele. Az új feltevések szerint azonban – ha már ott jártak -, robbantottak is. Bernatík ügyvédje előbb azt közölte, hogy ügyfele járhatott a szálloda környékén, az üzletember azonban később ezt tagadta. Szintén a mobil adatokból derül ki, hogy ezután Bernatík a vrbeticei raktárba ment, ahol mintegy három órát tartózkodott. Ezen a napon azonban a raktár dolgozói a cseh sajtó szerint furcsa módon szabad napot kaptak. A raktárt kezelő Imeх Group tulajdonosának furcsa viselkedése a cseh sajtó hírei alapján rendőrség figyelmét is felkeltette, hiszen ez év februárjában Bernatíkot 48 órára fogva tartották.

„Elég későn – tegyük hozzá -, hiszen a történtek óta hét év telt el”

A nyomozók feltevése alapján ebben a három órában az Ukrajnába szánt készletet készíthették elő a szállításhoz. Felmerül azonban a kérdés, hogy kik, hiszen a raktár alkalmazottai szabad naposok voltak. Az egyébként a cseh sajtó is megjegyzi, máig nem bizonyított, hogy az orosz ügynökök jártak volna a raktárban. Látogatói belépőt igényeltek, ám többet nem tudunk.

„Azt viszont a Mladá fronta DNES kiderítette, hogy a robbanás utáni leltározás kiderítette, hogy nagy mennyiségű fegyver nem megsemmisült, hanem egyszerűen eltűnt a raktárból”

Ez azt a Milos Zeman államfő által is említett, a nemzetközi sajtóban azonban háttérbe szoruló verziót erősíti, miszerint a robbanás esetleg a raktárban keletkezett hiányt lett volna hivatott eltüntetni. Az Imex Group ugyanis a robbanás után fedezte fel, hogy eltűnt mintegy ezer darab RPG-7-es gránátvető, 800 automata fegyver, 500 géppisztoly, 100 pisztoly és kiegészítők sora, köztük szurony kések. A kár mintegy 100 millió cseh korona, azaz nagyjából 4,7 millió dollár, amelynek 75 százalékát a cég a cseh államon perli. Az Imex Group ezután feljelentést tett a rendőrségen, hogy a fegyvereket állítólag ellopták és a fekete piacra kerülhettek. A nyomozás most azt próbálja kideríteni, hogy segített-e esetleg valaki a robbantóknak bejutni a raktár területére. Emiatt tartóztatták le 48 órára Bernatíkot, s tartottak eközben a lakásán és a cégénél házkutatást.

„Minden esetre érdekes, hogy hét évig miért nem foglalkozott mindezzel senki”

Az szintén feltűnő, hogy a raktárban a robbanás után összeszedett fegyvereket a közeli Znojmo rendőrségi raktárában őrzik, ahová 2016-ban és 2017-ben is betörtek.

Egy szó, mint száz, a Vrbetice-ügy egyre sötétebb, semmi sem bizonyított, és csak a kérdések gyűlnek. Az a tény pedig, hogy az ügy politikai színezetet kapott, egyre kevesebb reményt ad arra, hogy valaha is megtudjuk az igazságot.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.