„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ukrajna most arra számít, hogy az európai országok havonta egymilliárd dollárt különítenek el amerikai fegyverek beszerzésére, amelyek az ukrán védelmet erősítik majd”
Fotó:EUROPRESS/Iryna Rybakova/Press service of the 93rd Separate Mechanized Brigade of the Ukrainian Ground Forces/AFP
Oroszország újabb nagyszabású rakéta- és drón támadást indított Ukrajna több régiója ellen, amelynek következtében legalább egy ember meghalt, és további 24 megsérült. Robbanásokról számoltak be a frontvonal menti régiók több városában is, köztük Zaporizzsjában, Pavlográdban, Dnyipróban, Csernyihivben, Luckban és Cserkasziban. Az orosz erők 537 iráni típusú Sahíd támadó drónt és csaliként használt drónt, továbbá nyolc Iszkander-M és észak-koreai KN-23 ballisztikus rakétát és 37 cirkáló rakétát indítottak Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az augusztus 27-ről 28-ra virradó éjjel összesen 629 drónnal és rakétával Oroszország a háború eddigi második legnagyobb, és az augusztus 15-i alaszkai csúcstalálkozó óta legnagyobb támadását hajtotta végre Kijev ellen, amelyben legalább 21 civil halt meg.
„A kelet-ukrajnai frontokon eközben előrehaladás tempóját mutatja, hogy míg 2025 elején az orosz erők havonta körülbelül 300-400 négyzetkilométernyi ukrán területet vontak az ellenőrzésük alá, addig jelenleg havonta körülbelül 600-700 négyzetkilométert foglalnak el”
Erről Andrej Belouszov védelmi miniszter beszélt az orosz védelmi minisztérium (MoD) kollégiumában. Jelezte azt is, hogy az orosz védelmi minisztérium prioritásait a nehéz páncélos járművek helyett a könnyű járművek gyártására helyezte át, ami tükrözi az orosz stratégiát 2024–2025 telétől kezdődően. Belouszov állítása szerint az orosz védelmi minisztérium 22 725 motorkerékpárt, terepjárót (ATV) és buggyt szerzett be és szállított a frontvonalakra, és 2025 augusztus végéig további 12 186 könnyű járművet tervez szállítani az orosz erőknek a frontvonalak mentén. Az ISW korábban megfigyelte, hogy meg nem nevezett orosz katonai forrásokból származó jelentések szerint Oroszország 2024-ben több mint 40 ezer kínai gyártmányú motorkerékpárt vásárolt, és 2025-ben további 200 ezer motorkerékpárt és 60 ezer egyéb könnyű járművet szándékozik vásárolni. Az orosz erők egyre inkább könnyű járműveket, köztük motorkerékpárokat, és terepjárókat (ATV-ket) vetnek be a tankokhoz hasonló nehéz páncélos járművek helyett, mivel ezek manőverezhetőek és olcsóbbak a páncélos járműveknél, amelyeket az ukrán drónok veszélyeztetnek.
Értékelt Valerij Geraszimov tábornok is. Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke az ukrajnai műveletek tavaszi és nyári tapasztalatairól védelmi minisztérium elé terjesztett jelentésében megállapítja, hogy
„a stratégiai kezdeményezés teljes egészében az orosz erők kezében van, amely szakadatlanul támadja az ukrán haderőt a teljes frontvonalon”
Mint írja, felszabadították a Luhanszki Népköztársaság területének 99,7 százalékát, és a Donyecki Népköztársaság területének 79 százalékát, ellenőrzésük alá vonták Zaporizzsja térségének 74, és a herszoni területnek pedig a 76 százalékát. A tavaszi-nyári időszakban az orosz erők 76 kritikus célpontra mértek csapást, elsősorban rakétarendszereket és drónokat gyártó vállalatokra.
