//Ukrajna visszacsap?
Ukrán katonák sétálnak megsemmisített orosz haditechnika közt a Kijevtől nyugatra fekvő Dmitrivka településen #moszkvater

Ukrajna visszacsap?

MEGOSZTÁS

A keleti-délkeleti átcsoportosítással egy időben az ukrajnai események folyama is jelentősen felgyorsult. A Belgorod elleni ukrán támadással immár a háború orosz területet is elért, miközben úgy tűnik, Moszkva egyelőre feladta a Kijev környéki frontokat. Mindkét esemény jelentős csorbát ejtett az orosz hadsereg renoméján, amelyet talán a donbasszi bekerítés tud majd kompenzálni.

Ukrán katonák sétálnak megsemmisített orosz haditechnika közt a Kijevtől nyugatra fekvő Dmitrivka településen #moszkvater
Ukrán katonák sétálnak megsemmisített orosz haditechnika közt a Kijevtől nyugatra fekvő Dmitrivka településen
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP

Nem mehetünk el az oroszországi Belgorodot ért meglepetésszerű támadás mellett. A péntek hajnali órákban két ukrán Mi-24 típusú harci helikopter az orosz légvédelmen áthatolva a határtól 33 kilométerre található Belgorod városának stratégiai infrastruktúrája ellen intézett sikeres támadást. A helikopter páros a város közelébe érve Sz-8 típusú nem irányított rakétákkal nyitott tüzet a Rosznyefty vállalat tulajdonában álló, egyenként 2 ezer köbméteres üzemanyag tárolókra. Utóbbiak a támadás következtében kigyulladtak, míg a helikopterek sikeresen visszatértek Ukrajnába. A helikoptereket követően a nap folyamán Tocska-U ballisztikus rakéta is támadta az orosz várost, ám azt már a légvédelem sikeresen leküzdötte.

„A támadás egyértelmű blamázs volt mind Oroszország, mind az ország légvédelme számára. Ám a helyzet nem olyan egyszerű, mint amilyennek a győzelmi jelentésekből elsőre látszik”

Ugyanis a repülő eszközök közül a helikopterek a leginkább alkalmasak az ilyen típusú, úgynevezett „üss és fuss” támadások végrehajtására. Szemben a merevszárnyú technikával, a helikopterek hosszú időn keresztül képesek a radarhorizont alatti, alacsony magasságú, talajkövető repülésre. A gyakorlatban a 100 méter alatt beérkező technikát a légvédelem puszta fizikai okok miatt is – a domborzatról nem is beszélve – csak későn, vagy egyáltalán nem tudja érzékelni. Hasonló történt Mariupol esetében is, ahol Zaporozsjéból kiindulva Bergyanszk érintésével érkeztek az Azov parancsnokok kimentésére a helikopterek. Csak míg Mariupolban annak harctér jellege miatt a szakadár erők hordozható Stinger légvédelmi rakétákkal részlegesen meg tudták semmisíteni a beérkező egységet, addig ez Belgorodnál nem sikerült.

 Mint látható a helikopterek alacsony magasságban érkeznek

További problémát jelentett az orosz légvédelem számára a beérkező helikopterek azonosításának kérdése. Miután ugyanis a típus mindkét hadseregben rendszeresített, így pontos hovatartozását nehéz megállapítani. Éjszaka pedig a típus felismerésében a helikopterek festése sem segít, mivel minimális fényviszonyok mellett gyakorlatilag lehetetlen megállapítani vajon ukrán vagy orosz kamuflázsba van öltöztetve az adott technika.

Persze, ilyen esetek elkerülésére szolgál az úgynevezett barát-ellenség felismerő rendszer – angol rövidítéssel IFF –, ám vélhetően nem mindegyik helikopter van azzal ellátva az orosz haderőn belül sem. Egyes értesülések szerint éppen ezért a légvédelem a helikoptereket orosznak nézte, amelyek egy Harkov elleni támadást követően érkeznek vissza hazai bázisukra. Illetve fontos megjegyezni, hogy ha a Mi-24 harci helikopterek mondjuk átlagosan 335 km/h sebességgel közelítik meg célpontjukat, akkor kicsivel kevesebb, mint hat perc alatt a határtól már Belgorodnál vannak. Ilyen kis idősík pedig túl kevés lehet a reagálásra – természetesen, ha nem a Stratégiai Rakétaerőket nézzük.

