„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Ukrajna és Izrael után következik Koszovó?

2023. okt. 19.
Majláth Ronald

MEGOSZTÁS

Egy újabb migrációs hullámnál is több problámát okozhat, ha a gázai konfliktus miatt a nagyhatalmak figyelmét elkerüli, ami Koszovóban zajlik.

„Az izraeli konfliktus hatása azonban jóval fontosabb lehet a Balkánon, amennyiben egy másik befagyott konfliktusról, a koszovói kérdésről van szó” #moszkvater

„Az izraeli konfliktus hatása azonban jóval fontosabb lehet a Balkánon, amennyiben egy másik befagyott konfliktusról, a koszovói kérdésről van szó”
Fotó:EUROPRESS/Armend NIMANI/AFP

Nagyot változott egy hónap után a világ, amely az elmúlt években abba a hitbe ringatta magát, hogy a befagyott konfliktusok lassan maguktól megoldódnak. Ahogy a hegyi-karabahi konfliktus pillantok alatt lángra lobbant, úgy az izraeli-palesztin konfliktus is százezrek életét változtatta meg az egyik napról a másikra. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi konfliktusnak tovagyűrűző hatása lehet más térségekre is. Ilyen terület a Balkán, amely már az elmúlt nyolc évben is megtapasztalhatta, hogy a Közel-Keleten zajló konfliktusok önkéntelenül is lecsapódnak ebben a régióban. Ráadásul a Balkánon is találunk egy olyan befagyott konfliktust, amelyre hatással lehetnek az izraeli történések.

„Hogy a gázai konfliktus hogyan alakul az elkövetkező hetekben, azt persze nehéz lenne megmondani, azonban az már most látható, hogy a háború eszkalálódásának függvényében egyre nagyobb hatást gyakorolhat a Balkánra”

Mint 2015-ben láthattuk, a szíriai konfliktus, illetve az Iszlám Állam felemelkedése óriási népmozgást indított el a Közel-Keletről, ami egy kiterjedt háború esetén aligha lenne most elkerülhető. A jelenlegi helyzetben azonban úgy látszik, hogy talán még elkerülhető a háború eszkalációja, így a migrációs nyomás sem növekedne jelentősen.

„Más a helyzet a balkáni iszlamista mozgalmakkal, amelyek bizonyosan erőre kapnának abban az esetben, ha Izrael még keményebb választ adna a Hamasz tetteire”

A szíriai háború idején számos balkáni ország vált terrorista-kibocsátó állammá, amelyek közül kimagaslott Koszovó és Bosznia-Hercegovina. A boszniai szerb vezetők már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a szíriai csatamezőkről hazatérő koszovói és boszniai harcosok, akik a terrorkalifátusban szolgáltak, potenciális veszélyt jelentenek a Balkánon, azonban ezek a figyelmeztetések egyelőre süket fülekre találtak. Ám ennél is nagyobb veszélyt jelenthet, ha a gázai konfliktus után tovább radikalizálódnának azok az iszlamista mozgalmak, amelyek már eddig is rengeteg problémát okoztak világszerte. Kiemelkednek ezek közül a boszniai vahhábisták, akik az elmúlt évtizedekben Gornja Maocán rendezkedtek be.

„Az izraeli konfliktus hatása azonban jóval fontosabb lehet a Balkánon, amennyiben egy másik befagyott konfliktusról, a koszovói kérdésről van szó”

Ez a probléma halmaz már az elmúlt években is megmutatta minden következményét, ami a befagyott konfliktusokkal jár. Ahogy várható volt, a status quo itt is csak nacionalista válaszokat szült, amelynek első számú képviselője ma már nem más, mint Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke. Miután a múlt évben az Önrendelkezés vezetője ismét elővette a rendszámtábla-ügyet, az észak-koszovói szerbek bojkottot hirdettek a koszovói intézmények ellen. Így a szerb politikusok, rendőrök és hivatalnokon kivonultak a koszovói hivatalokból, amire Kurti úgy reagált, hogy helyhatósági választásokat írt ki a megüresedett polgármesteri és képviselői helyek betöltésére.

