„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Makronóm Intézet
„Amennyiben Nabiullinát Putyin leváltaná, egy esetleges kamatcsökkentési hullám miatt Oroszország gazdasági helyzete rövid időn belül instabillá válhat az infláció megugrása, és a rubel gyors romlása miatt”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU/AFP
Szeptemberben 19, októberben pedig 21 százalékra emelte az alapkamatot az orosz jegybank. A nyugati pénzügyi körökben a szankciós csapások mesteri kivédése miatt csak Pusztító néven emlegetetett Elvira Nabiullina akkor úgy fogalmazott, hogy az orosz gazdaság idei növekedése az egyre nagyobb háborús kiadásokkal párosul, utóbbi azonban tovább nyomja az inflációt, ami nem mutatja az enyhülés jeleit. A cél a 4 százalék elérése (szeptemberben majdnem 9,5 volt), ennek érdekében a jegybank folyamatosan emelni fogja az alapkamatot. Bár a központi bank elnöke 2026 első felére várja az inflációs cél elérését, az orosz oligarcháknak és cégtulajdonosoknak úgy tűnik, már nincs türelmük kivárni, amíg Nabiullina végez a feladatával, és eltüntetnék a jegybankból a nőt, akitől még Putyin is tart.
„Az elmúlt hetekben orosz üzleti körökből egyre nyíltabban kritizálják a jegybankelnök személyét és módszerét, felerősítve a pletykákat, amelyek szerint Nabiullina nem képes kezelni az inflációt, ezért távoznia kell a hivatalából. A kérdés az, Putyin fülét mennyire zavarják a suttogások, és hajlandó lesz-e az ország leggazdagabb üzletemberei miatt meneszteni személyes pártfogoltját, azt az embert, akinek a szankciók elleni védekezését még a nyugati szakemberek szerint is tanítani lehetne”
Az az elképesztő gyorsaság és hatékonyság, amellyel Moszkva el tudta és tudja hárítani a Nyugat folyamatos, immár egyre kimerültebb szankciós próbálkozásait, nem jöhetett volna létre, ha nincs Putyin körül az a technokrata vezetői elit, amely két dolgot tett 2022 februárja előtt. Egyfelől minden képességét bevetette, hogy lebeszélje az elnököt a háborúról, másfelől mindent megtett azért, hogy felkészüljön arra. Amikor pedig elkezdődött, tervszerűen, lépésről lépésre végre is hajtották azt a stratégiát, amelyről remélték, hogy nem kell majd használniuk.
Ennek volt ékes példája az orosz jegybank vezetője, aki a háború kitörésekor két azonnali, már jól előkészített döntést hozott, amivel pár hét alatt túl is lendítette Oroszországot a legnehezebb időszakon. Egyfelől limitálta a hitelintézeteknek a kifizethető készpénzek összegét, ezzel elkerülte a bankrendszer összeomlását, másfelől a pénzügyi szankciók és a rubel zuhanásának kivédésére egyetlen mozdulattal 9,5 százalékról 20-ra emelte az irányadó alapkamatot, megőrizve ezzel a nemzeti fizetőképességet.
„Az időnyerést az orosz gazdaság maximálisan kihasználta, Nabiullinának pedig annyira jól sikerült zárva tartania az ajtót, hogy néhány hónappal később el is kezdhette annak fokozatos kinyitását”
Már 2022 szeptemberében az alapkamatot 7,5 százalékra húzta vissza, az pedig majd egy éven keresztül stagnált. A hatalmas kormányzati kiadások azonban az árak megugrásához vezetnek, és arra kényszerítik a központi bankot, hogy újra és újra kamatemelést hajtson végre az infláció letörése érdekében.
Az orosz üzleti szféra az elmúlt években elismerte Nabiullina kvalitásait, és többnyire csendben maradt, amikor megkezdődtek a kamatemelések. A számok és adatok a jegybankelnök mellett álltak, hiszen a szankciók tízezreivel sújtott, páriává vált Oroszország, amelynek a gazdasági összezuhanását – a büntetőintézkedések következtében – a háború kitörése után fél évre saccolták, tavaly 3,6 százalékos növekedést produkált.
„Idén az IMF 3,2 százalékot jósol, jövőre pedig 1,5-öt”.
Még a lassulást látva is döbbenetes az a teljesítmény, amelyet az ottani gazdaság és pénzügyi szektor produkál. Az idei növekedés a 2010-es évek eleje óta a legjobb, a munkanélküliség történelmi mélyponton áll, a rubel pedig, ha nem is szárnyal, de stabilan tartja magát. Tavaly az orosz gazdaság vásárlóerő paritáson Németországot, idén pedig Japánt utasította maga mögé, ezzel a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált. Ennek köszönhetően a fogyasztói bizalom történelmi csúcsra ugrott. Az oroszok a pánikmegtakarítások helyett elkezdtek költeni, a belföldi turizmus, a szolgáltatások és a luxuscikkek iránti igény is felpörgött.
„A 2013 óta hivatalában lévő Nabiullina eddig három nagy árfolyamválságot védett ki a kamatemelésekkel. Egyet a Krím 2014-es annektálása után, egyet 2022 márciusában, a háború kitörését követően, egyet pedig tavaly nyáron. A mostani, 21 százalékos szintre emelés azonban az a lélektani határ volt, aminek az átlépését az orosz üzleti élet főszereplői már nem tudnak mosolyogva nézni”
Egyre többen emelik fel a szavukat a szerintük ész nélküli kamatemelések ellen. Alekszej Mordasov milliárdos, a Szeversztal acélipari konszern tulajdonosa visszafogott indulattal úgy fogalmazott, mindenki érti, hogy az infláció letörése érdekében kamatemeléseket kell végrehajtani, ám „olyan helyzetbe kerültünk, amikor a gyógyszer már többet árt, mint maga a betegség”. Szergej Csemezov, a Rosztyeh fegyvergyártó óriás vezére immár nyilvánosan támadja Nabiullinát, mondván, az újabb és újabb kamatemelések cégek százainak csődjéhez és megszűnéséhez vezetnek. Saját példáján keresztül azzal is fenyegetőzött, hogy a kamatok miatt vállalata leállíthatja a termékeinek exportját. Az oligarchák elégedetlenségi kampányához egyre többen csatlakoznak, azzal sem foglalkozva, hogy amit csinálnak, az gyakorlatilag nyílt elfordulás a Putyin által eddig helyesnek tartott háborús gazdaságpolitikától.
Ami Nabiullinát illeti, eddig nem sokat foglalkozott a milliárdosok kamatcsökkentésre felszólító toporzékolásával. Mint mondta,
„számára az infláció letörése az elsődleges, a kamatvágás pedig nem oldaná meg a fennálló problémákat”
„Minden vállalkozás azzal érvel, hogy ha olcsó hitelhez jut, akkor növelni tudja a termelékenységet, a gazdaság pedig gyorsabban fog bővülni. Csakhogy egy túlfűtött gazdaságban, ahol a munkaerőhiány is problémákat okoz, ez egyáltalán nem így van. Ha mindenki olcsó hitelhez jut, azzal emelni tudja ugyan a fizetéseket, de valójában csupán egy termelékenység növelése nélküli bérverseny alakul ki a piacon. Az pedig nem fogja gyorsítani a gazdaságot” – mondta.
Amit mondott, csak olaj volt a tűzre. Minden sikeres lépése ellenére a teljesen logikus kamatemelés az, ami sokak szerint hamarosan bekövetkező bukását fogja okozni. A jelek nem túl bíztatók, a helyettesét, a kezdetektől mellette álló Kszenia Judajevát tavaly felmentették, és ironikus módon visszaküldték dolgozni oda, ahonnan érkezett, a Nemzetközi Valutaalaphoz.
„Amennyiben Nabiullinát Putyin leváltaná, egy esetleges kamatcsökkentési hullám miatt Oroszország gazdasági helyzete rövid időn belül instabillá válhat az infláció megugrása, és a rubel gyors romlása miatt”
Moszkva érdeke is, hogy a háború immár látható végéig helyén tartsa a jegybank elnökét – egy békekötés után ráadásul a háborús gazdaságról kellene visszatérni a normálisba, ami akkora veszélyekkel jár, hogy a technokrata réteg szerepe még fontosabb lesz, mint 2022 februárjában. Ha Nabiullina távozik, Putyin egyik legjobb szakembere tűnik el. A Pusztító valójában az orosz gazdaság egyik legkiválóbb építője, a tehetségére még nagyobb szükség lenne a háború után, mint a végjátékban.
Az írást jegyezte: Révész Béla Ákos
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
