„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az a tény, hogy Witkoff rövid időn belül harmadszor találkozik Putyinnal, az elemzők szerint egyértelműen az Egyesült Államok frusztrációját mutatja”
Fotó:EUROPRESS/Gavriil Grigorov/POOL/AFP
Harmadszor találkozott az orosz-amerikai kapcsolatok egyengetésével megbízott Steve Witkoff az orosz elnökkel. Ezúttal Szentpéterváron fogadta Donald Trump emberét Vlagyimir Putyin, a több mint négyórás megbeszélésről érdemi részletek azonban egyelőre nem derültek ki. A Kreml szóvivője eleve óvatosságra intett, és a megbeszélés előtt azzal igyekezett lehűteni a várakozásokat, hogy nem kell áttörésre számítani. A hangsúlyt inkább arra helyezte, hogy ez a találkozó is lehetőség az orosz álláspont és az aggályok kifejtésére. A tárgyalások után azonban már kicsit optimistább hangnemet ütött meg, és bejelentette, hogy
„az amerikai és az orosz elnök telefonon beszélhetik át a szentpétervári egyeztetés eredményeit”
Dmitrij Peszkov szerint egy Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti személyes találkozó lehetősége is szóba került a szentpétervári Elnöki Könyvtárban tartott egyeztetésen. A tárgyalással párhuzamosan egyébként Trump a közösségi médiában üzent, lépéseket sürgetett, és ismét hangsúlyozta, ha rajta múlt volna, ki se robban a háború. „Oroszországnak lépéseket kell tennie” – írta bejegyzésében az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon. Washington továbbra is siet, és érezhetően frusztrálja, hogy még mindig nem sikerült tető alá hozni egy érdemleges tűzszüneti megállapodást. A Fekete-tengert és az energetikai infrastruktúrát érintő részleges fegyvernyugvásról szóló megállapodás is csak elméletileg létezik, alá még nem írták a felek.
„Az a tény, hogy Witkoff rövid időn belül harmadszor találkozik Putyinnal, az elemzők szerint egyértelműen az Egyesült Államok frusztrációját mutatja”
Ezt megelőzően a napokban Kirill Dmitriev, az orosz szuverén befektetési alap vezetője tárgyalt Washingtonban az amerikai elnök különmegbízottjával. A találkozó után Witkoff állítólag arról tájékoztatta Trumpot, Oroszország ragaszkodik hozzá, hogy a négy kelet-ukrán régió felett is megszerezze az irányítást. A Reuters információi szerint Witkoff felvetette Trumpnak, érdemes lenne ezt fontolóra venni, hogy közelebb kerülhessenek a békekötéshez. A fehér házi találkozón jelen volt Keith Kellogg ukrajnai megbízott is, aki kijelentette, Ukrajna abba biztosan nem megy bele, hogy területeket adjon át Moszkvának. A The Timesnak írt cikkében egyébként Kellogg kifejtette, hogy Berlin 1945-ös példája alapján zónákra kellene osztani Ukrajnát. Lenne brit-francia-ukrán, ukrán és orosz ellenőrzésű zóna, az orosz és az ukrán területek között pedig egy 18 mérföldes demilitarizált övezet.
„Trump nincs egyszerű helyzetben, mert a környezetében is úgy vélik, hogy miközben Witkoff túlságosan megértő az orosz feltételekkel kapcsolatban, addig Kellogg egyértelműen Kijevhez húz”
Kellogg Berlinhez hasonlóan ellenőrzési zónákra osztaná Ukrajnát
Ennek kapcsán elemzők megjegyzik, hogy a Trump-csapatnak nincs kiérlelt, egységes álláspontja és terve a tartós és stabil, mindenre kiterjedő tűzszünet elérésére, és az idő múlásával nemcsak a növekvő türelmetlenség, de a kapkodás is érződik, és ez nem segíti a konfliktus enélkül is nehéz megoldását. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy mind a „tettrekészek”, mind pedig Kijev arra játszik, hogy Trumpnak elfogyjon a türelme, és keményen lépjen fel Putyinnal szemben. Persze, ezzel a Kreml is tisztában van, és az érdekei mellett a végsőkig kitartva, ám igyekszik fenntartani a tárgyalásokat.
