Kezdőlap » x-demokrata » Valaam és az államszövetség
Alekszandr Lukasenko és Vlagyimir Putyin a valaami ortodox templomban gyújtanak gyertyát 2019. július 17-én #moszkvater

Valaam és az államszövetség

Belarusz és Oroszország között megszűnik a roaming, lesz gyorsvasút, de ha ilyen lépésekben halad az integráció, akkor a közös állam még messze van

Alekszandr Lukasenko és Vlagyimir Putyin a valaami ortodox templomban gyújtanak gyertyát 2019. július 17-én #moszkvater
Alekszandr Lukasenko és Vlagyimir Putyin a valaami ortodox templomban gyújtanak gyertyát 2019. július 17-én
Fotó:EUROPRESS/Mikhail Klimentyev / Sputnik

Azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy Alekszandr Lukasenko nem nagyon akarja a jelenleginél szorosabbra vonni a kapcsolatokat Oroszországgal. Így a lassan húsz éve fennálló szövetségi állam is inkább csak díszlet a két ország egyébként különleges és a szó szoros értelmében stratégiai kapcsolataihoz. Ennek ellenére felfokozott várakozás előzte meg a belarusz és az orosz elnök újabb találkozóját. No, nem az orosz és a belarusz régiók Szentpéterváron tartott 6. fóruma miatt.

„Az azonban az elmúlt közel egy év vitáinak, az integrációról felgyorsult tárgyalások fényében jelzés értékű volt, hogy ezt megelőzően Vlagyimir Putyin az ortodoxok szent helyére, Valaamra hívta meg belarusz kollégáját”

A nagy döntések előtt ugyanis Putyin előszeretettel megy el a Ladoga-tavon fekvő szigetcsoportra.

Valaam kolostora hosszú időn át Oroszország kulturális és vallási központja volt, amelyet a cárok és az orosz egyház egyaránt támogatott. Az ott található, a XIV. században már álló, majd I. Péter által felújított monostor a második világháború során megrongálódott, restaurálás után húsz évvel ezelőtt nyitottak meg újból. Azóta nagy tiszteletben álló zarándokhely. Ahogy Putyin az ortodox szent helyről szóló filmben a hitről, az orosz lélekről és a kezdetekről elmélkedve fogalmazott,  „Valaam Oroszország egyik tükre. Történelme egyszerre érdekes és drámai. A Valaam lényegében összekapcsolódik az orosz állam születésével.”

Lukasenko a sokak által utódjának tartott fiával, Nyikolajjal érkezett Valaamra, amellyel egyáltalán nem azt üzente, hogy feláldozná a hatalmát az integráció oltárán. A már Szentpéterváron folytatódó megbeszélések nem is hoztak áttörést. Ezért aztán a sajtó abba kapaszkodik, hogy a belarusz államfő idősebb testvérként említette Oroszországot. Emellett felvetette, hogy szövetségi állam létrejöttének 20. évfordulójára, december 8-ra le kellene zárni a vitás kérdéseket, és elkészíteni Oroszország és Belarusz integrációjának végleges programját.

„Arra, hogy megtelik-e valaha igazi tartalommal a szövetségi szerződés,egyelőre  kevesen vennének mérget”

A mostani fórumon is csak két konkrétum merült fel. Az egyik a két ország közötti telefonos roaming megszüntetése, míg a másik a Minszk és Moszkva közötti gyorsvasút megépítése. Arról, hogy mikor lesz közös valuta, hol lesz a központi bank, vagy mi lesz az olajár megemelkedésének kompenzálásával, nem hallhattunk semmit.

Egyelőre tehát folytatódik az türelemjáték, az idegek csatája, ám hogy egyszer mégis megmozdulhat valami az integráció ügyében, arra a garancia egyedül Valaam szelleme lehet, amit azért nem szabad alábecsülni.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.