Makronóm Intézet

„Az amerikaiak egynegyede ugyan kiáll az Irán elleni csapások mellett, amelyek káoszba taszították a Közel-Keletet, míg körülbelül a fele – köztük a republikánusok egynegyede – úgy véli, hogy Donald Trump túlságosan hajlamos a katonai erő alkalmazására”
Fotó:EUROPRESS/SAUL LOEB/AFP
A The American Conservative és a Quincy Institute for Responsible Statecraft megbízásából készült új Ipsos-felmérés szerint a 2024-ben Trumpra szavazók támogatták az Irán elleni háború megindítására vonatkozó döntést, ugyanakkor ellenzik az ország amerikai invázióját, és a konfliktus mielőbbi lezárását részesítenék előnyben.
„A válaszadók 76 százaléka támogatta a háborúba lépésről szóló döntést, 40 százalékuk pedig határozottan támogatta azt, míg 23 ellenezte. Ezenfelül a válaszadók 19 százaléka jelezte, hogy a támogatása az elmúlt három hétben nőtt, míg csak 10-nél csökkent”
A háború támogatottsága erősebb az idősebb Trump-szavazók körében. Az 50 év feletti válaszadók 86 százaléka pártolja a konfliktust, szemben a 14 százaléknyi ellenzővel. Ezzel szemben a 18–29 éves megkérdezettek körében a háború támogatottsága 54 százalék volt, míg 46 elutasította azt.
A Trump 2024-es szavazói azonban általánosságban szkeptikusak a katonai beavatkozás iránt. A „Támogatná vagy ellenezné az amerikai földi csapatok Iránba küldését?” kérdésre a válaszadók 58-41 százalékos arányban ellenezték a lépést. Azonban ha Trump győzelmet hirdetne Iránban, és gyorsan véget vetne a háborúnak, 79 százalék támogatná, míg csupán 19 százalék ellenezné.
A felmérés a konfliktus potenciális gazdasági költségeire is kitért, és 55 százalékuk aggódik a benzinárak emelkedése miatt, míg 45 nem. Ezek a félelmek a fiatal Trump-szavazók körében voltak a legerősebbek. A 18–29 évesek 74 százaléka aggódik a benzinárak emelkedése miatt, míg az idősebbek körében ez az arány folyamatosan csökken, és a 65 éves vagy annál idősebbeknél körében ez mindössze 43 százalék.
„Izrael szerepe Trump-kormányzat Irán elleni háborús szerepvállalásában jelentős vitát váltott ki, de a megkérdezettek nem aggódtak a zsidó államnak a konfliktusra gyakorolt hatása miatt. Többségük, 57 százaléka azt mondta, hogy az ország befolyása pozitív volt, szemben azokkal, akik szerint semleges volt (29), illetve, akik szerint Izrael szerepe negatív volt (13 százalék)”
A közvélemény-kutatás eredményei összhangban állnak azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint Izraellel szemben a fiatalabb generációk a legkritikusabbak. A 18–29 évesek 27 százaléka állította, hogy Izrael szerepe negatív volt a háborúban, míg a 65 év felettiek körében ez az arány 6-ra csökkent. Mégis, még a legfiatalabb Trump-szavazók is inkább Izrael-pártiak voltak, a 18–29 évesek 40 százaléka tartotta pozitívnak Izrael hatását.
„A felmérés korlátozott intervenciópárti választói attitűdöt jelez. A Trump-tábor támogatja az erő alkalmazását, ugyanakkor elutasítja a költséges, hosszú és jelentős katonai elköteleződést. Vagyis a gyors, demonstratív lépések elfogadottak, viszont egy hosszú, költséges háború – főként szárazföldi beavatkozással – politikailag kockázatos, ami szűkíti az amerikai stratégia mozgásterét Iránban”
A gyors lezárás iránti erős igény arra utal, hogy a társadalom nem támogatja a „végtelen háborút”. A generációs különbségek stratégiai jelentőségűek, az idősebb szavazók a katonai fellépés mellett vannak, míg a fiatalabbak megosztottabbak és érzékenyebbek a gazdasági szempontokra. Ez közép- és hosszú távon az amerikai külpolitika óvatosabbá válását vetíti előre, ahogy a fiatalabbak súlya nő. A gazdasági dimenzióban az energiaárak a kulcstényezők. Az, hogy a válaszadók jelentős aránya aggódik az üzemanyagárak miatt, jelzi, hogy a háztartási kiadások növekedésével csökkenhet a külpolitikai irányvonal támogatása.
