„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Makronóm Intézet
„A globális helyzet azonban sokat változott. Az orosz Gabonaexportőrök Szövetsége szerint a BRICS-országok – az idén kezdődő bővülését figyelembe véve – ebben az évben 1,24 milliárd tonna gabonát fognak betakarítani évente, ami a világ termelésének 44 százalékát teszi majd ki. A fogyasztásuk pedig nagyjából ugyanekkora lesz – 1,23 milliárd tonna”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii STEPANOV/AFP
Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-csúcson egy gabonatőzsde létrehozását javasolta, amely idővel teljes értékű árutőzsdévé alakulhat át. Szerinte a BRICS gabona tőzsdéjének a megnyitása elősegíti a gabona költség igazságos mutatóinak létrehozását a nemzetközi színtéren, megvédi a nemzeti piacokat a negatív külső beavatkozásoktól, a spekulációtól és a mesterséges élelmiszerhiány előidézésére irányuló kísérletektől.
„Tény, hogy a világpiac árait elsősorban a chicagói, illetve a francia tőzsde alakítja. Ez az elmúlt száz év során alakult így, amit az indokolt, hogy a világ gabonatermelése itt összpontosult”
Elsőként a Chicago Mercantile Exchange (CME) jutott vezető szerephez, és mivel a második világháború alatt és után az Egyesült Államok lett a búza és a kukorica fő szállítója, ezért ezen a tőzsdén kezdtek el kereskedni a gabonával. A háború utáni lepusztult Európa és Oroszország természetesen nem tudta felvenni a versenyt az amerikai farmerekkel. Az 1980-as években kezdtek komolyan kereskedni a búzával a francia MATIF árutőzsdén is.
„A globális helyzet azonban sokat változott. Az orosz Gabonaexportőrök Szövetsége szerint a BRICS-országok – az idén kezdődő bővülését figyelembe véve – ebben az évben 1,24 milliárd tonna gabonát fognak betakarítani évente, ami a világ termelésének 44 százalékát teszi majd ki. A fogyasztásuk pedig nagyjából ugyanekkora lesz – 1,23 milliárd tonna”
A BRICS kezdetben négy országból – Brazília, Oroszország, India, Kína – állt, hozzájuk társult 2010-ben Dél-Afrika, 2024. január 1-jétől pedig az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Irán és Etiópia csatlakozott a szövetséghez, míg Szaúd-Arábia felvétele folyamatban van.
Az Egyesült Államok a gabonatermelés tekintetében a második 450 millió tonnával, viszont az első ötben négy BRICS-ország található. Kína az első, India a harmadik, Oroszország a negyedik, Brazília az ötödik, és az össztermelésük háromszor nagyobb, mint az amerikaiaké. Európából Franciaország általában belefér a top 10-be.
Az elmúlt évtizedekben Európa és az Egyesült Államok kikötőin nagy mennyiségű gabona haladt át, amelynek az árát meg kellett állapítani. Erre szolgált a chicagói és a francia tőzsde. Ez a helyzet mindenkinek megfelelt, mivel a kereskedelmi szabályokat kidolgozták, többek között a termékellátás és a pénzügyi elszámolások kérdését.
„Most azonban, amikor jelentős nézeteltérések vannak a globális piac kulcsszereplői között, beleértve a fizetéseket is, a szankcionált országok számára a saját pénzügyi infrastruktúra és fizetési rendszer létrehozása indokolttá teszi egy alternatív csereplatform megszervezését”
Mindez függetlenebbé teheti a kulcsfontosságú gabonabeszállítókat a nyugati országok blokkjától, amelyek pénzügyi eszközök segítségével mesterségesen növelhetik vagy csökkenthetik az áruk árát, ezáltal egyensúlyhiányt okozva a különböző gazdaságokban.
„Emellett komoly előnyt jelenthet, hogy a BRICS gabona- és árutőzsdéjének a keretében egy közös elszámolási rendszer jönne létre, amelyben eltávolodnának a dollártól”
Az orosz szakértők emellett abban is reménykednek, hogy a BRICS-gabonatőzsde igazságosabb jövedelemelosztást hoz, amiből elsősorban a saját gazdáik profitálhatnak. Persze ez lehet, hogy nem több mint egy ígéret, mert Nyugaton sem a gazdák aratják le az igazi nyereséget a gabonatőzsdékről.
Egy szakértő szerint az új tőzsde nemcsak az összes piaci szereplő érdekeit figyelembe vevő igazságosabb árak kialakításában segíthet, hanem ez az ár a BRICS belföldi piacára kis kedvezménnyel, a külsőre pedig piaci áron is kialakítható.
A Vzgljad egy példát is hoz arra, hogy az USA 2021-ben miképp befolyásolta a gabona árát. Szerintük akkor, mindenféle nyomós ok nélkül, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma 12,5 millió tonnával csökkentette az orosz gabonatermésre vonatkozó előrejelzéseit. Ez azonnal áremelkedést okozott a világpiacon, a fekete-tengeri kikötőkben is 20 dollárral drágult a búza.
„A BRICS-en belül veszélyesnek tartják, hogy az Egyesült Államok fegyverként használhatja a gabonát, ugyanis lehetőségük van arra, hogy az árak meredek emelkedésével mesterséges hiányt teremtsenek a világpiacon, ami könnyen éhezéshez vezethet a szegényebb országokban. Az ilyen hirtelen drágulás gondot jelent az orosz piacon is, hiszen ekkor az exportőrök kivinnék az összes gabonát az országból, ami hiányhoz, továbbá áremelkedéshez vezetne a belső piacon”
Erre általában az orosz kormány a kivitel tilalmával szokott válaszolni, de ezzel elesnek az exportból származó többlet bevételtől. Az idei évben a tervek szerint az orosz költségvetés 215 milliárd rubelre (2,2 milliárd dollárra) számít a gabonák és olajos magvak utáni exportvámokból.
Ezt még fokozni lehet azzal, hogy a szankciókkal befagyasztják az orosz gabona exportját, ami szintén tragikus következménnyel járna az úgynevezett globális Délre. A pénzügyi büntető intézkedések is veszélyesek, mert a gabonára nem nagyon szoktak csereügyleteket elfogadni.
Az új tőzsdében benne van az a lehetőség is, hogy a spekuláció elkerülése érdekében kizárhatják a kereskedésből az élelmiszerekre vonatkozó határidős elszámolási ügyleteket, és csak a BRICS-tagok üzletelhetnének ezen a platformon.
„Az orosz szakértők abban látják a nagy lehetőséget, hogy a tagországok a tartalékalapjaik felhasználásával stabilizálhatják a gabonaárakat ezen a BRICS-börzén”
Rossz termés esetén a saját készleteikből árut vihetnek a tőzsdére, jó termés esetén pedig növelhetik a készleteiket, kivonva a gabonát onnan. Persze mindenek előtt meg kell oldaniuk a határokon átnyúló pénzátutalásokkal, illetve a logisztikával és a szállítások biztosításával kapcsolatos nehézségeket.
Az írást jegyezte: Matus Tibor
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