Az önkormányzati választásokon a szerb bojkott miatt csak albán politikusok indultak, akik a rekord alacsony – mindössze 4 százalékos – választási részvétel ellenére is befutók lettek. Mikor aztán ők májusban megpróbálták elfoglalni a hivatalukat, a helyi szerbek megakadályozták őket ebben – ekkor tört ki Zvecsanban az az incidens, amelyben 28 magyar KFOR-katona is megsérült. Habár sokan arra számítottak, hogy a szeptemberi tárgyalások változást hoznak, a kudarcos egyezkedések után Banjska település került a középpontba. Miután a helyi szerbek itt barikádot emeltek, a kiérkező albán rendőrökre tüzet nyitottak. Az összetűzésben három szerb fegyveres és egy albán rendőr meghalt, ami tovább borzolta a kedélyeket nem csak Koszovóban, hanem egész Szerbiában.

„Így jött el az a tragikus október 7-i nap, amikor a Hamász fegyveresei áttörték a gázai kerítést, és vérengzést rendeztek a közeli kibucokban, illetve nagyjából 150 túszt szedtek Izraeli területen. Ahogy az várható volt, az Egyesült Államok és az Európai Unió figyelme azonnal a Közel-Keletre irányult, így sokan felvetették, hogy milyen hatással lehet mindez a Koszovó jövőjéről szóló tárgyalásokra”

Érdemes itt megjegyezni, hogy a szeptemberi tárgyalások és a banjskai eset miatt már október előtt azt jósolták a szakértők, hogy ebben az évben már aligha fognak folytatódni a tárgyalások, de az elemzők azt sem tartották valószínűnek, hogy Kurti kivonná északról a koszovói rendőrség különleges erőit. A szakértők ezt akkor azzal indokolták, hogy míg korábban a szerb fél megítélése volt jobb nemzetközi szinten, a banjskai incidens után Belgrád helyzete romlott, így Kurtinak még kevesebb oka van arra, hogy engedjen. Habár egyelőre csupán az Európai Parlament képviselői követeltek szankciókat Szerbiával szemben (igaz, ők Kurti ellen is lépéseket sürgettek), jelenleg úgy látszik, hogy a nemzetközi porondon Vucsicsék tekintélye is csökkent a banjskai eset óta.

„Így mostanra egyfajta egyensúly alakult ki a két fél között, amiből valószínűleg nehezen fognak kimozdulni. Nagy kérdés azonban, hogy az izraeli konfliktus után mennyire lesz sürgető az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, hogy valamiképpen felgyorsítsa a megbékélési folyamatot a Balkánon”

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Pristinát rávennék arra, hogy a parlament hagyja jóvá a Szerb Önkormányzatok Közösségének (ZSO) megalakulását, ami innentől egyfajta szerb autonómiaként funkcionálna. Noha Kurtira erős nyomás nehezedett már eddig is, hogy meglépje ezt, a politikus nem engedett annak ellenére sem, hogy sokan már az amerikai támogatás megvonásáról beszéltek. Belgrádtól azonban azt várná a Nyugat, hogy Szerbia a továbbiakban ne akadályozza Koszovó csatlakozását a különböző nemzetközi szervezetekhez. Az eddigiek alapján mind Washington, mind Brüsszel nagyobb figyelmet szentelne a Közel-Keletnek, így az elemzők arra számítanak, hogy az elkövetkező hónapokban nemzetközi színtéren sem várható előrelépés Koszovó kérdésében.

Fontos azonban hozzátenni, hogy a szerbek és az albánok magára hagyása eddig sem vezetett semmi jóra, elég csak az elmúlt hónapokra gondolni, amikor éppen az ukrajnai háború vonta el a figyelmet a koszovói történésekről.

„Ezért könnyen megtörténhet, hogy most, az izraeli konfliktus közepette bátorodnak fel a felek, hogy a másik hátrányára javítsanak a saját pozíciójukon”

Ez Pristina esetében abban nyilvánulhatna meg, hogy erősítse a rendőri jelenlétet az ország északi részén, továbbá hogy fokozza a rendőri intézkedéseket azok ellen, akik részt vettek múlt évben a barikádok állításában, illetve akik részesei voltak a tavaszi összetűzéseknek. Belgrád viszont azzal javíthatna a pozícióján, ha kitartásra buzdítaná a koszovói szerbeket, akik így továbbra is bojkottálnák a koszovói intézményrendszert.

Így az izraeli konfilktus ugyan közvetlenül csak enyhén érintheti a Balkánt, a koszovói befagyott konfliktus megoldását valószínűleg még inkább a távoli jövőbe fogja tolni. A nagyhatalmak figyelmének elterelődése ugyanakkor azt a veszélyt hordozza magában, hogy önjáróvá válhatnak azok a politikai szereplők, akiket eddig is csak a nyugati nyomás tartott vissza a cselekvéstől.

MEGOSZTÁS

Majláth Ronald
Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK