„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem teszi a tűzszünetet az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételévé, ő maga pedig kész találkozni Putyinnal”
Fotó:EUROPRESS/ANDREW CABALLERO-REYNOLDS/AFP
A Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóján körvonalazódott egy három pontból álló, a háború befejezésére vonatkozó terv. Ennek az egyik új elemeként immár az amerikai elnök is elfogadja azt az orosz álláspontot, hogy nincs szükség a fegyverszünetre, ideiglenes tűzszünetre a békemegállapodás előtt. A végső cél így közvetlenül a békemegállapodás. Amíg ezt alá nem írják, a harcok folytatódnak.
„A második újdonság az úgynevezett területcsere, amelynek fő eleme az ukrán csapatok kivonása a donyecki régióból, amiért cserébe Putyin kész leállítani a háborút a frontvonal többi részén, vagy akár kivonni csapatait a Szumi és Harkiv régió egyes területeiről”
És bár egyes orgánumok azt írták, hogy Trump elutasította Putyin követelését, a legtöbb forrás arról számol be, hogy az amerikai elnök kész legalább megvitatni, vagy akár támogatni.
A rendezés harmadik fontos eleme Ukrajna biztonságának garantálása NATO-tagság nélkül. Steve Witkoff elnöki megbízott szerint Putyin egyetértett abban, hogy ilyen garanciákra van szükség, ez pedig Washington véleménye szerint – lehetővé téve a patthelyzet áttörését – fordulópontot jelentett a tárgyalásokban. Az azonban nem világos, milyen garanciákról is van szó.
Miután Trump Washingtonban tájékoztatta Volodimir Zelenszkijt és az európaiakat ezekről a megállapodásokról, Európa és Kijev kezdeti reakciója az első két pontra élesen negatív volt. A harmadik pontra (biztonsági garanciák) pedig a „hajlandók koalíciója” és Zelenszkij európai csapatok Ukrajnába való bevezetését javasolta, amit Moszkva már teljesen elfogadhatatlannak nevezett. Emellett felmerült egy az 5-ös cikkelyhez hasonló elképzelés is.
„A washingtoni találkozó előestéjén a fő kérdés az volt, vajon Trump képes lesz-e rávenni Kijevet és az európaiakat az „alaszkai napirend” követésére a fent leírt három pontban, avagy képesek lesznek-e az európaiak és Kijev meggyőzni Trumpot, hogy térjen vissza az „először tűzszünet, és csak azután tárgyalások” koncepciójához, és utasítsa el az ukrán fegyveres erők Donbasszból való kivonására vonatkozó követeléseket?”
A washingtoni találkozón Merz és Macron közvetlenül felszólította Trumpot, hogy ragaszkodjon a tűzszünethez a további tárgyalások feltételeként, az FT pedig forrásokra hivatkozva közzétette Kijev „tárgyalási álláspontját”, amely tartalmazta a tárgyalások megkezdéséhez szükséges fegyverszünet követelését, valamint az ukrán csapatok Donbasszból való kivonásának kategorikus elutasítását. A washingtoni találkozók befejezése után azonban maga Zelenszkij gyakorlatilag tagadta ezt a „belső információt”.
„Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem teszi a tűzszünetet az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételévé, ő maga pedig kész találkozni Putyinnal”
Trump azóta többször is megismételte, hogy a fegyverszünet követelését visszavonták, és a feleknek haladéktalanul a békemegállapodáson kell dolgozniuk. Vagyis ezen a ponton az „alaszkai agenda” továbbra is érvényben van, és Zelenszkij ebbe legalább formálisan beleegyezett.
Ami az ukrán csapatok kivonását illeti a Donbasszból, Zelenszkij a találkozón állítólag nem utasította el ezt közvetlenül, de kijelentette, hogy nehézségekbe ütközik az alkotmányos korlátozások megkerülése és az emberek kitelepítése. Kijelentette továbbá, hogy készen áll egy „arányos cserére”. Ezt még azzal fejelte meg, hogy személyesen is kész megvitatni a „területi kérdést” Putyinnal, ami önmagában is azt jelzi, hogy az álláspontja rugalmasabb, mint a korábbi nyilvános nyilatkozatai.
„Kijev tehát nem mondott <igent> a területek témájában, de <nemet> sem. Ez azt jelenti, hogy elméletileg van esély a megállapodásra ebben a kérdésben”
A biztonsági garanciákkal kapcsolatban még mindig kevés konkrétum van. Csak a NATO 5. cikkének valamiféle analógiájáról beszélnek, de Ukrajna tagsága nélkül. Senki sem magyarázta el, hogyan fog ez működni. Zelenszkij azt mondta, hogy a garanciák részleteit 10 napon belül kidolgozzák. Sajtóértesülések szerint Kijev 100 milliárd dollár értékű fegyvert szeretne kapni az Egyesült Államoktól a garanciák részeként. Marc Rutte, a NATO főtitkára viszont azt mondta, hogy Ukrajna NATO-tagságának, valamint az európai és amerikai csapatok Ukrajnába telepítésének a kérdését nem vitatták meg. Vagyis a garanciákat illetően még nem minden világos, azonban a nyilvános nyilatkozatok alapján ítélve úgy tűnik, hogy az Oroszország számára a leginkább elfogadhatatlan opciókat – NATO-tagság és külföldi csapatok Ukrajnába telepítése – félreteszik.
„A hogy mennyire nem egyértelmű a helyzet, azt jelzi, hogy legalább két ellentmondást látunk a nyilatkozatokban”
Míg Trump előre meg akarja vitatni a területi kérdést, Zelenszkij ezt el akarja halasztani a találkozóig Putyinnal. Ugyanakkor nagy valószínűséggel, ha Ukrajna és Oroszország nem jut közös megegyezésre a területekről a találkozó előtt, akkor nem lesz háromoldalú találkozó. Putyin nem fog beleegyezni, mivel az eredmény nem garantált. Zelenszkij azonban látszólag megpróbálja meggyőzni Trumpot, hogy fogadja el ezt a tervet, arra számítva, hogy Putyin megtagadja a találkozót, ha nincs előzetes megállapodás a területi kérdésben, ezzel a Kreml ismét Trump haragját vonhatja magára. De ellentmondás van a fegyverszünethez visszatérni akaró európaiak és az immár a békemegállapodásra koncentráló Trump között is. Általánosságban elmondható, hogy a tárgyalások további menetét meghatározó kulcskérdés továbbra is a területi és biztonsági garanciák.
„Kérdés ugyanakkor, hogy Kijev mit gondol valójában. Az ukrán delegáció által még a találkozó előtt kiosztott javaslatok ugyanis kevésbé tükrözik azt a kompromisszumot, mint a megbeszélések után tett kijelentések”
A 100 milliárdos ötlet például komoly fegyverkezési szándékról árulkodik. Kijev ezen kívül még egy 50 milliárd dolláros dróngyártási partnerséget is felajánlott amerikai cégeknek. Ukrajna legalább 10 Patriot légvédelmi rendszert, valamint rakétákat és felszereléseket kér városai és infrastruktúrája védelmére. Ukrajna e dokumentum szerint még elutasítja Putyin alaszkai ajánlatát, amely szerint befagyasztják a frontvonalat, ha Ukrajna kivonul Donyeckből és Luhanszkból. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy Oroszország ezt a támaszpontot felhasználná, hogy Dnyipro felé nyomuljon és folytassa offenzíváját. Kijev a további tárgyalások előtt hitelesített tűzszünetet követel. Kizárja a területi engedményeket, és ragaszkodik a háborús károk teljes megtérítéséhez, amelyhez a befagyasztott orosz állampontokból származó 300 milliárd dollárt kíván felhasználni. A dokumentum szerint a szankciók enyhítése csak akkor következhet be, ha Oroszország betartja a békeegyezményt.
„A washingtoni találkozón tehát Trump kulcsfontosságú pontokban ért el bizonyos változást Kijev és az európaiak álláspontjában, bár a békemegállapodás paramétereit illetően még messze a végső megállapodás. Különösen a területek és a biztonsági garanciák tekintetében”
Nyilvánvaló, hogy Kijev és Moszkva álláspontja ezekben a témákban még mindig nagyon eltérő. És hogy kinek az oldalán fog állni Trump ebben a kérdésben, ha a helyzet eldurvul, az még mindig nem világos, az jelzés értékű, hogy sokkal nagyobb befolyással bír Kijev, mint Moszkva felett.
„Egyelőre az sem egyértelmű, hogy változna az ukrán – és most már európai – stratégia, amely a Donbasszban a lassú visszavonuláson, valamint az orosz gazdaság és katonai-ipari komplexum erőforrásainak kimerítésén alapul. Ez idő alatt Európa újrafegyverkezik, és felkészül a Balti- és Fekete-tengeren átvezető export útvonalak blokkolására. Ezért aztán nem biztos, hogy erős nyomás nélkül Zelenszkij egyáltalán beleegyezik a frontvonalak mentén történő megállásba”
Ami a következő lépéseket illeti, Trump bejelentette, hogy megkezdte Zelenszkij és Putyin kétoldalú találkozójának előkészítését – Merz szerint a következő két hétben erre sor kerülhet -, amelyet egy háromoldalú találkozó követne Zelenszkij, Trump és Putyin között, majd egy békemegállapodás. Zelenszkij már kijelentette, hogy készen áll a találkozásra az orosz elnökkel. Ami Moszkva álláspontját illeti, számos médium forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin beleegyezik egy találkozóba Zelenszkijjel, sőt azt is felajánlotta, hogy megszervezi ezt a találkozót Zelenszkij, Trump és Putyin háromoldalú csúcstalálkozója előtt. Zelenszkij ugyanezt mondta. Moszkva még nem erősítette meg, hogy készen áll Zelenszkij és Putyin találkozójára. Az elnök külpolitikai főtanácsadója, Jurij Usakov azt mondta, hogy a Trumppal folytatott beszélgetés során az orosz elnök csak az Ukrajna és Oroszország közötti további közvetlen tárgyalások szükségességét támogatta, és megvitatta az egyeztetések magasabb szintre emelésének lehetőségét ezeken a tárgyalásokon.
„Putyin feltehetően csak akkor egyezik bele a találkozóba Zelenszkijjel, ha Kijev és Moszkva előzetesen megállapodnak a megállapodás főbb paramétereiben. Beleértve a területek kérdését is”
Ha ez nem történik meg, akkor a tárgyalások gyorsan zsákutcába jutnak, és mindkét fél egymást vádolja majd a békefolyamat fékezésével. Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy maga Trump mennyire kész a békemegállapodásokat „végigvinni”. A WSJ megszellőztette, hogy az Egyesült Államok kész arra, hogy a hírszerzési adatok átadásának kérdését nyomásgyakorlásként használja fel, és adott esetben így kényszerítse Ukrajnát egy számára kedvezőtlen megállapodás elfogadására. A fronton kialakult helyzet is nagyban befolyásolhatja a helyzetet. Ha az a közeljövőben élesen megváltozik a helyzet az egyik fél javára, az nyilvánvalóan komolyan módosíthatja a tárgyalási pozíciókat.
„Kétségtelen, hogy az alaszkai, majd a washingtoni találkozókkal az események felgyorsultak, a béke azonban még messze van”
Oroszország például továbbra is ragaszkodhat a demilitarizációhoz, Ukrajna pedig, amely Trump nyomására beleegyezett abba, hogy területi engedményekről tárgyaljon, bármikor megtagadhatja ezeket az engedményeket. Nem egyértelmű a helyzet a háromoldalú találkozóval kapcsolatban sem. A legfőbb probléma azonban az a téves elképzelés, hogy ez egy Putyin és Zelenszkij közötti háború. Az is látszik a reakciókból, hogy az orosz és az ukrán/nyugati oldalon is sokan őszintén tartanak a békétől. A politikusok béketeremtő erőfeszítései pedig soha nem hoztak sikert olyan körülmények között, amikor a „békepárt” gyenge volt minden oldalon, míg a „háborús párt” paradox módon erős.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
HandaBandy says:
Engedtessék meg, hogy roppant cinikus és pesszimista legyek. Ha a varjú megígéri egyszer, hogy nem károg be is tudja tartani? No, ennyi, az én olvasatomban. Putyint számtalanszor átverték a nagy demokratikus-nemzetközijogos-elismerthatáros-népiönrendelkezős maszlaggal. Szép szép, mondaná Kohn bácsi, de eddig valahogy mindig az oroszok faragtak rá a végén mert mindig nekik kellett nagyvonalúnak lenni. Állandóan Ukrajna biztonsága van a politikai terítéken s mindeközben úgy tűnik, hogy Oroszország neve ilyesféle kontextusban elő sem fordulhat. Tilos, illetlen dolog.