„Közben több elemző is igyekszik az ellentéteket elkenni, ám az amerikai-ukrán tárgyalások is erősen akadoznak”
A napokban ukrán delegáció tárgyal Washingtonban, hogy a ritkaföldfémekről és egyéb ásványokról szóló, közben megrekedt megállapodásról egyeztessen. A Reuters forrásai szerint a felek álláspontja nagyon messze van egymástól, az ellentét köztük antagonisztikus, és mint megjegyzik, az immár sokadik amerikai tervezet meglehetősen maximalista.
Az úgynevezett „tettrekészek” is aktívak, de konkrétumokra Ukrajna támogatásáról nem jutottak. Volodimir Zelenszkij ezzel párhuzamosan azzal igyekszik Trumpot maga mellé állítani, hogy miközben kompromisszum készségét hangoztatja, bedobta a köztudatba, hogy kínai katonák harcolnak az orosz oldalon. Ezzel azt igyekezett a Fehér Ház értésére adni, hogy egy oldalon állnak.
„A nyugati információs térben közben látványosan felerősödött az a narratíva, hogy miközben Moszkva csak az időt húzza, addig Kijev lényegében már mindenben megegyezett Washingtonnal”
Jellemző az a megközelítés is, hogy miközben a Kremlnek esze ágában sincs békét kötni, addig az ukrán-amerikai megbeszéléseken „nem időhúzásról, hanem érdekérvényesítésről van szó”, és jól haladnak a megbeszélések. S miközben felróják az orosz félnek, hogy az intenzív drón- és rakéta támadásokkal szembe megy a béketörekvésekkel, annak kapcsán mély a csend, hogy miként illik ebbe a képbe akkor a belgorodi ukrán betörés.
Arról ezek az írások és megszólalások nem tesznek említést, hogy közben a Macron és Starmer vezette koalíció erőteljesen dolgozik a tárgyalások aláásásán. S hogy a britek lényegében 2015-től katonákkal, kiképző tisztekkel és tanácsadókkal jelen vannak Ukrajnában, arról a The Times közöl részleteket, megemlítve az óvatos amerikaiak és az ukránok között Joe Biden idején is meglévő feszültségeket, valamint azt is, hogy zárt ajtók mögött Kijevben a Putyinnal szembeni koalíció „agyának” a brit parancsnokokat tartják.
„Ennek az olvasatnak az alátámasztására arról is egyre több szó esik, hogy Moszkva május-júniusban nagy offenzívára készül”
Ezt először Zelenszkij elnök pedzegette a Le Figarónak nyilatkozva, míg Szirszkij főparancsnok legutóbb már arról beszélt, hogy az offenzíva gyakorlatilag már meg is kezdődött.
Ezekkel a hírekkel párhuzamosan jelentették be, hogy távozik az Egyesült Államok kijevi nagykövete, Bridget Ann Brink. Ezt többen azzal az ukrán vezetésben visszatetszést tetsző bejegyzéssel hozzák összefüggésbe, hogy a nagykövet a Krivij Rihben történt támadás kapcsán először nem említette meg, hogy orosz rakétáról van szó. Sokkal inkább arról van azonban szó, hogy Brink Victoria Nuland kreatúrája, a demokratákhoz kötődik, így jelenleg „idegen elemnek” számít e fontos helyen. Sokkal érdekesebb, hogy ki jön a helyére – egy kemény trumpista avagy egy karrierdiplomata -, hiszen az sok tekintetben árulkodó lehet. A döntésre alighanem hatással lesz a béketárgyalások alakulása is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Véleményem szerint, de ezzel az orosz stratégák is tisztába vannak, Odessza és a tengerpart elfoglalása után az orosz fél a nyertes poziciójából tárgyalhatna.