„A harcok elsősorban a Donbasszra koncentrálódnak”
Ennek bevétele nélkül – ezt már Trump is felismerte, ezért szorgalmazza a területcserét – Putyin ugyanis nem hirdethet győzelmet, hiszen papíron a háború a donbasszi oroszok megvédéséért indult. A Konsztantyinovka-Druzskovka-Kramatorszk-Szlovjanszk erődvonalé bevétele azonban rendkívül nehéz és időigényes, frontálisan támadni nincs is értelme, ezért láthatóan az orosz erők is bekerítésben, az utánpótlási vonalak elvágásában gondolkodnak.
„Eközben augusztusban az ukrán csapatok többször is csapást mértek a Druzsba kőolajvezetékre és az Unecsa szivattyútelepre a Brjanszki régióban, ami a becslések szerint átmenetileg napi mintegy 500 ezer hordóval csökkenthette az orosz exportot. Ukrán drónok támadtak ebben a hónapban 10 orosz finomítót is, ami Oroszország teljes finomítói kapacitásának legalább 17 százalékát teszi ki”
A támadások érintették az ellátást is, hiszen az oroszországi nagykereskedelmi üzemanyagárak augusztusban a csökkent kínálat közepette rekordmagasságba, a januári átlaghoz képest körülbelül 40-50 százalékkal emelkedtek, és különösen egyes magas logisztikai költségekkel küzdő régióban akadozott a benzinkutak működése is. Különösen a Krímben és a Zaporizzsja régió megszállt részén, a Távol-Keleten, a Kína közelében található Transzbajkál régióban és a csendes-óceáni partvidéken található Primorjében voltak gondok az ellátással. Teljes körű üzemanyag válság azonban nincs, a drónok által eltalált finomítók többsége csökkentett kapacitással, de továbbra is működik, és más területekről is kisegítik az üzemanyag hiánnyal küzdő régiókat.
„Oroszország azonban a Reuters szerint az ukrán finomítói csapások közepette is összességében napi 200 ezer hordóval növeli nyersolaj-exportját augusztusban”
Ráadásul India dacára Trump vámemelésének – az amerikai elnök 50 százalékra emelte az indiai termékekre kivetett vámokat, azzal a céllal, hogy Újdelhit visszatartsa az orosz olaj vásárlásától – szeptemberben még több orosz olajat vásárol. Három, az ügyletekre rálátó kereskedő szerint az indiai finomítók 10–20 százalékkal, vagyis napi 150–300 ezer hordóval növelik a behozatalt augusztushoz képest. India ma már a legnagyobb vásárlója az orosz tengeri kőolajnak, amely az ország teljes olajszükségletének mintegy 40 százalékát fedezi, de emellett exportálnak belőle az EU-ba is, trükkökkel kijátszva az európai szankciókat, sőt dízelolajat Ukrajnába is. Augusztus első húsz napjában napi 1,5 millió hordót importáltak az oroszoktól az indiaiak, ami a világkereskedelem egészét tekintve is jól látható mennyiség. S hogy Modi mennyire nem törik meg a Fehér Ház nyomása alatt, azt mutatja, hogy az indiai miniszterelnök sajtó információk szerint az elmúlt hetekben négyszer utasította vissza Trump telefonhívásait.
„Az ukránok a fronton is értek el sikert, hiszen elszigetelték és részben felszámolták az orosz betörést Dobropilliánál/Dobropoljénál, ezzel pedig megakadályozták, hogy az oroszok ki tudják terjeszteni az augusztus elején elért áttörést. Eközben az oroszok Liman irányában jelentős előrelépést tettek délnyugat felé Novoszelivka irányába. Északabbra Kupjanszk felé is előrenyomultak, és megközelítették a délnyugatról a városba vezető utat”
Takács Márk katonai elemző ebből azt a következtetést vonta le, hogy korai még az oroszok győzelméről beszélni. Az ukrán haderő ugyan súlyos létszám gondokkal küzd, a felőrlő háborúban továbbra is rosszabbul áll, számtalan alkalmatlan parancsnok és rosszul kiképzett katona van benne, de amíg ilyen műveletekre képes, addig korai temetni őket.
Keményebben fogalmaz Julian Röpcke, a Bild katonai elemzője, aki szerint Oroszország nyári offenzívája hangos csattanással megbukott. Pokrovszkot még mindig nem vették be, az augusztusi rövid áttörés kifulladt, Csernyihiv, Szumi és Harkiv régiókban nem jött létre a sokat emlegetett 600 kilométer hosszú „pufferzóna” – Moszkva a határ mentén kevesebb mint 70 kilométert ellenőriz -, délen a Herszoni és Zaporizzsjai területen pedig a frontvonalak nem igazán mozdultak el. Röpcke szerint három hónap alatt Oroszország mindössze 1800 km²-t nyert, ami Ukrajna területének körülbelül 0,3 százaléka, ész messze elmarad a várakozásoktól.
„Az orosz vezetés azonban továbbra is úgy gondolja, hogy megnyeri ezt a háborút, ezért ebben a szellemben folytatja a tárgyalásokat is. E megközelítésben logikus, hogy nem egyeznek bele fegyverszünetbe, hiszen a hadsereg előrenyomul”
Valahogy így gondolja a The Daily Telegraph is, a brit lap szerint ugyanis Ukrajnára katasztrofális következmények várnak, ha nem lesz gyorsan béke. A lap szerint a gyors béke megkötésének kilátásai egyre halványulnak, Ukrajna harci helyzete pedig egyre problematikusabbá válik. Mint az írás rámutat, Kijevnek két súlyosan gyenge pontja van. Az első az élőerő egyre kínzóbb hiánya, míg a második az ukrán parancsnokságon belüli növekvő belső ellentétek. Trump béketerve meginogni látszik, és ez Oroszországnak értékes időt jelent, Ukrajna számára viszont katasztrofális következményekkel járhat. Közben egyre jobban érződik a háborús fáradtság is, amelyet jól mutat, hogy míg 2022-ben naponta 29 katona dezertált az ukrán hadseregből, addig 2024-ben ez a szám napi 250 katonára, 2025 első hét hónapjában pedig napi közel 576 katonára emelkedett. (megj.: Ezekben a számokban feltehetően a sereget végleg elhagyók mellett ott vannak azok is, akik önkényesen elhagyták a posztjukat, de később önként visszatértek. Enélkül ugyanis a dezertálók száma különösen az utolsó két évben az ukrán hadsereg fronton lévő létszámához képest irreálisan magas lenne.).
„Ukrajna most arra számít, hogy az európai országok havonta egymilliárd dollárt különítenek el amerikai fegyverek beszerzésére, amelyek az ukrán védelmet erősítik majd”
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Norvégia fontos szerepet játszhat Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában, különösen a légvédelmi rendszerek átadásával és a tengeri biztonság támogatásával. Ebben segíthet a PURL-program, amely lehetővé teszi fegyverek vásárlását az Egyesült Államokban. Ennek a programnak Zelenszkij szerint legalább havi egymilliárd dollárral kell feltöltődnie. A PURL-program (Prioritized Ukraine Requirements List) az Egyesült Államok és a NATO új kezdeményezése, amely felgyorsítja a fegyverszállításokat Ukrajnának. A rendszer lényege, hogy Ukrajna összeállítja fegyverigényeinek a listáját, amelyet átad a NATO-nak. Ezután a partnerországok finanszírozzák az amerikai fegyverek beszerzését, a pénzeszközöket pedig egy speciális NATO-számlára utalják, ahonnan közvetlenül az Egyesült Államokban történik a vásárlás. Így a program gyors és célzott támogatást biztosít az ukrán hadsereg számára.