Így aztán Moszkvában átszoktak a készpénzes üzletekre (Trump bátyó egészen biztos érti ezt az üzemmódot is). Olyan ez amikor Abraham Denovitz, Rózsabimbó társaságában értékeli Golyófogú Tony, szegény Csumára vonatkozó kihallgatási módszereit (autós jelenet): “Nem túl szép, de el kell ismerni, hogy hatásos.” Előre az odesszai exklávéért!
Krötinger says:
Sajnos nem tudom osztani azt a véleményt, hogy mi itt most békefáradozásokat látunk. Feltételezem, hogy Trump intenciói valóban erre irányultak, de az “európaiak” bevonása meg több káoszt és eszkalációs veszélyt generál, mint eddig. Németországban pl. jelenleg csak az ùn. ” békefenntartók” küldése a téma, már számokkal is dobálóznak, jelenleg kb 150.000 ehhez szükséges katonát képzelnek be maguknak. Eddig senki, sem politikus, sem a média nem foglalkozott a dolognak azzal az aspektusával, hogy Oroszország vajon hogy állna ehhez a kérdéshez, az átlagember pedig megránditja a vállát, mert hátha pénz és fegyver után most már katonák is kellenek, abban van azért valamennyi logika, meg hát ugye mi egyébként is csak tiszta jóindulatból küldenénk azokat a katonákat…
Ha eddig nem tudták Oroszországot sarokba szorítani, ezzel majd könnyebb lesz. Készüljünk inkább arra fel, hogy Európa kretén vezetői egy pillanatra sem adták fel Oroszország meggyengitesenek, megsemmisítésének a tervét, kerüljön az akár egy mindent megsemmisitö európai háborúba is. Innentől Trump békepróbálkozásai az európai háborús uszítók kezére játszanak, ebből így nem lesz béke, sőt.
Mindemellett azon is csodálkozom, hogy a nemzetközi jog legendás fetisisztái most egyáltalán nem foglalkoznak pl. azzal, hogy a nemzetközi jog szerint csak az ENSZ-nek van legitimációja, valahova békefenntartókat küldeni. Mennyire tartjuk valószínűnek, hogy az ENSZ ezt megszavazza? Mert másképpen csak egy alig burkolt NATO-Einmarsch jöhet szóba, annak minden következményével.
brüsszelita says:
Nesze semmi, fogd meg jól. Mert az lehet, hogy Zelenszkij Putyinnal tárgyalni szeretne, csakhogy arra nem kerül sor. Legfeljebb Vologya azt mondja Volodimirnek, aki amúgy Vlagyimirnek született, – itt írd alá druszám, amiről Donalddal megállapodtunk!
Persze Zselé mondhatja, hogy Donald egy kacsa, menne is otthon rögtön a böribe! Viszont valamelyik újságíró azt a féjket terjesztette, hogy Putyin egy kérdésre válaszolva nem zárkózott el attól, hogy Zselének menedékjogot adjon – szép kis kompánia lenne Janukoviccsal és Asszaddal!
Persze a 100 milliárdos biztosíték se semmi, amit óvadéknak kéne nyugatnak letenni, nehogy Zselé fellebbezzen az ítélet ellen, vagy a száműzetésből szökni merjen.
Macron viszont továbbra is bohócot csinál magából, mert rajta kívül már mindenki tudja, hogy békekötés lesz és garancia, Putyin még egyszer nem hagyja átverni magát a paprikajancsitól. Ja bocs, az elődjétől, de a handabandát ő is folytatja, a franciáknál öröklődik a nagyzási hóbort és a dinasztia, bár a napoleonok egyre kisebbek lesznek, amíg az orosz kitartás megint fel nem zabálja őket, akárcsak az ukrán hadsereget.