„Mindez persze nem menti fel a támadás idején szolgálatban lévő légvédelem személyzetét”

Az ukrán légerő elpusztításáról szóló közlemények ellenére az igenis képes még Oroszországnak fájó ütéseket bevinni. Lehet az ukrán merevszárnyú technika már nem képes az események befolyásolására, de a helikopterek annál inkább. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy még a hivatalos orosz közlemények szerint is az ukrán helikopter flotta közel fele lehet repképes állapotban. Telepítési szempontból a helikopterek messze nagyobb túlélési hányadossal rendelkeznek, mint a vadász vagy szállító repülőgépek.

„Illetve a művelet kitervelése biztosan nem csak Ukrajnában történt”

Az információs és felderítési frontot nézve a konfliktusban már rég nem csak Oroszországról és Ukrajnáról van szó. Ugyanis utóbbi mögé gyakorlatilag a kollektív Nyugat felsorakozott a saját infrastruktúrájával. A műholdas és a légi felderítés szintjén pedig nemhogy az Egyesült Államoknak nincs párja, de az egyesített erőforrások páratlan lehetőségeket adnak a tervezési szinten. Az ukrán oldal információit is felhasználva Washington pontosan tudja az orosz légvédelem egységeinek kitelepülését, de legfőképp a légvédelmi ernyő egyes réseit, gyengeségeit. Ilyen helyzetben pedig Moszkva egymaga igenis hátrányban van, legfeljebb Kína tud neki némi informális segítséget biztosítani.

Az Ukrajna környéki NATO és svéd felderítő repülések március 13-31 között. Mint látható bár a Nyugat magába a háborúba konkrétan nem száll be, de tervezési és hírszerzési fronton Kijevet támogatja #moszkvater
Az Ukrajna környéki NATO és svéd felderítő repülések március 13-31 között. Mint látható bár a Nyugat magába a háborúba konkrétan nem száll be, de tervezési és hírszerzési fronton Kijevet támogatja
Forrás:Twitter

Érdekes módon az egyértelmű pszichológiai és nemzetközi imázs faktor ellenére az ukrán oldal kezdettől fogva nem vállalta magára a támadást. Helyette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – RNBO – vezetője, Olekszij Danyilov többször is az ukrajnai háborúval elégedetlen orosz erők magánakciójaként állította be az eseményeket. Egyelőre nem tisztázott, Ukrajna miért nem hirdeti az egyértelműen eredményes és sikeres akcióját morálja, vagy nemzetközi támogatása növelése céljából. Bár az felettébb árulkodó, hogy Zelenszkij a Fox Newsnak az esetről nyilatkozva mindössze annyit mondott, hogy

„a főparancsnokként kiadott parancsairól nem nyilatkozik”

Az elmúlt két napot tekintve hadászati szempontból a fókusz ismét északon a Kijev-Csernyigov vonalra, keleten Harkov-Szumi térségére, illetve nem meglepő módon a tágabb Donbassz környezetére helyeződött. Bár rakétatámadás érte mind Krivoj Rogot, mind pedig Odessza környékét, délnyugaton az egyes falukat érintő taktikai műveletektől eltekintve nem történtek nagyobb szabású események. Az ukrán erők korlátolt kapacitásaik következtében nem képesek manőverező harcba bocsátkozni. Mindeközben pedig orosz oldalról a Herszoni terület adminisztratív megszilárdítása mellett – gyakorlatilag a katonai-polgári adminisztráció kiépítésével fokozatosan az egész régió vezetését oroszbarát személyek fogják ellátni – az ottani erők megerősítése zajlik, amely már egyértelműen egy későbbi offenzív hullám előkészítéseként értékelhető.

„Vélhetően a belgorodi üzemanyagtárolót ért ukrán támadásra válaszul az éjszaka folyamán Oroszország az összes, még ép – vagy részlegesen használható – ukrajnai finomító, illetve depó ellen támadást indított”

Köztük a legnagyobb jelentőséggel az Igor Kolomojszkij oligarcha tulajdonában álló kremencsuki bírt a maga jelenleg napi 7 ezer tonna körüli termelésével. Ugyanis azon túl, hogy február 26. óta a kremencsuki volt az utolsó még működő finomító az országban, ez az üzem látta el üzemanyaggal a Közép- és Kelet-Ukrajnában állomásozó ukrán hadtesteket. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint magát a finomítót egyelőre még nem, csak a hozzá tartozó tárolókat érte találat, ezzel szemben ukrán források a finomító egészének leállításáról beszélnek. Ám lehet utóbbi magával a kritikus helyzettel van összefüggésben, vagy elterelési célokat szolgál. Kizárt, hogy a támadásban az egész finomító megsemmisült volna, mivel az láthatóan nagyobb pusztítással, sőt a Dnyepert érintően környezeti károkkal is járt volna.

 A kremencsuki finomítót ért támadás

„Kijev térségében a Dnyeper mindkét partjáról teljesen visszavonult Oroszország”

Moszkva a Kelet-Délkelet-Ukrajnába történő átcsoportosítás részeként úgymond „egyszerűsíti a frontvonalat”, és megmaradó csapatait egy, a belorusz határhoz közelebbi térségbe vonja össze. Bucsa mellett immár Irpenyt, Gosztomelt – ezzel együtt a hírhedt Antonov repülőret –, keleten Brovarit, sőt a csernobili atomerőművet is visszafoglalták az ukrán erők. Az elnöki tanácsadó, Olekszij Aresztovics szerint két napon belül az ukrán csapatok elérhetik akár a belorusz határt is. Nem elképzelhetetlen, hogy erre fog sor kerülni, bár kérdés az orosz csapatok milyen mélységben kívánnak visszavonulni. Kijevvel szemben Csernyigov térségének sorsa jelenleg még tisztázatlan, nem kizárt, hogy esetlegesen az orosz erők megpróbálják a várost bevenni, vagy legalább blokád alatt tartani, miután Brovaritól Prilukiig vonultak vissza.

„Az egyelőre kudarcnak tűnő kijevi kivonulás egyértelműen nem aratott sikereket az orosz társadalom, sőt még a Kreml-párti haditudósítók köreiben sem”

Noha érthető, hogy a donbasszi fő front megerősítésére szükség van az erők átcsoportosítására – mivel Oroszország továbbra is csak limitált módon kívánja erőit bevetni –, de ezzel gyakorlatilag az egész északi front értelme kérdőjeleződik meg. Még az is érthető lenne, hogy esetleg a hadműveletek kezdetben az ukrán kormányzat gyors lefejezésével számoltak, ám annak kudarcával így is lefoglalták az ukrán oldal erőit.

Ám ahogy korábban is írtuk, meg lehetett volna ezt másmilyen módon, jóval kisebb és kevésbé fájó áldozatokkal oldani. Ha nem volt cél Kijev elfoglalása – irreális is ilyen kis haderővel –, akkor az ukrán erők lekötéséhez nem kellett volna felőrlő városi harcokba bocsátkozni többek közt az Irpeny-Bucsa vonal mentén. Ráadásul már gyakorlatilag az első napoktól lehetett tudni, hogy a fókusz Donbasszra helyeződik, így az átcsoportosítást korábban is meg lehetett volna kezdeni.

„A tágabb Donbasszt, és Harkov-Szumi térségét magába foglaló területeken egyre erősebb orosz csapatösszevonások figyelhetőek meg”

A szumi kormányzó nyilatkozatai, illetve további információk szerint a város körbezárása minimum megkezdődött, de lehetséges, hogy már be is zárult. Az orosz erőkoncentráció növekedésével egyidőben ismét harcok folynak a bekerített Konotop, és az ukrán erők által visszafoglalt Trosztyanyec térségében. Harkov és Szumi esetében is a harcok intenzitásának növekedése várható, amely az előbbi elővárosaiban, és az autópályákon már meg is kezdődött.

