//Újra tombol a kovid Oroszországban
„A súlyosan megbetegedők száma az elmúlt napokban 11 százalékkal növekszik, közülük azonban csupán 0,03 százalék a beoltott. Már a fiatalok sem tekinthetők védettnek, hiszen már 20 évesek is kritikus állapotba kerülnek. A fertőzöttek száma országos átlagban 16 százalékkal növekszik, 11 régióban pedig ez az arány már 30 százalék felett van. Különösen rossz a helyzet Orenburg megyében, Tatárföldön és Baskíriában.  Lélegeztető gépen 6,1 ezren vannak. A kovidosok számára elkülönített 255 kórházi ágyból már 235 ezer betelt” #moszkvater

Újra tombol a kovid Oroszországban

MEGOSZTÁS

Egyre gyorsabb tempóban terjed a COVID-19 Oroszországban. A fertőzöttek számának növekedése már napi 30 ezer feletti. A halálos áldozatok számát tekintve a helyzet már globálisan is az egyik legrosszabb. A súlyos fertőzéssel kórházba kerültek szinte kivétel nélkül oltatlanok. Ezért a választások lecsengésével a régiókban szektoronként, de szinte az élet minden területére kiterjedően kezdték el kötelezővé tenni az oltást.

„A súlyosan megbetegedők száma az elmúlt napokban 11 százalékkal növekszik, közülük azonban csupán 0,03 százalék a beoltott. Már a fiatalok sem tekinthetők védettnek, hiszen már 20 évesek is kritikus állapotba kerülnek. A fertőzöttek száma országos átlagban 16 százalékkal növekszik, 11 régióban pedig ez az arány már 30 százalék felett van. Különösen rossz a helyzet Orenburg megyében, Tatárföldön és Baskíriában.  Lélegeztető gépen 6,1 ezren vannak. A kovidosok számára elkülönített 255 kórházi ágyból már 235 ezer betelt” #moszkvater
„A súlyosan megbetegedők száma az elmúlt napokban 11 százalékkal növekszik, közülük azonban csupán 0,03 százalék a beoltott. Már a fiatalok sem tekinthetők védettnek, hiszen már 20 évesek is kritikus állapotba kerülnek. A fertőzöttek száma országos átlagban 16 százalékkal növekszik, 11 régióban pedig ez az arány már 30 százalék felett van. Különösen rossz a helyzet Orenburg megyében, Tatárföldön és Baskíriában.  Lélegeztető gépen 6,1 ezren vannak. A kovidosok számára elkülönített 255 kórházi ágyból már 235 ezer betelt”
Fotó:EUROPRESS/Ramil Sitdikov/Sputnik/AFP

Már napi 30 ezer ezer felett van a koronavírussal regisztráltan megfertőzöttek száma Oroszországban, immár több mint egy hete stabilan 900 felett (hétfőn 973-an) bele is halnak a betegségbe, ennek ellenére mind a hatalom, mind pedig a társadalom meglehetős közömbösséggel szemlélik a helyzetet. Belefáradtak, megszokták. Pedig a helyzet rosszabb, mint bármikor korábban. A pandémia alatt összesen már 7,833 millióan fertőződtek meg valamivel több mint 219 ezren pedig meg is haltak.

„A súlyosan megbetegedők száma az elmúlt napokban 11 százalékkal növekszik, közülük azonban csupán 0,03 százalék a beoltott. Már a fiatalok sem tekinthetők védettnek, hiszen már 20 évesek is kritikus állapotba kerülnek. A fertőzöttek száma országos átlagban 16 százalékkal növekszik, 11 régióban pedig ez az arány már 30 százalék felett van. Különösen rossz a helyzet Orenburg megyében, Tatárföldön és Baskíriában.  Lélegeztető gépen 6,1 ezren vannak. A kovidosok számára elkülönített 255 kórházi ágyból már 235 ezer betelt”

A szentpétervári egyetem matematikusainak előrejelzése alapján november közepére a napi fertőzöttek száma 35 ezerre emelkedhet, ami azt is jelenti, hogy a betegség aktív fázisában egyidejűleg nagyjából egymillióan lesznek. Optimális esetben ez a szám azonban „csak” 26,5 ezer és 920 ezer lesz.  A két verzió közül azonban a szakértők a pesszimista szcenáriónak adnak nagyobb esélyt, hiszen ezt támogatja az a tény, hogy elkezdődött a tanév, a Delta vírus pedig még az oltottakra is átterjedhet, rajtuk keresztül pedig a nem oltottakra nagyon könnyen. Emellett az emberek belefáradtak a korlátozásokba, így lazábban viszonyulnak a maszk viseléséhez és a szociális távolság tartásához. De ezt erősítik a szezonális megbetegedések, amelyekkel párban a kovid veszélyesebb lehet, és a lakosság nyáron megnövekedett mobilitása is. A most emelkedő hullám a szakértők szerint nem előbb, mint az év végén kezdhet el csillapulni.

„Mindehhez még hozzátehetjük, hogy Oroszországban alacsony az átoltottság, hiszen a lakosság mintegy harmada kapta meg a vakcinát. Éppen ezért az agitáció mellett, ahogy az várható volt, a választások után egyre inkább gyakorlattá válik a kötelező oltás, hiszen az ország még nagyon messze van a megcélzott 60 százalékos átoltottságtól is”

Éppen ezért a magukat beoltatók között nagy értékű ajándékokat sorsolnak, Moszkvában a beoltott nyugdíjasok egyszeri 10 ezer rubeles juttatást kapnak, de érdekeltté tették ebben a kormányzókat is. A régiók, és természetesen a vezetőik is jutalmat kapnak, ha sikerül felgyorsítani az oltást, és visszaszorítani a járványt. Amelynek kezelését ismét levitték regionális, kormányzói szintre. Ezzel a felelősséget is, amelyet a föderális hatalom érezhetően a járvány kezdetétől elhárít magától.

„S a régiók egyre kevésbé haboznak mind több réteg számára kötelezővé tenni az oltást. De az egészségügyi miniszter bejelentése szerint országosan elkezdik a 12 és 17 év közöttiek oltását is”

Szentpéterváron például a közalkalmazottak már nem bújhatnak ki ez alól. Őket az oktatásban, a szociális ellátásban, a kereskedelemben, a közétkeztetésben, a közlekedésben, a postán, a szállodákban, kulturális területen dolgozók követik. De nem ússzák meg az oltást azok sem, akik szépségiparban, a mozikban, színházakban, a bankokban és egyéb szolgáltatásokban dolgoznak. A terv az, hogy az év végére 80 százalékos legyen az átoltottság. A hasonlóan szektoronkénti, ám lényegében az élet egész területét átfogó intézkedések jellemzőek egyre több régióra. Már 38 régióban a legtöbb szektorra kiterjesztették a kötelező oltást.

„A kötelező oltás kérdése már a dumában is vitát váltott ki. Zsirinovszkij felháborodva beszélt arról, hogy az új parlament 18 képviselője is beteg – a duma elnöke 12 esetről számolt be -, pártja, az LDPR pedig börtönbe csukná az oltástagadókat, addig a törvényhozásba most bejutott Új emberek nevű párt kiáll amellett, hogy az állampolgárok szabadon dönthessenek az oltás kérdésében”

Ők még azt is felvetették, hogy külföldi vakcinákat is forgalmazni kellene, hogy az emberek szélesebb választékból választhassanak. A dolgok azonban láthatóan nem efelé mennek, hiszen már bejelentették, hogy akik külföldön Pfizert vagy más vakcinát kaptak, csak akkor juthatnak hozzá a legtöbb helyre belépést jelentő QR-kódhoz, ha átoltatják magukat Szputnyikkal. Moszkvában eközben húsz helyen végeznek ingyenes antigén gyorsteszteket, s amennyiben az eredmény pozitív, azonnal megcsinálják a PCR-teszet is.A duma ennek a gyakorlatnak a bevezetésére szólította fel a régiókat is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.