„Közben sűrűsödnek a belpolitikai problémák is. Vitalij Klicskónak és a szélsőségeseknek is kezd például elegük lenni Zelenszkijből”
Kijev polgármestere már jó ideje harcol az elnökkel, és most ehhez szövetségeseket keres. Így például Andrij Biletszkij támogatását szerette volna elnyerni. Ennek érdekében nagy mennyiségű FPV drónt adott át a Biletszkij parancsnoksága alatt működő Ukrán Fegyveres Erők Harmadik Hadtestének (AFU), amely főként ideológiai nácikból áll. Az Azov tagjai gyakran megengedik maguknak, hogy kritizálják a hatóságokat. Egyes információk szerint a „győzelemig tartó háború” eszméjét hirdetve a náci lobbi akadályozza meg a tárgyalási folyamat normális megkezdését. De Szerhij Szternenko, az úgynevezett Jobb Szektor odesszai vezetője is nyíltan megfenyegette az államfőt. A szélsőséges nacionalista politikus a The Timesnak kijelentette, amennyiben Zelenszkij akár egyetlen négyzetkilométernyi „el nem foglalt” területet is feladna, az a politikai karrierje végét, sőt, akár a halálát is jelenthetné.
„De Oroszországban is igyekeznek visszaszorítani az úgynevezett háborús párt ideológusait, így egyes források szerint a Kremlt egyre jobban idegesíti Alekszandr Dugin filozófus nyilvános aktivitása, a színfalak mögötti beszélgetésekben már nyíltan beszélnek az utóbbi időben egyre radikálisabb Dugin kijelentéseinek romboló hatásáról”
Dugin lényegében a társadalom azon mintegy 15-20 százalékos részének nyilvános képviselőjévé vált, amely „a végsőkig tartó háborút” követeli. Közben már nyilvánvaló, hogy megpróbálja kihasználni a Trump-adminisztráció azt a vágyát, hogy lezárja az ukrajnai konfliktust. Dugin pedig, az események ilyen alakulása esetén alááshatja a hatóságok intézkedéseibe vetett bizalmat. Az említett források nem zárják ki, hogy a Kreml hamarosan demonstratívan is elkezdhet eltávolodni Dugintól és a hasonló radikális személyiségektől, akik már nem relevánsak a jelenlegi politikai helyzetben. Dugin a nyugati véleményekkel ellentétben egyébként nem képviseli a Kreml még csak egyik úgynevezett bástyájának sem az álláspontját.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
A dezertált ukrán katonákkal kapcsolatos részt kicsit finomítanám. Feltételezve, hogy az adatok helyesek, ez 2024-25-ben 212 ezer dezertált ukrán katonát jelentene. Mivel feltételezhető, hogy a többségük a frontvonalról lépett le (a “biztonságos” hátországban miért tennének ilyet?), ez a fronton harcoló 300-350 ezer katonához képest olyan magas szám, aminek jól látható következményei kellene, hogy legyenek.
Célszerű tisztázni a fogalmakat is. A dezertálás az, amikor a katona “végleg” elhagyja a sereget, az engedély nélküli távollét pedig az, amikor önkényesen elhagyja a posztját, de később önként visszatér. A közvélemény hajlamos összemosni ezt a két fogalmat, pedig nagyon nem ugyanaz. A 212 ezer fő valószínűleg magába foglalja az utóbbi kategóriát is, hogy milyen arányban, az persze jó kérdés, de a többségük is lehet.
csakafidesz says:
A “felörlő háború” lassan hozza meg a gyümölcsét. Merőben különbözik attól amit a II. vh. idején tapasztalhattunk, mármint az előerő kímélése nélküli folyamatos nyomulást. Másfelől a fegyverzet átalakítása, pl. a nehéz tankok kiváltása, a változatos drón arzenál mind egy új technikai és hadvezetési szintet jelez. Egy kicsit (sajnos) ez a háború fegyerpróba is. A kilőtt rakéták, ágyúgolyók mennyisége és romboló ereje meghaladja az 1944 évi szintet, bár ez nem látszik. A háború jelenlegi állásában nem mondható, hogy az oroszok felhagynak a terveikkel, és nem érik el a céljaikat.
Prisóczki Zoltán says:
Kedves Gábor!
Milyen forrásokra alapozza az orosz üzemanyaghiányt?
Stier Gábor says:
Orosz. De csak néhány régiót érintett és csak időlegesen.