//Visszatért a geopolitika a Kaukázusba
Egy fiú tiszteleg egy tank előtt, amikor családjával együtt meglátogatja a Katonai Trófea Parkot, amelyben az örmény csapatoktól lefoglalt katonai felszereléseket mutatják be az elmúlt évi háborúban Hegyi-Karabah régióban, Bakuban, 2021. április 15-én #moszkvater

Visszatért a geopolitika a Kaukázusba

MEGOSZTÁS

Az őszi karabahi háború megváltoztatta a státus quót a Kaukázusban. Az erőviszonyok alakulása, az orosz, a török és az azeri pozíciók erősödése kimondottan kedvez az ezekkel az országokkal az elmúlt években bizalmi viszonyt építő magyar külpolitika érdekeinek. Vajon mennyire tud élni Budapest a megnyíló új lehetőségekkel?

Egy fiú tiszteleg egy tank előtt, amikor családjával együtt meglátogatja a Katonai Trófea Parkot, amelyben az örmény csapatoktól lefoglalt katonai felszereléseket mutatják be az elmúlt évi háborúban Hegyi-Karabah régióban, Bakuban, 2021. április 15-én #moszkvater
Egy fiú tiszteleg egy tank előtt, amikor családjával együtt meglátogatja a Katonai Trófea Parkot, amelyben az örmény csapatoktól lefoglalt katonai felszereléseket mutatják be az elmúlt évi háborúban Hegyi-Karabah régióban, Bakuban, 2021. április 15-én
Fotó:EUROPRESS/Tofik BABAYEV/AFP

Feszülten figyeli a világ az új amerikai adminisztráció első külpolitikai lépéseit. Már csak azért is, mert az elemzők egy része azt várta, hogy Joe Biden érkezésével a globális problémák ignorálása után visszatér a hagyományos, a pártfogásra és a kompromisszumok kikényszerítésére alapuló bejáratott politika. Azt remélték, hogy a világ ezzel kiszámíthatóbb lesz, ami az erőviszonyok átalakulásának járvánnyal nehezített bizonytalansága közepette ugyancsak elkelne.

„Mindez azonban hiú ábrándnak bizonyult. Joe Biden vezetésével az Egyesült Államok kétségbeesetten ragaszkodik hegemón szerepéhez, és pozícióinak megtartása érdekében egyre agresszívabb lépésekre szánja rá magát. Olyannyira, hogy Biden durvaságát látva a kiszámíthatatlanságáról elhíresült előd, Donald Trump Amerikája megszépül, és lassan már a stabilitás szigetének tűnik”

A világpolitika szereplői gyorsan reagáltak az új realitásokra. Érzékelhetően megváltozott Peking hangneme, Moszkva pedig az amerikai elnök megdöbbentő durvaságára válaszul konzultációra hazarendelte washingtoni nagykövetét. Összefog a síita világ, Irán pedig sikeresen keresi a kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit Kínával.

„S miközben a világ a járványra és az amerikai választásokra figyelt, egyes államok elérkezettnek látták a pillanatot arra, hogy régi számlákat törlesszenek, kiterjesszék a befolyásokat”

Így váratlanul a világ figyelmének középpontjába került a Kaukázus, ahol a helyi és globális szereplők érdekei is ütköznek. A Törökország támogatásával megindított azerbajdzsán katonai akció új status quót teremtett a régióban. Az orosz közvetítéssel elért megállapodás egyrészt rögzítette az új erőviszonyokat, másrészről a békét és a stabilitást garantáló erőként megerősítette Oroszország státuszát. Egyértelmű ugyanis, hogy minden, a tavaly ősszel tető alá hozott béke feltételeinek megváltoztatására irányuló kísérlet a háború kiújulásához vezet. Jellemző a mai realitásokra, hogy ez a megállapodás meglehetősen gyorsan, és az olyan hagyományos szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ vagy a NATO közreműködése nélkül született meg.

„Az Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán és Örményország részvételével tető alá hozott megállapodás meggyőzően demonstrálta, hogy mely országoknak van igazi befolyása a Kaukázusban”

A régió országainak elitjei az új helyzetben még csak ízlelgetik, hogy milyen is az Egyesült Államok és az Európai Unió nélkül építkezni, dönteni a sorsukról. Közben egyre inkább megértik azt is, hogy Washingtonnak és Brüsszelnek a régibeli befolyás visszaépítésére irányuló esetleges kísérletei a jelenlegi helyzetben csak az instabilitást növelnék, a háború kiújulásához vezetnének.

„Figyelembe véve a térség tranzit potenciálját, és különösen Irán fokozott érdekeltségét, az erőviszonyok új megoszlása új gazdasági lehetőségeket is megnyit a régióban”

Az új helyzetben romlanak azon országok kilátásai, amelyek elitje az amerikai vagy európai támogatásban bízva próbáltak eddig erős pozíciókat szerezni. Grúzia például mára egyre kisebb hatással bír Abházia vagy Dél-Oszétia jövőjére, s ezt érezve aztán igyekszik alkalmazkodni az új viszonyokhoz. A nyíltan London kegyeit kereső jelenlegi örmény kormány napjai is meg vannak számlálva.

„A keleti nyitás keretében Törökországgal és Azerbajdzsánnal bizalmi viszonyt kiépítő magyar külpolitika érdekeinek ugyanakkor kedvez az új helyzet”

Budapest lehetőségeket kap a régió gazdaságának és infrastruktúrájának helyreállításában. Az esetleges örmény kormányváltás megnyithatja a lehetőséget a diplomáciai viszony felújítására is. Ebben sokat segíthet az örmény állam első számú támaszának tekinthető Moszkva. De ezen túl a robbanásveszélyes régió stabilizálódása segítheti Magyarország hosszú távú gazdasági érdekeit is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.