Az amerikai MGM-140 ATACMS ballisztikus, valamint a német Taurus cirkáló rakéták lehetséges jövőbeli szállítása kapcsán az elmúlt időszakban szabályos információáradat zúdult az átlagos olvasó nyakába. Nem is csoda, ha a laikus civil elsőre nem tud eligazodni a Nyugat által Ukrajnának átadott vagy átadandó támadó fegyverzet kérdéskörében. Épp ezért többrészes haditechnikai kisokosunkban igyekszünk végig járni Kijev nyugati eredetű mélységi támadófegyverzetének kérdéskörét. Milyen eszközökkel rendelkezik jelenleg Ukrajna és miket kaphat? Az első részben a Storm Shadow cirkáló rakétákkal foglalkozunk.

A Storm Shadow egy brit-francia közös fejlesztésű alacsony észlelhetőségű – konyhanyelven lopakodó –, légi indítású cirkáló rakéta. Francia párja a SCALP-EG, amely pár részletben – zavarásvédelem, navigáció, egyéb fedélzeti elektronika – eltér, de alap kialakítása ugyanaz. Nagy-Britannia 2023 februárjában jelentette be a nagy hatótávolságú támadó fegyverzet szállítását Ukrajna számára, amelynek részeként az első Storm Shadow rakéták 2023 májusában érkeztek meg. Franciaország 2023 júliusában nyilatkozott a SCALP-EG átadásáról Ukrajna részére, egyes információk szerint legalább 50 darabos mennyiségben.

„A rakéta hordozója a még megmaradt ukrán Szu-24M vadászbombázó flotta, a típus sem a Szu-27, sem pedig a MiG-29 vadászgépekhez nincs integrálva”

Egyúttal integráció hiányában az amerikai F-16 sem tudja a típust hordozni. Persze az ukrán F-16 szállítások fényében mindez még a jövőben változhat, ám kellő politikai akarat megléte esetén sokkalta logikusabb a Magyar Honvédség által is rendszeresített JAS-39 Gripen átadása. Utóbbi típushoz ugyanis rendszeresítve van a Storm Shadow rakéta, akárcsak az olyan egyéb európai fejlesztésekhez, mint az Eurofighter Typhoon, Panavia Tornado, Dasault Rafale vagy Mirage 2000. A Rybar Telegram csatorna információi alapján öt Szu-24M vadászbombázó átalakítására került sor Lengyelországban a Storm Shadow rakéták hordozása érdekében, amelyekből négy még biztosan repül a mai napig.

„Alap esetben a Storm Shadow rakéták egy 450 kilogrammos repeszromboló robbanófejjel rendelkeznek, tandem, azaz kettős elrendezésben”

A robbanóanyag mennyiségét tekintve ez nagyjából akkora, mint az Mk 84 sorozatú 2000 fontos – 907 kilogramm – amerikai légibombák esetében. A BROACH – Bomb Royal Ordnance Augmented Charge – típusú robbanófej sajátossága, hogy becsapódáskor elsőként egy előtöltet aktiválódik, áttörve a célpontot övező esetleges föld- vagy betonréteget. A programozható gyújtóval ellátott főtöltet csak ezt követően aktiválódik, növelve a kijelölt célpont eredményes megsemmisítésének esélyét.

Az összehasonlítás kedvéért 0:46-nál látható egy 2000 fontos légibomba becsapódása

Felhasználását tekintve a Storm Shadow rakétákat főképp parancsnoki/kommunikációs központok, kikötők, erőművek, egyéb infrastrukturális elemek, valamint lőszerraktárak elleni támadások során lehet eredményesen alkalmazni. Számos ilyen jellegű akcióra került már sok az ukrajnai háború vonatkozásában, kezdve a krími Csongar hídtól a szevasztopoli Szevmorzavod hajógyáron át egészen a Fekete-tengeri Flotta főparancsnokságának épületét ért találatig. Az indítást követően az útvonalat talajkövető üzemmódban, lehetőleg a radarhorizont alatt repülik le a Storm Shadow egységek, és csak a közvetlen becsapódás előtt emelkednek fel, hogy onnan zuhanórepülésben zuhanjanak vissza, ismét a nagyobb átütés érdekében.

 

Storm Shadow rakéták becsapódása az orosz Fekete-tengeri Flotta főparancsnokságába. Fontos megjegyezni, hogy az épületből egy korábbi támadás következtében a főparancsnokság áthelyezte tevékenységét egy másik, ismeretlen objektumba

„A Storm Shadow rakéták maximális hatótávolsága 290-550 kilométer között változhat”

Utóbbi érték esetében fontos elkülönítsük, hogy a gyártó országok hazai használatra szánt belpiacos, vagy exportpéldányokról van szó. Ugyanis az 1987-es Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer – MTCR – megállapodás értelmében az azt aláíró államok – Nagy-Britanniát és Franciaországot beleértve – vállalták, hogy harmadik ország számára nem adnak át 300 kilométert meghaladó hatótávolságú támadó fegyverzetet. A megállapodás ellenben nem bír semmilyen kötelező erővel vagy szankcióval, és helyette inkább egyfajta gentlemen’s agreement a nagyhatalmak közt bizonyos fegyvertípusok elterjedésének korlátozása érdekében.

„A Storm Shadow esetében az exportpéldányok hatótávolságát a gyártó MBDA konszern 290 kilométerben korlátozta”

Persze a jelenlegi ukrajnai háború esetében egyáltalán nem kizárt, hogy esetleg az MTCR szerződés előírásait megszegve 300 kilométer feletti hatótávolságú példányok jelennének meg ukrán kézben, ám erre mindeddig nem jelent meg semmilyen bizonyíték. Sőt, több korábban becsapódott, ám valamilyen műszaki hiba miatt fel nem robbant rakéta esetében jól kivehető, hogy vélhetően közel-keleti exportpéldányokból kapott Ukrajna.

A 290 kilométeres hatótávolságot alapul véve lényegében a komplett ukrajnai harci övezet és a Krím-félsziget, illetve Fehéroroszország déli fele – Minszket beleértve – is támadható. Egyúttal a nagyobb orosz városok közül Brjanszk, Voronyezs, Kurszk – utóbbi kettő esetében az ottani atomerőművek is – és Rosztov-na-Donu áll fenyegetés alatt. Rosztov-na-Donu egyben a Déli Katonai Körzet főparancsnokságának ad otthont, míg szomszédos Taganrog településen az Ukrajnában aktív orosz légierő jelentős része állomásozik.

„A Storm Shadow rakéták elfogását leginkább alacsony észlelhetőségű kialakításuk, valamint alkalmazási módjuk nehezíti meg”

Mint ahogy azzal már korábban részletesen foglalkoztunk, az alacsony észlelhetőségű kialakítás két komponensből áll össze: a beérkező radarhullámok jelentős részét elnyelő radarabszorbens bevonatból, valamint magából a cirkáló rakéta formájából. Utóbbi esetében már a tervezés során elsődleges szerepet kap a formából adódó radarkeresztmetszet lecsökkentése az élek és egyéb, nagy radar reflexióval járó felületek lekerekítésével/ívessé tételével. Persze a radarkeresztmetszet egy összetett kérdés, mivel hagyományosan a frontális reflexió lecsökkentése az elsődleges cél, míg pusztán az eltérő fizikai méretek miatt is ez oldalsó és alsó vonatkozásban csak korlátozottan lehetséges.

A radarkeresztmetszet megállapítása különböző eszközök és anyagok esetében

De a radarkeresztmetszetet olyan, elsőre fel sem tűnő megoldásokkal is csökkenteni lehet, mint a meghajtást biztosító sugárhajtóműhöz tartozó beömlőnyílás s alakúra történő megformálása. Így ugyanis a hajtóműlapátokra nem tudnak az ellenséges radarok rálátni, ismét csökkentve a reflexiót.

„A kisebb keresztmetszetű célpontokat érthetően a légvédelem is csak kisebb távolságból, rövidebb rendelkezésre álló reakcióidővel tudja csak észlelni, csökkentve a sikeres elfogás esélyét”

Ráadásul ezek a cirkáló rakéták sosem önmagukban, hanem egy kombinált légi támadás részeként érkeznek. Akárcsak a szeptember végi szevasztopoli esetnél, úgy ismét az ellenséges légvédelem figyelmét részben az egyéb beérkező drónok/rakéták vonják el, de esetenként a Storm Shadow rakétákkal párhuzamosan ADM-160B MALD csalirakéták is indításra kerülnek. Utóbbiak a rajtuk található reflektoroknak/lencséknek köszönhetően képesek radarkeresztmetszetük megváltoztatására, más, nagyobb objektumnak mutatva magukat. Lehet akár az vadászgép vagy cirkáló rakéta, de mindenképpen fals célként jelenik meg az ellenséges légvédelem számára, esélyt nyújtva a Storm Shadow egységeknek a légvédelmi ernyő áttörésére.

Az ADM-160 MALD típusú rakéták működése

Továbbá, miután a Fekete-tenger térségében folyamatosan aktív a nyugati elektronikai, illetve műholdas felderítés, így a támadások megtervezésekor olyan útvonalat lehet a rakéta számára kijelölni, amely a kevésbé védett/lefedett szektorokon halad keresztül.

„Egyben a Storm Shadow típusnak szintén megvannak a saját problémái”

Ezek közül az egyik a hordozó platformok alacsony száma, mivel még öt géppel is számolva azok egyszerre maximum 10 rakéta indítására képesek. Ez jelentősen lekorlátozza az egyszerre támadható célpontok számát. Az indítást követően repülés közbeni célpont módosításra pedig nincs lehetőség, ahogy az önmegsemmisítésre sem. Másrészt a brit és francia hadiipar sem tudja csak korlátozott mennyiségben gyártani az eszközöket, a költségvonzatról nem is beszélve.