Részben ehhez a fronthoz kapcsolódóan az elmúlt napok legnagyobb eredménye a pavlogradi és lozovajai vasúti pályaudvarok semlegesítése volt. Noha Pavlograd már korábban is kapott találatot, az a jelenlegivel ellentétben magát a vasúti síneket csak minimális mértékben rongálta meg. Bár miután Pavlograd városában két pályaudvar is működik, így nem tudni, melyiket érhette az orosz rakétacsapás. Ha Pavlograd-2 az „csupán” a donbasszi ukrán főerők számára okoz problémákat, viszont, ha Pavlograd-1, akkor az az egész Dnyepropetrovszki terület – így magára a névadó város – logisztikájára kihatással lesz.

Miközben tovább folyik a bekerítéshez szükséges Kramatorszk és Szlavjanszk elleni offenzíva előkészítése,

„a donbasszi ukrán főerők kissé hasonlóan az 1940-ben élt francia társaikhoz egyfajta Maginot problémában szenvednek”

Manőverező képesség híján nem tudják az állásaikat eredményesen elhagyni, és a nyolc év alatt kiépített többszörös védelmi rendszerükben ragadtak. Viszont ez csak keleti irányból biztosít védelmet, így ahogy egykoron a német csapatok, úgy most a szakadár-orosz erők is egyszerűen megkerülhetik, és hátba támadhatják ezeket az alakulatokat. Kérdés persze, hogy a második világháború óta legnagyobb európai harcok miként alakulnak majd a Donbasszban. Ha Oroszország kvázi túszokként akarja őket tartani a tárgyalásokhoz – amelyre e sorok írója felettébb kis esélyt lát –, akkor nem lesz érdeke az elpusztításuk. Ellenkező esetben viszont egy felnagyított Debalcevot/Ilovajszkot láthatunk, ahol a hagyományos szovjet-orosz doktrínának megfelelően a bekerített ellenerőket a tüzérség és a légerő szisztematikusan őrli majd fel.

„Viszont, ha nem sikerül a donbasszi főerők semlegesítése, vagy legalább bekerítése, az az orosz műveletek kudarcát, és ezzel együtt Moszkva vereségét jelentené”

A kelet-ukrajnai harcok állása április 2-án #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása április 2-án
Forrás:southfront.org

Bár még szükséges pár nap ahhoz, hogy a megfelelő számú orosz haderő az említett régiókban felsorakozzon, az átcsoportosítást figyelve hadászati szempontból egyre inkább kezdenek kirajzolódni az elkövetkező hetek legfontosabb irányai. Mindeközben persze erre Ukrajna is próbál reagálni, ám a lehetőségei Moszkvához képest szűkösebbek. Ahogy már fentebb említettük, a kapacitás és üzemanyag problémák következtében nem képes az ukrán haderő manőverező harcászatra, és így nem tudja megszerezni a kezdeményezést.

„Ráadásul a donbasszi bekerítéssel Moszkva konvencionális nyílt harcászatra kényszeríti Kijevet”

A gerilla taktikára alapuló védelem pedig ilyen helyzetben egyszerűen képtelen lesz a hatékony ellenállásra. Főképp akkor, ha Oroszország visszatérve hagyományos doktrínájához, a tűzerő abszolút dominanciájára alapozó felőrlés mellett dönt.

Ráadásul az ukrán Jevropejszkaja Pravda szerint az ország havonta mintegy 10 milliárd dollárnyi összeget költ a háborúra, amelyet természetesen részben kipótolják a nyugati támogatók, de azt sem lehet a végtelenségig húzni. Persze, még érkeznek újabbnál-újabb fegyverszállítások – mint az egykori NDK, majd Svédország készletét képező 58 BMP-1 harcjárművek cseh közvetítéssel, vagy a legutóbb bejelentett 300 millió dolláros amerikai csomag –, viszont a háború globális negatív hatásai idővel az egyelőre még a konfliktust tüzelő országokra is ki fognak terjedni.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.