„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Pap Krisztián írása a #moszkvater.com számára
„Trump türelmetlensége azért is érthető, mert Washington már a csendes-óceáni térségre figyel”
Fotó:EUROPRESS/JOHN THYS/AFP
Az Egyesült Államok elnöke számára a békekötés Kijev és Moszkva között azért is ütközött akadályba, mert nem számolt a harcoló felek háborús akaratával, és talán Zelenszkijt is könnyebben befolyásolható személyiségnek gondolta. Minden szakértő számára nyilvánvaló, ha az amerikaiak tényleg békére akarnák kényszeríteni Kijevet, akkor elég lenne lekapcsolni a Starlinket, és az ukrán hadsereg a vak komondorhoz válna hasonlóvá. Csak hát ezt mégsem lehetett megtenni, különben Zelenszkij soha nem írta volna alá a ritka földfémek kibányászásáról szóló fifti-fifti szerződést.
„Márpedig Trump üzletember és egy ilyen jelentős üzletet nem akart elszalasztani”
Trumptól már az is nagy húzás volt, hogy a globális fenevad egyik méregfogát, az USAID-ot nagyjából kihúzta, a támogatások 83 százalékát törölték. Az USAID-ot egyébként John Kennedy alapította 1963-ban, nem sokkal halála előtt, majd 1998-ban átszervezték és teljesen a külügyminisztérium felügyelete alá került. Ezzel pedig a CIA fedőszervezetévé vált.
„Ugyanakkor az oroszok magatartása is meglepte Trumpot, mivel Moszkva nem hajlandó félmegoldásokba belemenni Ukrajna kapcsán. Főleg olyan megoldásba nem, amit az Európai Unió bürokratái és hazudozásra mindig kész miniszterei is üdvözölnének. Az amerikai kormányzat talán arra sem számított, hogy az EU legfőbb irányítói, akik egytől egyig a globális hálózat ügynökei, nagy hajlandóságot tanúsítva rohannak az Ovális irodából kipenderített ukrán elnök segítségére”
Nekik aztán tényleg mindegy, hogy még hány ukrán és orosz ember fog elpusztulni, még hányan rokkannak meg egy életre. Trumpnak néhány hónapnyi erőlködés után már annyira elege lett az európai vircsaftból, hogy legszívesebben hátat fordítana az egésznek, és ezt talán meg is teszi, holott az ukrán-orosz háború felelőssége egyharmad részben Washingtont terheli. Mert minek robbantottak ki forradalmat a Majdanon, és miért tartották ígéretekkel függésben Kijevet, miért alkalmazták a feszültség politikát, ha nem azért, hogy az végül fegyveres harccá váljon?
„A sok válasz közül elég két okot kiemelni. Az egyik, leválasztani Európát az olcsó orosz energiahordozókról és ebből következik a másik, megszerezni az európai energia piac minél nagyobb szeletét”
Hogy ez nem is olyan nagy dolog? Hogy a jóságos Washington és Wall Street pénzügyi körei ilyesmiért biztos nem hajszolnának bele népeket véres testvérháborúba? Ennél kevesebbért is tettek már tönkre országokat. Mint Gautemalát, ahol a United Fruit jenki nagyvállalat némi pénzügyi érdeksérelmet szenvedett, ezért a törvényes Arbenz-kormányt megdöntötték, és az országot három évtizedes véres polgárháborúba sodorták!
George Friedman geopolitikai elemző az Egyesült Államok valódi geopolitikai céljairól egy chicagói konferencián 2015-ben leleplezetlen őszinteséggel beszélt.
„Az USA legfontosabb érdeke az elmúlt száz évben, az 1. a 2. világháborúban, majd a hidegháborúban abban állt, hogy Németország és Oroszország viszonya hogyan alakul. Mert ha ezek az érdekek összefonódnak, akkor ez lenne az egyedüli hatalom a világon, ami ránk nézve veszélyt jelentene. A mi legfontosabb érdekünk, hogy ez az eset ne következzen be”
Az amerikai stratégák pontosan tisztában vannak azzal, az oroszok számára létkérdés, hogy megtarthatják-e Ukrajnát legalább egy puffer zónának, vagy a Nyugat úgy behatol Ukrajnába, hogy már csak 100 kilométerre lesz Sztálingrádtól és 500-ra Moszkvától. Oroszország számára Ukrajna státusza egzisztenciális kérdés és ezt nem tudják nem figyelembe venni. Az a kérdés az USA számára, hogy ki fogja megállítani Oroszországot, ha ragaszkodik Ukrajnához. A budapesti születésű Friedman kertelés nélkül kimondja, hogy Moszkva elszigeteléséhez egy oroszellenes biztonsági övet kell létrehozni a Fekete-tengertől a Baltikumig.
„Mert az Egyesült Államok ősi félelme, hogy a német tőke és technológia az orosz nyersanyag forrásokkal és humán erőforrásokkal összefonódik. Ez az egyetlen kombináció, amitől Washington évszázados félelemben él. Vagyis kinek jó ez az elszakítás? Amerikának! És kinek rossz? Európának”
Amikor tehát Ursula von der Leyen és csapata meghozzák akár a 20. oroszellenes szankciót, azzal nem az oroszoknak ártanak, hiszen azok már átrendezték keletre az energetikai rendszerüket, hanem egyes egyedül Európának. Ursula mellé ráadásul becsatlakozott a német kancellár, Friedrich Merz, aki nyilvánvalóan a globális hálózat tagja. Hiába csomagolják mézesmázos szavakba oroszellenes magatartásukat, kizárólag az amerikai mély stratégiát szolgálják és hajtják végre.
A RAND Corporation nevű agytröszt a birodalmi Amerika fontos holdudvara. Ennek az elemzőcégnek a vezető közgazdásza Howard Shatz, a „szankciológus” 2022 októberében Budapesten járt. Amikor az egyik újságíró szembesítette azzal, hogy hosszú távon Európa el fog vérezni a kialakult feltételek között, akkor Shatz tett egy érdekes megjegyzést: – Rendben, azért nem húsz évről beszélünk, hanem kettőről vagy négyről. Addig azért csak nem halunk meg…”
„Tehát az amerikai stratégiai műhelyekben 2-4 évre tették az ukrán-orosz háborút, és tényleg, három évvel a harcok megindulása után egyik béketárgyalás éri a másikat. Ezzel együtt Európa energia válsággal küzd, Brüsszel már azt követeli, hogy teljesen álljon le minden orosz energiahordozó bejutása az EU-ba”
A brüsszeli vezetés tehát nem is titkoltan az amerikai mélyállami hálózat ügynöke, és az amerikai birodalmi terveket hajtja végre, miközben Trump harcot hirdetett a mélyállam ellen.
„Trump türelmetlensége azért is érthető, mert Washington már a csendes-óceáni térségre figyel”
Ennek egyik fontos jele, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter június 4-én nem vett részt a NATO találkozóján, ami példátlan eset. Hegseth arra figyelmeztetett, hogy az európai szövetségeseknek kell a jövőbeni katonai segítségnyújtás túlnyomó részét biztosítaniuk Kijevnek, mivel a nyugat-csendes-óceáni térséget a Pentagon „prioritási területté” nyilvánította. Márpedig ezt a Kína ellenes stratégiai tervet még Joe Biden kormányzat fogalmazta meg 2022-ben, Trump pedig úgy látszik, folytatja. Annak ellenére, hogy a hadsereg fejlesztésére szánt pénzek körül folyamatos vita zajlik Pentagon és a kormányzat között, mivel a hadsereg szeretné, ha a 6. generációs vadászgépekkel (F-47) válthatnák le az elöregedő Super Hornet flottát.
Úgy tűnik tehát, hogy az Egyesült Államok továbbra is egy olyan védelmi szövetséget épít, amely „integrált és összevont kapacitású” platformra épül, miközben – Joseph Solis-Mullen politológus szavaival – az amerikai védelmi-ipari komplexum multinacionális óriássá történő állandó bővítését támogatják, amelyet a szövetséges kormányok támogatnak és a Kínával szembeni közös félelem legitimál.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
“az Egyesült Államok továbbra is egy olyan védelmi szövetséget épít, amely „integrált és összevont kapacitású” platformra épül, … miközben az amerikai védelmi-ipari komplexum multinacionális óriássá történő állandó bővítését támogatják”
Na ne csúsztassunk már ekkorát, mert belecsúszunk a hazugságba – mélyen VÉDELMI szövetséget épít Amerika?? Ki támadta meg az USA-t az elmúlt százötven évben? Ja bocs, Japán, a mostani szövetségese, de ő is csak azért, mert Washington nem hagyta őt terjeszkedni Dél-Kelet Ázsiában, szó nem volt arról, hogy japán katona amerikai földre teheti a lábát. Viszont most az Egyesült Államok nézte ki magának Kína piacait ugyanott, és szervezi ellene a szövetséget. És a kollektív nyugatot kicsoda, azt ki támadta meg, vagy esetleg a NATO-t? Talán Szerbia, Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria, vagy netán Oroszország? Hát igen, maradjunk annyiban, hogy TÁMADÓ szövetséget épít az USA, hogy a globális hatalmát megőrizhesse és kiterjeszthesse, pontosabban azok a globalista erők, akik az Egyesült Államokat gazdatestnek használják. Merthogy az viszont nem csúsztatás, hogy az amerikai fegyvergyártó lobbi multinacionálissá válik, kezében tartva a nyugati államok politikusait, hogy azok oda vezényeljék a hadseregüket, fegyvereiket és pénzüket, ahova a globális bankok és monopóliumok érdeke diktálja, és az még véletlenül sem a NATO felelősségi területe!