„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Vége a nyugati gabona hegemóniájának?

2024. nov. 15.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Az orosz Vzgljad portál szerint a BRICS gabonatőzsdéjének létrehozása megtörné a Nyugat uralmát a gabona világpiacán. Lehet ebben valami, ugyanis ma a piac ellenőrzéséhez szükséges eszközök az amerikaiak és a franciák kezében vannak. Putyin javaslata a tőzsde megszervezésére logikus, hiszen a BRICS tagállamai majdnem a felét adják a gabona globális keresletének és kínálatának. Médiapartnerünk, a Makronóm Intézet írása.

Makronóm Intézet

„A globális helyzet azonban sokat változott. Az orosz Gabonaexportőrök Szövetsége szerint a BRICS-országok - az idén kezdődő bővülését figyelembe véve - ebben az évben 1,24 milliárd tonna gabonát fognak betakarítani évente, ami a világ termelésének 44 százalékát teszi majd ki. A fogyasztásuk pedig nagyjából ugyanekkora lesz – 1,23 milliárd tonna” #moszkvater

„A globális helyzet azonban sokat változott. Az orosz Gabonaexportőrök Szövetsége szerint a BRICS-országok – az idén kezdődő bővülését figyelembe véve – ebben az évben 1,24 milliárd tonna gabonát fognak betakarítani évente, ami a világ termelésének 44 százalékát teszi majd ki. A fogyasztásuk pedig nagyjából ugyanekkora lesz – 1,23 milliárd tonna”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii STEPANOV/AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-csúcson egy gabonatőzsde létrehozását javasolta, amely idővel teljes értékű árutőzsdévé alakulhat át. Szerinte a BRICS gabona tőzsdéjének a megnyitása elősegíti a gabona költség igazságos mutatóinak létrehozását a nemzetközi színtéren, megvédi a nemzeti piacokat a negatív külső beavatkozásoktól, a spekulációtól és a mesterséges élelmiszerhiány előidézésére irányuló kísérletektől.

„Tény, hogy a világpiac árait elsősorban a chicagói, illetve a francia tőzsde alakítja. Ez az elmúlt száz év során alakult így, amit az indokolt, hogy a világ gabonatermelése itt összpontosult”

Elsőként a Chicago Mercantile Exchange (CME) jutott vezető szerephez, és mivel a második világháború alatt és után az Egyesült Államok lett a búza és a kukorica fő szállítója, ezért ezen a tőzsdén kezdtek el kereskedni a gabonával. A háború utáni lepusztult Európa és Oroszország természetesen nem tudta felvenni a versenyt az amerikai farmerekkel. Az 1980-as években kezdtek komolyan kereskedni a búzával a francia MATIF árutőzsdén is.

„A globális helyzet azonban sokat változott. Az orosz Gabonaexportőrök Szövetsége szerint a BRICS-országok – az idén kezdődő bővülését figyelembe véve – ebben az évben 1,24 milliárd tonna gabonát fognak betakarítani évente, ami a világ termelésének 44 százalékát teszi majd ki. A fogyasztásuk pedig nagyjából ugyanekkora lesz – 1,23 milliárd tonna”

A BRICS kezdetben négy országból – Brazília, Oroszország, India, Kína – állt, hozzájuk társult 2010-ben Dél-Afrika, 2024. január 1-jétől pedig az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Irán és Etiópia csatlakozott a szövetséghez, míg Szaúd-Arábia felvétele folyamatban van.

Az Egyesült Államok a gabonatermelés tekintetében a második 450 millió tonnával, viszont az első ötben négy BRICS-ország található. Kína az első, India a harmadik, Oroszország a negyedik, Brazília az ötödik, és az össztermelésük háromszor nagyobb, mint az amerikaiaké. Európából Franciaország általában belefér a top 10-be.

Az elmúlt évtizedekben Európa és az Egyesült Államok kikötőin nagy mennyiségű gabona haladt át, amelynek az árát meg kellett állapítani. Erre szolgált a chicagói és a francia tőzsde. Ez a helyzet mindenkinek megfelelt, mivel a kereskedelmi szabályokat kidolgozták, többek között a termékellátás és a pénzügyi elszámolások kérdését.

