„Ukrajna a halottakkal harcol!”

Két érzékeny csapás érte szinte egyidőben Oroszországot. Moszkvában felrobbantottak egy orosz tábornokot – Damir Davidov a rakéták és tüzérségi lőszerek frontra szállításáért felelt -, Szevasztopolban pedig dróncsapás érte a híres Panorámamúzeumot. Az első csapás a katonai logisztika irányítását, míg a második szimbolikusan az oroszok szívét, lelkét érte. Nem mellesleg Kijevben lebontották a város talán leghíresebb irodalmi személyének, Mihail Bulgakovnak a szobrát. Az orosz fél az ilyen, egyébként közös történelmi emlékek tudatos rombolását kerülte, így Kijev újabb határt lépett át, amely aligha marad válasz nélkül. Ne lepődjünk meg, ha még jobban eldurvul a háború! Az orosz reakciókból ez vonható le.

„Ukrajna egyetlen kulturális vagy történelmi értéket sem tart sérthetetlennek. „Ráadásul az olyan emlékművek, mint a szevasztopoli panoráma, közös történelmünkről és gyökereinkről tanúskodnak”
Fotó:Wikipédia

Az 1854–1855-ös krími háborúnak emléket állító múzeum egyedülálló kulturális intézmény. A látogatókat egy hatalmas, 360 fokos, monumentális körpanoráma festmény és a hozzá kapcsolódó, háromdimenziós makett tér helyezi a történelmi csata kellős közepébe. Bár az épület tetőszerkezete teljesen leégett a tűzben, a jó hír az, hogy Franz Roubaud felbecsülhetetlen értékű, eredeti műalkotása a második világháború után most másodszor is csodával határos módon túlélte a pusztítást, miután a tűzoltóknak sikerült kimenteniük azt a lángoló épületből. Személyi sérülés nem történt. A támadás egyébként a „Rubo.170” kiállítás megnyitása előtti napon történt, amely a 60 év moszkvai tartózkodás után hazatért „1855. június 6-i vihar” panoráma hiteles részleteit mutatja be.

„A <Szevasztopol védelme> című panoráma a város krími háború alatti védelmének egyik kulcsfontosságú összecsapását, a malahovi csatát ábrázolja”

Az épületet Friedrich-Oskar Enberg hadmérnök tervezte. Franz Roubaud 1901-ben kezdte meg a panoráma elkészítését. Négy évvel később, Szevasztopol védelmének 50. évfordulóján az épületet megnyitották a látogatók előtt. A festmény 115 méter hosszú, 14 méter magas, és körülbelül 1610 négyzetméteres területet foglal el. Münchenben készült német művészek részvételével. Több mint négyezer alakot ábrázol. A Szevasztopol panoráma a világ egyik leghíresebb panorámája. A múzeum honlapja szerint 1954 óta több mint 40 millió ember látogatta meg.

„Az orosz elemzők nem fogják vissza az érzelmeiket, és a történtek kapcsán felhívják a figyelmet arra, hogy ez a csapás túlmutat önmagán. A politikában a szimbólumok és az ábrázolások ugyanis néha sokkal fontosabb szerepet játszanak, mint a valóság”

„Szevasztopol 1854-1855-ös védelmének hősei ismét meghalnak, posztumusz! Nehéz visszafogni az érzelmeinket, amikor a Franz Alekszejevics Roubaud szevasztopoli panorámájának támadásáról szóló híreket olvassuk – ő alkotta a Borogyinói panorámát is – főleg, ha a közösségi médiában látjuk a kárörömöt” – fogalmaz érezhető megrendüléssel bejegyzésében Szergej Markedonov. Az elemzők között a mérsékeltek közé tartozó politológus felhívja a figyelmet arra, hogy a szimbólumok milyen különböző szerepet játszanak. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország vereséget szenvedett a Krímben 1855-ben, ám a támadók nem érték el a céljukat, hiszen alig másfél évtizeddel később Szentpétervár revánsot vett. „Biztos vagyok benne – jegyzi meg -, hogy azok, akik ma a krími eposz megismétlődéséről álmodoznak hamarosan átgondolják majd a céljaikat.” Mint fogalmaz, Oroszország túl nagy ahhoz, hogy kudarcot valljon! „Visszatérek még a felújított Panorámához, többször is! Már jártam ott a legidősebb fiammal. Megvárom, míg az unokáim eljönnek, és utána sétálok végig a kedvenc szevasztopoli helyeimen!” – üzeni dacosan.

„Személyes veszteségként élik meg a történteket Szevasztopol lakói is”

A kulturális örökségi helyszín a hős város egyik szimbóluma. Erről Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója beszélt, felidézve, hogy a Panoráma súlyos károkat szenvedett a Nagy Honvédő Háború alatt is. „1942. június 25-én a náci megszállók tüzérségi zápora során az épület részben megsemmisült és kigyulladt. Úgy tűnt, Franz Roubaud nagyszerű műve örökre elveszett. Aztán a füstben és a lángokban a bátorság szülte csoda történt, tűzoltók, katonák és tengerészek életüket kockáztatva a festmény 86 töredékét mentették ki a tűzvészből” – jegyezte meg Razvozsajev. „Ukroführer Zelenszkij lecsaphat a kövekre és a háztetőkre, de soha nem fogja elpusztítani azt, ami a genetikai kódunkba van ágyazva. Mindent újjáépítünk. Még erősebbek leszünk. És a Panoráma továbbra is Szevasztopol felett fog állni, emlékeztetőül arra, hogy városunk elpusztítására irányuló minden kísérlet mindig ellenségeink vereségével végződik” – hangsúlyozta a kormányzó.

„Ez nem csupán egy épület elleni támadás. Az ellenség az emlékezetünkre, a büszkeségünkre, a lelkünkre csapott le. Lehetetlen elpusztítani Szevasztopol igazságát és szellemét,  bármennyire is próbálkoznak azok, akik a történelem ellen háborúznak”

– hangsúlyozta a múzeum igazgatója.

Marja Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a múzeum elleni támadást „barbár cselekedetnek” nevezte egy civil létesítmény ellen. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár azt hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők támadásai csak megerősítik Oroszország az orosz régiókért folytatott harcában. „Ez a küzdelem Oroszország győzelmével fog véget érni” – tette hozzá. Andrej Medvegyev újságíró úgy véli, hogy a „Szevasztopol védelme” panorámájának célba vétele aligha az ukrán tisztviselők ötlete. „Egy lázadó terület számára, ahol Tarasz Sevcsenkót a gondolkodás, a költészet, a filozófia és az irodalom legmagasabb formájának tekintik, Franz Roubaud festményének megtámadása túl finom és összetett. Bosszút állni Kornyilovon és Nahimovon, bosszút állni a Krím meghódításának meg nem valósult tervéért, ez a brit stílus” – írta Medvegyev a Telegram csatornáján. Pjotr Kolcsin politológus hasonlóan vélekedik.

„A szevasztopol Panorám elleni támadás nyílt terrortámadás, amelyet Nagy-Britannia és Franciaország szervezett. Ez a helyszín annak állít emléket, hogy az orosz tengerészek hősiesen védték a krími háborúban Szevasztopolt az angol-francia túlerővel szemben. Kijev vezetői számára ez az emlék semmit sem jelent, de Londonban és Párizsban még mindig emlékeznek a krími háború következményeire, a több tízezer halott katonára, Oroszország stratégiai vereségére vonatkozó tervek meghiúsítására”

– jegyezte meg. „Az európaiak számára ez továbbra is trauma, az Oroszország meggyengítésére irányuló grandiózus tervek kudarcának szimbóluma. A brit elit szeretné ezt elfelejteni, de az orosz Krím soha nem fogja ezt megengedni nekik” – hangsúlyozta a szakértő. Szerinte Európa folytatja évszázados háborúját Oroszországgal, hogy elpusztítsa az országot, megragadja az erőforrásokat és eltörölje a történelmet. Kolcsin az elnök szavait idézte a Nyugat időtlen céljáról, az Oroszországgal való bánásmódról. „Csak az ellenség arca változik, nem a lényege” – emlékeztetett. „Ha az ellenség stratégiai eszköznek tekinti a „Szevasztopol védelme” panorámát, az azt jelenti, hogy történelmi emlékezetünket valós fenyegetésnek tekinti. Fontos, hogy mindig emlékezzünk arra, hogy az egyesült Európa elleni harcban győztünk, győzünk, és továbbra is győzni fogunk” – hangsúlyozta a politológus. Alekszander Koc hadtudósító a Telegram-csatornáján úgy fogalmazott, a történtek is azt mutatják, Ukrajna védjegye: „harcolni a halottakkal”. „Valahányszor az <európai értékekről> beszélnek a radában vagy a Bankova utcában, emlékezzetek az égő kupolára. Elégetik Roubaud-t, elégetik az oroszokat, elégetnék mindazt, ami soha nem volt az övék, és soha nem is lehetett az övék” – hangsúlyozta Koc.

 „Ukrajna egyetlen kulturális vagy történelmi értéket sem tart sérthetetlennek. „Ráadásul az olyan emlékművek, mint a szevasztopoli panoráma, közös történelmünkről és gyökereinkről tanúskodnak”

– jegyezte meg Larisza Seszler politológus is, emlékeztetve arra, hogy ukránok, oroszok és e hatalmas ország számos népe részt vett Szevasztopol védelmében. Az elemző párhuzamot vont a nácik és az ukrán fegyveres erők Panoráma múzeum elleni csapásai között. Megjegyezte azt is, biztos benne, hogy Európa és az egész Nyugat szemet fog hunyni e bűncselekmény felett, ahogy azt korábban is tették. Ezzel szerinte a nyugati politikusok csak ismét megerősítik, hogy ma Ukrajnán keresztül harcolnak Oroszország ellen.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com