Izrael megítélésének a relatív stabilitása azt mutatja, hogy a Trump-táborban továbbra is erős az Izrael-párti konszenzus, bár ezen a téren a fiatalabb generációk körében már látható némi változás.
Egy korábbi, az egész társadalomra kiterjedő felmérés alapján csak minden negyedik amerikai támogatja az Irán elleni katonai fellépést, illetve a többség szerint Donald Trump túl könnyen nyúl fegyveres megoldáshoz. A republikánusok ugyan még kitartanak az elnök mellett, az ő lelkesedésük is gyorsan apadhat, amennyiben nőnek az amerikai veszteségek és az üzemanyagárak.
„Az amerikaiak egynegyede ugyan kiáll az Irán elleni csapások mellett, amelyek káoszba taszították a Közel-Keletet, míg körülbelül a fele – köztük a republikánusok egynegyede – úgy véli, hogy Donald Trump túlságosan hajlamos a katonai erő alkalmazására”
– derül ki a Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásából. A válaszadók mintegy 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a beavatkozásokat, amelyeket Izrael Irán elleni támadásai mellett hajtottak végre, míg 43 százalék ellenezte azokat. Az amerikaiak 56 százaléka úgy gondolja, hogy Trump, aki az elmúlt hónapokban Venezuelában, Szíriában és Nigériában is támadásokat rendelt el, túlságosan hajlamos katonai erő alkalmazására az Egyesült Államok érdekeinek érvényesítéséért. A demokraták túlnyomó többsége osztotta ezt a véleményt, ahogyan a republikánusok 23, illetve azok 60 százaléka is, akik egyik politikai párthoz sem tartoznak. Míg a republikánusok 55 százaléka támogatja a támadásokat, 13 pedig ellenezte azokat, Trump pártjának a 42 százaléka azt mondta, hogy kevésbé támogatná az iráni hadjáratot, ha az amerikai katonák halálához vagy sérüléséhez vezetne a Közel-Keleten.
„A novemberi félidős választásokra készülve a jelenlegi adatok kifejezetten kedvezőtlen politikai környezetet jeleznek Donald Trump és pártja számára. Az eddigi teljesítményének csupán 39 százalékos a jóváhagyása, míg 60 százalék inkább elutasítja azt”
Visszatérő mintázat, hogy a félidős választások rendszerint a hivatalban lévő elnök teljesítményéről szóló népszavazássá alakulnak. Ilyen alacsony támogatottság mellett pedig nagy a valószínűsége annak, hogy a választás megkönnyíti az ellenzéknek a bizonytalan és független szavazók mozgósítását, ami a republikánusok számára a kongresszus egyik házában (vélhetően a képviselőházban) lévő többségük elvesztéséhez vezethet. Ha megnézzük Trump első elnöki ciklusa ugyanezen időszakának értékelését, akkor hasonlók voltak a mutatók, csupán 40 százalék volt elégedett a teljesítményével. A 2018-as félidős választásokra a republikánusok szintén úgy fordultak rá, hogy a kongresszus mindkét kamarájában többségük volt, ám végül az alsóházi többségüket elveszítették.
Jelen állás szerint, figyelembe véve, hogy csak szűk többség támogatja az iráni beavatkozást, könnyen megismétlődhet ez a forgatókönyv, ami azt jelentené, hogy novembertől Trumpnak több döntését is nehezebb lenne végigvernie egy megosztott kongresszuson. Bár a republikánus tábor nagyobb része támogatja a műveleteket, ez – ahogy említettük – az amerikai veszteségek vagy az emelkedő üzemanyagárak esetén megváltozhat.
Az írást jegyezte: Mihálovics Zoltán
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Béke Nobel Díjat csak a szeliditett kutyáknak szabad odaadni, az emberek nem érdemlik meg. Amúgy Arafat Béke Nobel Díja egy vicc volt, és több olyan amerikai elnök is megkapta akinek háborús tervekkel volt tele a feje.
Tuco says:
Trump a második ciklusának első évében több légicsapást rendelt el, mint amennyit a Biden-adminisztráció teljes négyéves ciklusa alatt végrehajtottak. A hivatalba lépése óta az alábbi országok ellen rendelt el támadásokat: Irán (kétszer is), Szíria, Venezuela, Jemen, Nigéria, Szomália.
Nem is rossz egy békeelnöktől. Alakul az a béke Nobel-díj.
Nagy Imre says:
Az Igaz Magyarok jó Békegalambhoz kötötték a szárnyaikat :) Nyilván Putyin is emiatt nevezi őket Igaz Magyaroknak.
Ja, talán mégsem…
Elég nagy boksz van itt a fejekben, ahogy elnézem.