„Most azonban, amikor jelentős nézeteltérések vannak a globális piac kulcsszereplői között, beleértve a fizetéseket is, a szankcionált országok számára a saját pénzügyi infrastruktúra és fizetési rendszer létrehozása indokolttá teszi egy alternatív csereplatform megszervezését”

Mindez függetlenebbé teheti a kulcsfontosságú gabonabeszállítókat a nyugati országok blokkjától, amelyek pénzügyi eszközök segítségével mesterségesen növelhetik vagy csökkenthetik az áruk árát, ezáltal egyensúlyhiányt okozva a különböző gazdaságokban.

„Emellett komoly előnyt jelenthet, hogy a BRICS gabona- és árutőzsdéjének a keretében egy közös elszámolási rendszer jönne létre, amelyben eltávolodnának a dollártól”

Az orosz szakértők emellett abban is reménykednek, hogy a BRICS-gabonatőzsde igazságosabb jövedelemelosztást hoz, amiből elsősorban a saját gazdáik profitálhatnak. Persze ez lehet, hogy nem több mint egy ígéret, mert Nyugaton sem a gazdák aratják le az igazi nyereséget a gabonatőzsdékről.

Egy szakértő szerint az új tőzsde nemcsak az összes piaci szereplő érdekeit figyelembe vevő igazságosabb árak kialakításában segíthet, hanem ez az ár a BRICS belföldi piacára kis kedvezménnyel, a külsőre pedig piaci áron is kialakítható.

A Vzgljad egy példát is hoz arra, hogy az USA 2021-ben miképp befolyásolta a gabona árát. Szerintük akkor, mindenféle nyomós ok nélkül, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma 12,5 millió tonnával csökkentette az orosz gabonatermésre vonatkozó előrejelzéseit. Ez azonnal áremelkedést okozott a világpiacon, a fekete-tengeri kikötőkben is 20 dollárral drágult a búza.

„A BRICS-en belül veszélyesnek tartják, hogy az Egyesült Államok fegyverként használhatja a gabonát, ugyanis lehetőségük van arra, hogy az árak meredek emelkedésével mesterséges hiányt teremtsenek a világpiacon, ami könnyen éhezéshez vezethet a szegényebb országokban. Az ilyen hirtelen drágulás gondot jelent az orosz piacon is, hiszen ekkor az exportőrök kivinnék az összes gabonát az országból, ami hiányhoz, továbbá áremelkedéshez vezetne a belső piacon”

Erre általában az orosz kormány a kivitel tilalmával szokott válaszolni, de ezzel elesnek az exportból származó többlet bevételtől. Az idei évben a tervek szerint az orosz költségvetés 215 milliárd rubelre (2,2 milliárd dollárra) számít a gabonák és olajos magvak utáni exportvámokból.

Ezt még fokozni lehet azzal, hogy a szankciókkal befagyasztják az orosz gabona exportját, ami szintén tragikus következménnyel járna az úgynevezett globális Délre. A pénzügyi büntető intézkedések is veszélyesek, mert a gabonára nem nagyon szoktak csereügyleteket elfogadni.

Az új tőzsdében benne van az a lehetőség is, hogy a spekuláció elkerülése érdekében kizárhatják a kereskedésből az élelmiszerekre vonatkozó határidős elszámolási ügyleteket, és csak a BRICS-tagok üzletelhetnének ezen a platformon.

„Az orosz szakértők abban látják a nagy lehetőséget, hogy a tagországok a tartalékalapjaik felhasználásával stabilizálhatják a gabonaárakat ezen a BRICS-börzén”

Rossz termés esetén a saját készleteikből árut vihetnek a tőzsdére, jó termés esetén pedig növelhetik a készleteiket, kivonva a gabonát onnan. Persze mindenek előtt meg kell oldaniuk a határokon átnyúló pénzátutalásokkal, illetve a logisztikával és a szállítások biztosításával kapcsolatos nehézségeket.

Az írást jegyezte: Matus Tibor

(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 20.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 21.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Egyre inkább totálissá válik az ukrajnai háború

    2026. nov. 19.
    Egy ukrán kombinált rakéta- és dróntámadás következtében összeomlott Krímet Oroszországgal összekötő stratégiai híd egyik, 227 méter hosszú ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater