„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Eurázsia Központ
„Trumpot elsősorban üzletemberként értékelik, pragmatikus, üzletorientált megközelítést várva tőle a régió egészével és az egyes országokkal való együttműködése kapcsán”
Fotó:EUROPRESS/Allison ROBBERT/POOL/AFP
Oroszországban visszafogottak a reakciók azzal kapcsolatban, hogy Trump megválasztása hatalmas változásokat hozna a bilaterális kapcsolatokban. Természetesen a Kreml megjegyezte, hogy a többi amerikai politikushoz képest Donald Trump valóban több alkalommal is beszélt a világban zajló konfliktusok lezárásának szükségességéről, ami mindenképpen pozitív. Ezzel együtt Oroszország bármelyik amerikai adminisztrációval hajlandó együttműködni, de azt kizárólag saját nemzeti érdekeinek megfelelően teszi majd.
„Az orosz szakértők úgy vélik, hogy Trump megválasztása nem hoz kardinális változásokat az ukrajnai háborúban, de az ő elnöksége alatt erre meglehet a reális esély”
Az orosz köztudatban jelen van annak az emléke, hogy első elnöksége alatt Trump 13 szankciós csomagot vezetett be Oroszországgal szemben, és az ő elnöksége alatt Ukrajna nyíltan visszautasította a minszki megállapodások megvalósítását. Mindazonáltal a Kreml nagy figyelmet fordít majd Trump elő nyilatkozataira és lépéseire, majd ezek mentén vonja le a következtetéseket. Sokan helyezik a hangsúlyt az Egyesült Államok 47. elnökének üzleti vénájára, utóbbi pedig arra ösztönözheti majd szerintük őt, hogy mérsékelje Ukrajna támogatását.
Míg a 2020-as amerikai választást követően két hét is eltelt míg Hszi Csin-ping gratulált Joe Biden-nek a választáson elért sikeréért, 2024-ben már a választás másnapján gratuláló üzenetet küldött az új amerikai elnöknek, Donald Trump-nak. Az Egyesült Államokban a republikánusok és a demokrata pártiak – habár sok mindenben nem értenek egyet – a Kína-ellenes politikában egyetértenek. Ebből kifolyólag a kínai szakértők szerint tulajdonképpen mindegy volt, hogy kit választanak meg az Egyesült Államok elnökének, a Kína és az Egyesült Államok közötti verseny folytatódni fog. A különbség a mikéntben mutatkozik meg.
„A kínai előrejelzések szerint a kereskedelmi háború eszkalálódni fog a Trump 2.0 érában, elég csak a vámemelésekre gondolni, amely ki fog hatni az egész világgazdaságra is”
Emellett a technológiai szétválás is az új amerikai elnök egyik programja lesz. Ugyanakkor Trump korábbi külpolitikájára jellemző volt, hogy egyedül szállt szembe Kínával, és nem a szövetségeseit küldte a csatatérre, ahogy ezt a Biden-adminisztráció tette. Ezeken kívül számos pro és kontra felsorolható, de minden esetre vegyes érzelmekkel fogadták az amerikai elnökválasztás végeredményét, ám a kínai kormány kifejezte nyitottságát a tárgyalások megkezdésére, folytatására.
Donald Trump győzelmét követően Narendra Modi miniszterelnök az X-en a következőket írta: „Szívből gratulálok barátom… történelmi választási győzelméhez. Miközben Ön az előző ciklusának sikereire épít, alig várom, hogy megújítsuk együttműködésünket az India és az Egyesült Államok közötti átfogó globális és stratégiai partnerség további erősítése érdekében. Dolgozzunk együtt népeink javára és a globális béke, stabilitás, jólét előmozdításáért”. Narendra Modi szerdán telefonon is felhívta a megválasztott amerikai elnököt, és gratulált neki a győzelméhez. Trump állítólag annyit mondott az indiai vezetőnek, hogy India „csodálatos ország”, és „az egész világ szereti Modi miniszterelnököt”.
„Trump első elnöksége idején szoros kapcsolat alakult ki a két vezető között. Keményen kiálltak a terrorizmus ellen, és egyúttal figyelmeztetést intéztek Pakisztánhoz”
A Trump-kormányzat határozott szavai a pakisztáni alapú fenyegetésekkel szemben nagy győzelemnek számítottak India számára. 2017. júniusi amerikai útja során Modi arról beszélt, hogy az Egyesült Államok India „elsődleges partnere” India társadalmi és gazdasági fejlődésében, hozzátéve, hogy az „új Indiára” vonatkozó terve egybeesik Trump „Amerikát újra naggyá tevő” víziójával. A későbbiekben még számos hasonló nyilatkozat látott napvilágot.
Trump idején a két ország kapcsolata megerősödött, különösen a védelem és biztonság területén. Viszont az Indiával való együttműködést a demokrata kormányzat is támogatta, ebben a tekintetben nincs nagy eltérés a két párt között. Ugyanakkor Trump alatt az India és az Egyesült Államok közötti kereskedelem vitákat generált. A súrlódást az okozta, hogy az Washington vámokat vetett ki az indiai árukra, India pedig viszonozta azokat. India már Trump elnökválasztási kampánya során is szóba került, amikor Trump az országot az importvámok „visszaélőjének” minősítette, megismételve 2020. októberi nyilatkozatát, amelyben Indiát „vámkirálynak” nevezte.
„Trump valószínűleg szigorú <Amerika az első> politikát fog követni 2025-től, és büntetni fogja azokat az országokat, amelyek magas adókat vetnek ki az amerikai termékekre és szolgáltatásokra”
Érdekes, hogy 2024-es kampánya során Trump „nagyon nagy visszaélőnek” nevezte Indiát az Amerikával fennálló kereskedelmi kapcsolataiban. Míg az esetleges amerikai vámok főleg Kínát terhelik majd, Újdelhi sem biztos, hogy megússza büntetlenül. Indiának éppen ezért diplomáciai eszközökkel kell majd tompítania a hatásokat. Másrészről arra lehet számítani, hogy Trump nem lesz olyan kemény Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, mint Joe Biden, így kisebb lesz a nyomás az orosz cégekkel üzletelő indiai vállalatokon.
„Indiai szakértők szerint egyelőre kérdéses, hogy a H-1B vízumpolitikával kapcsolatban, milyen lépéseket tervez Trump, ami jelentős hatással lehet az indiai IT-ágazatra”
A kiszervezéssel kapcsolatos szigorúbb politika, és a H-1B-vízumok esetleges korlátozása ugyanis megzavarhatja az indiai IT-szektort, amely nagymértékben támaszkodik az amerikai piacra. A kiszervezések csökkenése pedig hatással lehet az indiai cégek bevételeire, és megnehezítheti a képzett tehetségek felvételét.
A délkelet-ázsiai állami vezetőktől az amerikai elnökválasztás eredményének egyértelművé válásával párhuzamosan kezdtek el beérkezni a gratulációk Donald Trump megválasztott elnökhöz. Az Egyesült Államok kulcsfontosságú regionális szövetségeseinek vezetői köszöntötték az elsők között a volt elnök visszatérését.
„Ifjabb Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke üdvözölte Trump győzelmét”
Reményét fejezte ki, hogy a Manila és Washington közötti „rendíthetetlen szövetség” továbbra is „a jót szolgáló erő marad, amely a jólét és a barátság úttörője lesz a régióban, és a Csendes-óceán mindkét oldalán”. „Trump elnök győzött, és az amerikai nép diadalmaskodott, és gratulálok nekik a győzelemhez, amely megmutatta a világnak az amerikai értékek erejét” – mondta Marcos. „Személyesen találkoztam Trump elnökkel fiatalemberként, így tudom, hogy erőteljes vezetése mindannyiunk számára egy jobb jövőt fog eredményezni.”
Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök is gratulált Trumpnak a „figyelemre méltó politikai visszatéréshez és győzelemhez”.
„Ez az új fejezet új lehetőségeket hoz, és készen állunk arra, hogy optimistán, együttműködve és közös céllal haladjunk előre”
– jegyezte meg. „Az Egyesült Államok továbbra is Malajzia legnagyobb külföldi befektetési forrása és az ázsiai–csendes-óceáni térség egyik legfontosabb szereplője. Az ASEAN jövő évi elnökeként Malajzia reméli, hogy Amerika új lendületet ad Délkelet-Ázsia iránti elkötelezettségének. Arra is sürgetjük az Egyesült Államokat, hogy jelentős befolyását felhasználva segítsen véget vetni a Palesztinában és Ukrajnában tapasztalható pusztító erőszaknak és emberáldozatoknak.” „Alig várjuk, hogy szorosan együttműködhessünk a következő elnökkel, hogy elősegítsük a kölcsönös előnyök elérését mindkét nemzet népei számára” – tette hozzá a kormányfő.
Prabowo Subianto indonéz elnök gratuláló üzenetében kiemelte, hogy Indonézia és az Egyesült Államok stratégiai partnerek, amelyek szilárd és sokoldalú kapcsolatot ápolnak.
„Alig várom, hogy szorosan együttműködhessek Önnel, és az Ön kormányával e partnerség további erősítése, valamint a globális béke és stabilitás érdekében”
– jelentette ki Prabowo. Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy az Indonézia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség továbbra is hatalmas lehetőségeket rejt magában. Rosan P. Roeslani beruházási és downstream-ügyi miniszter azt is kifejtette, hogy minden amerikai elnökváltás mindig hatással van Indonéziára. Ám a miniszter is optimista, hogy Trump megválasztása javíthatja az Indonézia–Egyesült Államok kapcsolatokat, különösen a kereskedelem és a beruházások terén.
Eközben Kambodzsa korábbi miniszterelnöke (1985-2023) és a Szenátus jelenlegi elnöke, Hun Sen a Facebookon Trump győzelmét egyrészt ellenfele nemének, másrészt a Biden-kormányzat Ukrajnának és Izraelnek nyújtott támogatásának tulajdonította.
„Az amerikai társadalom nem áll készen arra, hogy nőket fogadjon el vezetőnek, pedig az Egyesült Államok a gender demokrácia atyja. Ez azt jelzi, hogy az Egyesült Államok elmarad az ASEAN-országoktól”
– írta Hun Sen, rámutatva Thaiföldre, a Fülöp-szigetekre és Indonéziára, amelyeknek már voltak női vezetőik. Hun Sen hozzátette, hogy „Trump győzelme azt mutatja, hogy az amerikaiak inkább a békét szeretik, mintsem hogy Ukrajnában és Izraelben nyílt háborút folytassanak”. Hun Sen fia, a kambodzsai miniszterelnök, Hun Manet diplomatikusabban fogalmazott: „Ez a nagyszerű győzelem igazi bizonysága annak a magabiztosságnak és bizalomnak, amelyet az amerikai nép az Ön vezetése iránt tanúsít”. „Az Ön bölcs vezetése alatt biztos vagyok abban, hogy a stabilitás, a biztonság és a jólét előmozdításában betöltött nélkülözhetetlen amerikai szerep tovább erősödik”.
Lawrence Wong szingapúri miniszterelnök szintén formális retorikát alkalmazva gratulált Donald Trumpnak az elnökválasztás megnyeréséhez. A megválasztott elnöknek írt levelében Wong a következőket írta: „Szívből gratulálok az Amerikai Egyesült Államok 47. elnökévé történő megválasztásához. Az amerikai nép elsöprő mandátumot adott, és bizalmat szavazott Önnek, hogy ismét az Egyesült Államok élére álljon. Biztos vagyok benne, hogy az Ön irányítása alatt az Egyesült Államok tovább fog növekedni és gyakorolni fogja globális vezető szerepét… Az Ön előző elnöki ciklusa alatt nagy előrelépéseket tettünk a kétoldalú együttműködésben. Megerősítettük erős védelmi kapcsolatainkat, és megújítottuk az 1990-es egyetértési megállapodást, amely támogatja, hogy az USA használja Szingapúr katonai létesítményeit. Az egyetértési megállapodás kihangsúlyozza, hogy továbbra is támogatjuk az USA ázsiai–csendes-óceáni jelenlétét, amely továbbra is létfontosságú a regionális béke, stabilitás és jólét szempontjából”. Wong külön levélben gratulált Trump jelölttársának, J.D. Vance szenátornak is az alelnökké választásához.
Paetongtarn Shinawatra thaiföldi miniszterelnök szintén gratulált Donald Trumpnak, és megválasztott alelnökének, miután szerda reggel vezető minisztereivel Kínába utazott, hogy részt vegyen a 8. Mekong Gazdasági Együttműködési Csúcstalálkozón és a 10. Ayeyarwady-Chao Phraya-Mekong Gazdasági Együttműködési Stratégiai Vezetői Találkozón. Közleményében a kormányfő a következőképpen fogalmazott:
„alig várom, hogy Önökkel együtt dolgozhassunk a régóta fennálló thai–amerikai szövetség előmozdításán, amely népeink javát szolgálja és elősegíti a jólétet az indo–csendes-óceáni térségben”
To Lam, a Vietnámi Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Luong Cuong vietnámi elnök és Phạm Minh Chinh miniszterelnök is gratulált a republikánus jelöltnek a győzelemhez. A vietnámi vezetők megerősítették, hogy a délkelet-ázsiai állam nagy stratégiai jelentőségű partnernek tekinti az Egyesült Államokat, és bizakodásukat fejezték ki, hogy a két ország vezetőinek generációi által közel három évtized során fölépített szilárd alapjain, valamint Trump elnök erős támogatásával a Vietnám és az Egyesült Államok közötti átfogó stratégiai partnerség továbbra is intenzíven, széles körben, hatékonyan és fenntarthatóan fog növekedni, mindkét ország népeinek javára és törekvéseik előnyére, valamint a régió és a világ békéje, stabilitása, együttműködése és fejlődése érdekében.
Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök szerint Trump „erős vezetése” alatt a dél-koreai-amerikai szövetség jövője fényesebben fog ragyogni. „Alig várom, hogy szorosan együtt dolgozhassunk Önnel” – írta szerdán az X-en közzétett bejegyzésében. A dél-koreai kormány kijelentette, hogy azon fog dolgozni, hogy az új amerikai kormánnyal együtt „tökéletes dél-koreai-amerikai biztonsági helyzetet” alakítson ki az ország védelmének szavatolása érdekében. Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök csütörtökön telefonon is beszélt Donald Trumppal, és gratulált neki a győzelméhez, miközben a szöuli tisztviselők azon dolgoztak, hogy felkészüljenek a „jelentős” gazdasági változásokra.
„Trump megválasztása Dél-Koreában ismét az <Amerika az első> külpolitikai terveire irányította a figyelmet, és arra, hogy az elnök kiszámíthatatlan stílusa hogyan fog érvényesülni második ciklusában”
Yoon elmondta Trumpnak, hogy a Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok közötti háromoldalú együttműködés sikere részben a Trump első elnöksége által lefektetett alapoknak köszönhető. Korábban Trump azzal vádolta Dél-Koreát, az egyik legfontosabb ázsiai szövetségest, hogy „ingyen kapja” az amerikai katonai védelmet, és követelte, hogy sokkal többet fizessen az amerikai csapatok állomásoztatásáért cserébe. Október elején Dél-Korea és a Biden-kormányzat megegyezett egy ötéves tervben, amelynek értelmében Szöul elfogadta, hogy 2026-ban 8,3%-kal, 1,52 billió wonra (1,09 milliárd dollár) emeli az országban lévő amerikai támaszpontok fenntartásának költségeihez való hozzájárulását, a jövőbeni emeléseket pedig 5 százalékban korlátozza.
„A Bank of Korea és az agytrösztök szerint elsősorban az exportot érheti csapás, ha az Egyesült Államok megemeli a vámokat”
„Amennyiben a Trump megválasztott elnök által hangsúlyozott politikai álláspont megvalósul, a gazdaságunkra gyakorolt hatás várhatóan jelentős lesz” – jelentette ki Choi Sang-mok pénzügyminiszter. Tekintettel arra, hogy Korea tavaly 44,4 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el az USA-val szemben, és csak az idei év első felében 28,7 milliárd dollárt, nagy a valószínűsége annak, hogy az új amerikai kormány megpróbálja újratárgyalni a meglévő kereskedelmi megállapodásokat, például a Korea-USA szabadkereskedelmi megállapodást.
„A második Trump-kormányzat valószínűleg megerősíti a CHIPS és a tudományos törvény védőkorlátos rendelkezéseit, valamint a szövetségesek számára a támogatásokhoz szükséges beruházási követelményeket, hogy nyomást gyakoroljon Kínára és bővítse a külföldi befektetések beáramlását” – vélekedett Kwon Seok-joon, a Sungkyunkwan Egyetem vegyészmérnök professzora. A koreai napenergia- és akkumulátorgyártó cégek várhatóan fokozott bizonytalansággal szembesülnek, mivel Trump a Joe Biden amerikai elnök által szorgalmazott éghajlat-politika felborításával várhatóan fel fogja rázni a globális energiapiacot.
Shigeru Ishiba japán miniszterelnök szerdán gratulált Donald Trumpnak, miután a republikánus jelölt győzelmet hirdetett az amerikai elnökválasztáson, és kifejezte óhaját, hogy hamarosan felvegye vele a kapcsolatot. „Hallottam, hogy Trump úr győzelmet hirdetett. Szeretnék neki szívből gratulálni” – fogalmazott a japán kormányfő. Ishiba újságíróknak elmondta, hogy a következő amerikai elnök alatt „új magasságokba” szeretné emelni a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, Japán régi biztonsági szövetségesével. Az X-en közzétett bejegyzésében a japán vezető kijelentette, hogy várakozással tekint a Trumppal való szoros együttműködés elé, hogy tovább erősítsék a szövetséget, és együttműködjenek a szabad és nyitott az indo-csendes-óceáni térség előmozdítása érdekében.
„Japán célja, hogy növelje védelmi képességeit és kiadásait az asszertív Kína, valamint az atomfegyverekkel rendelkező Észak-Korea és Oroszország jelentette biztonsági fenyegetésekkel szemben. Ezért az ország alapvető fontosságúnak tartja az Egyesült Államok erőteljes jelenlétét a kelet-ázsiai térségben. Trump protekcionista vonulata azonban, amely abban nyilvánult meg, hogy első ciklusában a magasabb vámokat és a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat részesítette előnyben, aggasztotta Japánt és a szabadkereskedelem más támogatóit”
Szerdán Yoshimasa Hayashi, a japán kormány szóvivője azt mondta, hogy a kétoldalú szövetség továbbra is „Japán kül- és biztonságpolitikájának alappillére” marad, és a térség békéjének és jólétének „alapjául” szolgál. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba valószínűleg arra készteti Japánt, hogy vonakodjon felvetni az évtizedes kétoldalú szövetséget érintő, potenciálisan ellentmondásos javaslatokat, beleértve Shigeru Ishiba miniszterelnök azon törekvését, hogy az amerikai katonai jelenlétet szabályozó paktum első alkalommal történő felülvizsgálatát kérje.
Ishiba azt mondja, hogy a Japán és az Egyesült Államok közötti haderőkről szóló megállapodás módosításával szeretné megerősíteni a szövetséget. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a paktum módosítására tett kísérletek visszafelé sülhetnek el, mivel a megválasztott elnök kritikusan viszonyul a szövetségesekhez, akik szerinte nem fizetnek eleget az Egyesült Államok biztonsági támogatásáért. Figyelemre méltó, hogy Donald Trump győzelmét követően prominens japán érdekvédelmi csoportok vezetői – az egyik csoport az atombomba túlélőit, a másik az Észak-Korea által elrabolt állampolgárok családjait képviseli – bizonytalanságuknak adtak hangot az amerikai politika irányával kapcsolatban, és hangsúlyozták a békéért folytatott küldetésük folytatásának fontosságát.
Donald Trump győzelme más-más régióban más-más elvárásokat támasztott. A Dél-Kaukázusra ez többszörösen igaz. A Kaszpi-és a Fekete tenger közötti keskeny hegygerincekkel átszőtt régió ugyanis két az Egyesült Államok két stratégiai riválisa közé, Irán és Oroszország, ékelődik.
„Geopolitikai tekintetben igen fontos régió, ezzel együtt annak három országa igen eltérő utat jár ebből kifolyólag értékük is eltérő Washington számára”
Grúzia, amely hagyományosan jó viszonyt ápolt az Egyesült Államokkal, olyannyira, hogy túlzott közeledése 2008-ban háborúhoz vezetett Oroszországgal, de a 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom párt politikája igen sok kritikát váltott ki a demokrata adminisztrációtól, fagyossá téve Tbiliszi és Washington viszonyát. A grúz vezetőség szempontjából egy új liberális adminisztráció kedvezőtlen lett volna, így Trump megválasztása pozitív várakozásokkal tölti el azt.
„Elsősorban ennek az lehet a hozadéka, hogy a Grúz Álomra nehezedő nemzetközi nyomás annak konzervatívabb politikája miatt mérséklődni fog”
Grúzia földrajzi elhelyezkedése kritikusan fontos, ugyanis jelenleg a kelet-nyugat irányú konnektivitás egyik legfontosabb eleme és ez mind az áruszállításra, mind az energiára is igaz. Ennek megfelelően a grúz vezetőség arra számít, hogy az országgal kialakítandó viszonyt ennek tudatában és nem ideológiai megfontolások mentén alakítja majd az új adminisztráció.
Hasonlóak a várakozások Azerbajdzsánban is, amelyet hagyományosan több kritika ér politikai berendezkedése miatt, ezzel együtt Grúziához képest jobb helyzetben van nyersanyagforrásai miatt, amelyekre hatalmas szükség van Európában.
„Trumpot elsősorban üzletemberként értékelik, pragmatikus, üzletorientált megközelítést várva tőle a régió egészével és az egyes országokkal való együttműködése kapcsán”
A legösszetettebb a helyzet Örményország esetében van. Nyitott határai csak Grúziával és Iránnal vannak, az azeri-örmény viszony rendezetlensége Törökország és Azerbajdzsán irányában is elszigetelt. Bár a liberális politikai körök igen komoly szolidaritást mutattak Örményország irányába, lévén hogy tekintélyelvű rendszerek közé van szorulva (ebbe néha Grúziát is beleszámították a Grúz Álom a liberális elit számára elfogadhatatlan politikája miatt). Trump esetében ez nem igazán lesz elég, ugyanis az ő adminisztrációját az ilyen jellegű ügyek kevésbé foglalkoztatják.
„Örményországban úgy vélik, hogy Trump számára a Dél-Kaukázus ügye periférikus lesz”
S bár korábban elítélte az örményekkel szembeni atrocitásokat és kifejezte hogy kiáll a karabahi örmények jogaiért. Ezzel együtt sokan tartanak attól, hogy az azeri-örmény viszony rendezését nem feltétlenük Jereván számára kedvező módon rendezi majd.
„A szakértők egyetértenek abban, hogy az új adminisztráció számára az, hogy milyen és mennyi figyelmet fordít a régióra, sokban függ attól, hogy milyen lesz a viszony Oroszországgal”
Amennyiben a konfrontáció fokozódni fog, úgy előfordulhat, hogy az egész Dél-Kaukázusra úgy tekintenek majd, mint egy potenciális eszközre, ahol vagy ahonnan Oroszország számára problémákat lehet okozni. Utóbbi Iránra nézve is igaz lehet. Amennyiben a viszony enyhülni fog, úgy valószínűleg kevesebb figyelem jut a régiónak és annak gazdasági kulcsszerepe fog előtérbe kerülni.
Ahhoz, hogy megértsük a korábbi Trump-kormányzat, és a várható új Trump-kormány Közép-Ázsiával kapcsolatos álláspontját, meg kell vizsgálni a republikánusok politikáját. Trump az első ciklusa alatt másképp viszonyult Közép-Ázsiához, mint a Biden-kormányzat, ugyanis kevés erőfeszítést tett egy új politikai megközelítés kidolgozására Közép-Ázsiával kapcsolatban. Például az amerikai külügyminisztériumban és az USAID-ben a költségvetési megszorítások miatt több, Közép-Ázsiával és Ázsia más részeivel foglalkozó vezető és középszintű politikai pozíciót nem töltöttek be. Különösen Rex Tillerson korábbi első amerikai külügyminiszter nem találkozott közép-ázsiai kollégáival, ami megnehezítette a trump-i Egyesült Államok számára a régióval történő kapcsolatfelvételt.
„A Trump-kormányzat csak 2020 februárjában jelentette be közép-ázsiai stratégiáját, amelynek célja a regionális elkötelezettség előmozdítása, a reformok és az emberi jogok támogatása, valamint az amerikai beruházások és fejlesztési támogatás biztosítása volt. Ez azt jelentette, hogy a Trump-kormányzat prioritásként kezelte a közép-ázsiai fellépést, de voltak problémák”
Különösen az, hogy a közép-ázsiai stratégiát hónapokkal a 2020. novemberi elnökválasztás előtt jelentették be, ami azt jelentette, hogy az adminisztrációnak nagyon kevés ideje volt a regionális politikai lehetőségek kidolgozására, ami az elveszített választás miatt nem is sikerült. Ugyanakkor ezt a tervet már akkor is kritikák érték. Ugyanis a vélemények szerint a Trump-kormányzat által bejelentett közép-ázsiai stratégia nem különbözött jelentősen az elődökétől és nagyon hasonló volt a Bush- és az Obama-kormányzat alatti, Közép-Ázsiával kapcsolatos amerikai intézkedésekhez.
Ugyanakkor a közép-ázsiai félelmek arról is szólnak, hogy Trump Kína gazdasági „megfékezésére” irányuló tervei elkerülhetetlenül megnyilvánulnak majd Közép-Ázsiával kapcsolatban is.
Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök üzenetében az amerikai-pakisztáni partnerség „további” megerősítését sürgette. Az X-en közzétett bejegyzésében a következőket írta: „Gratulálunk Donald Trump megválasztott elnöknek a második ciklusra szóló történelmi győzelméhez! Alig várom, hogy szorosan együttműködhessek a következő kormányzatával a Pakisztán és az Egyesült Államok közötti partnerség további megerősítése és kiszélesítése érdekében”. A hivatalban lévő kormányfő mellett Imran Khan a Pakistan Tehreek-e-Insaf mozgalom vezetője, korábbi miniszterelnök is gratulált Trumpnak. A volt miniszterelnök kifejezte reményét, hogy Trump világszerte a békét, az emberi jogokat és a demokráciát fogja szorgalmazni.
„Donald Trump győzelmének megerősítése után úgy tűnik, hogy Pakisztán stratégiája a gyors alkalmazkodás a hivatalba lépő kormányhoz. A miniszterelnök gyors gratulációja azt jelzi, hogy a pakisztáni vezetés sürgősen igyekszik kapcsolatot teremteni, és jelezni Trump második ciklusának támogatását”
Ez a kapcsolatfelvétel azt is jelenti, hogy Pakisztán tisztában van azzal, hogy Trump elnöksége kiszámíthatatlanságot hozhat a kapcsolatokba, és nem akarja a vonakodás látszatát kelteni. Azzal, hogy győzelmét történelmi jelentőségűnek nevezte, Sharif miniszterelnök célja, hogy személyes szinten vonzóvá tegye Trumpot, ugyanakkor elkötelezte magát amellett, hogy szorosan együttműködik a kormányával. Habár a vezetők pozitívan reagáltak Trump megválasztására, az esemény komoly kihívások elé állíthatja Pakisztánt külpolitikai és gazdasági téren. Trump például a kínai árukra kivetett vámok emelését ígérte, ami újabb kereskedelmi háborút indíthat el, ami negatív hatással lehet a világgazdaságra.
„A hivatalba lépő elnök célba veheti Kína Övezet és Út kezdeményezését (BRI) is, amelynek Pakisztán is részese. Tekintettel arra, hogy Trump gyakran közvetlenül foglalkozik ilyen bonyolult ügyekkel; kormánya arra kényszerítheti Pakisztánt, hogy tartson távolságot Kínától”
A megválasztott elnök korábban arra is figyelmeztetett, hogy nem fogja hagyni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagjaival fizessék ki a kínai adósságot. Egyes szakértők attól tartanak, hogy Washington az IMF befolyását arra használhatja fel, hogy Pakisztánt Kínával szemben is felhasználja céljai érdekében.
Összességében az olyan országok számára, mint Pakisztán, egy újabb Trump-elnökség valószínűleg egy inkább tranzakciós jellegű kapcsolat felé való elmozdulást fog jelenteni, amely a gazdasági vagy demokratikus fejlődés helyett a konkrét biztonsági aggályokra helyezi majd a hangsúlyt.
Prof. Muhammad Yunus főtanácsadó szerdán gratulált Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson aratott történelmi győzelméhez. „Örömmel tolmácsolom Önnek a bangladesi kormány és nép nevében szívből jövő gratulációmat a 2024-es amerikai elnökválasztáson aratott győzelméhez” – fogalmazott gratuláló üzenetében. Szakértők szerint Trump elnöksége valószínűleg némi, ha nem is érdemi változást hoz majd az Egyesült Államok külpolitikájában Banglades számára, ami a kereskedelemre, a politikai dinamikára, az éghajlatváltozásra és Banglades regionális hatalmakkal való kapcsolataira is hatással lehet. Utóbbi megállapítás ugyanakkor Dél-Ázsia többi országára nézve is igaznak tekinthető.
Mohamed Sia Al-Szudani iraki miniszterelnök gratulált a Donald Trumpnak választási győzelméhez. Trump és az iraki belső vezetés kapcsolatát beárnyékolja többek között az iraki Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által kiadott elfogatóparancs 2021 januárjában Qassem Soleimani és Abu Mahdi al-Muhandis meggyilkolásának vádjával; azonban jelenleg úgy tűnik, hogy az iraki kormány Amerika-politikáját a nemzeti érdekeket követő pragmatizmus fogja jellemezni elsősorban. Különösen, hogy Washington elkötelezett maradjon a Stratégiai Keretmegállapodás mellet, fókuszban az amerikai erők Irakból való kivonásával.
„Az iraki kormány nem számít drasztikus változásokra az Egyesült Államok Irakot érintő külpolitikai stratégiáját illetően”
Haider Hamid szakértői véleménye alapján az USA továbbra is szeretné fenntartani és fejleszteni a Bagdaddal való kapcsolatokat. A Kata’ib Sayyid al-Shuhada, irak legjelentősebb félkatonai csoportja számára alapvetően nincs különbség Biden és Trump között, hiszen ugyanúgy az Egyesült Államokat képviselik, mely rendszerszinten a más népek elnyomására, ellenőrzésére és kizsákmányolására törekszik.
Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kapcsolata Trump első elnöksége alatt virágzott, és az Öböl-menti arab államok, hivatalból való távozása után is fenntartották vele kapcsolataikat, így ezek az államok pontosan ebben a kimenetelben reménykedtek a 2024-es amerikai elnökválasztáson. Jelenleg a Kínával való szorosabb együttműködés jelentheti a legfőbb kihívást az USÁ-val való kapcsolataikban, mely a BRICS-be való meghívásuk és az SCO-ban kapott pábeszédes partneri státuszukban is realizálódik.
Netanjahu, Izrael miniszterelnöke hatalmas győzelemként jellemezte Trump megválasztását. Számára elsősorban a minél szorosabb együttműködés lehet a fő cél, hiszen Trump többször is kifejezte akaratát a háború befejezésére, így az izraeli miniszterelnöknek alapvető érdeke a szoros kooperáció, hogy országa számára a lehető legnagyobb nyereséget tudja biztosítani. Azonban az is említésre méltó, hogy Trump kampánya során nem részletezte a Hamász – Izrael háborúra vonatkozó stratégiáját, így a Trump elnököt jellemző és övező kiszámíthatatlanság bírhat ösztönző hatással a háború mielőbbi lezárására.
„Izrael számára Trump az Ábrahám Egyezményekkel egyszer már bizonyította, hogy alkalmas a közel-keleti hatalmi viszonyok rendezésére”
Így nem meglepő, hogy egyes izraeli képviselői nyilatkozatok alapján, Trump újraválasztása a „legjobbkor” jött, hiszen a háború lezárásával ott lesz a tökéletes alkalom az Ábrahám Egyezmények további kiterjesztésére.
Trump Izrael-politikája azonban arra is enged következtetni, hogy az arab–izraeli kérdés rendezése esetén Trump erősen elfogult lesz Izrael javára. A Palesztin Nemzeti Kezdeményezés vezetője, Musztafa Barghouti azonban azt is kiemelte egy nyilatkozatában, hogy gyakorlatilag sem Harris, sem Trump politikája által nem kerültek volna közelebb a palesztin kérdés megoldásához Gázában.
„Trump előző elnöksége alatt, Izraelnek tett gesztusai alapozva – mint például Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése vagy Izrael szuverenitásának elismerése a Golán-fennsík felett – jelenleg a palesztin oldalon komoly félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy Trump lehetővé fogja tenni Izraelnek Ciszjordánia egyes részeinek megszállását”
Ezt elősegítheti Yoáv Galant elbocsátása védelmi miniszteri posztjáról, hiszen Galant folyamatosan próbálta a miniszterelnököt rávenni arra, hogy kidolgozzon egy hosszútávú, fenntartható stratégiát a Gázai övezet olyan módú stabilizálására, amely nem kívánja meg az izraeli hadsereg folyamatos jelenlétét a térségben.
Az iráni kormányszóvivő nyilatkozata alapján nem tulajdonít az ország vezetése nagy jelentőséget az új elnökválasztás eredményének, azzal érvelve, hogy „az Egyesült Államok és Irán általános politikája változatlan” marad. Ali Vaez, Nemzetközi Válság Csoport (ICG) vezető elemzőjének nyilatkozata alapján arra talán lehet számítani, hogy Trumpot csábíthatja „az irániak eszén való túljárás”, de a Trump kormányzat tagjai között valószínűleg nem lenne népszerű egy kölcsönösen előnyös megállapodás kötése Iránnal. Trump előző elnöksége alatt bevezetett „maximális nyomásgyakorlás” politikájának esetleges folytatása a második ciklusa alatt pedig tovább növelheti Irán elszigeteltségét, amely komoly gazdasági és politikai kihívások elé állíthatja az országot.
„Összességében Donald Trump Közel–Kelet politikájának pontos irányát nehéz megjósolni, és Trump személyét is jellemzi egy bizonyos fokú kiszámíthatatlanság, de a közel-keleti regionális szereplők túlnyomú részt jelenleg arra számítanak, hogy Trump ott folytatja, ahol abba hagyta, valamint nem várhatóak drasztikus változások”
Trump elnök elsősorban üzletember, így módszerei is ezt tükrözik: alkuk, kompromisszumok és megállapodások útján kívánja térdre kényszeríteni ellenségeit és megnyerni szövetségeseit.
Ukrajnában a demokrata jelölt volt a favorit, ugyanakkor az elmúlt hónapokban Volodimir Zelenszkij elnök igyekezett a republikánusok felé, de maga Trump felé is nyitni. Utóbbi választási győzelme alkalmából gratulált is neki. Ukrajnában a fő kérdés az új adminisztrációval kapcsolatban a támogatások mértéke és szintje lesz.
„S bár a szakértői körökben jelentős a szkepticizmus az új elnök politikájával kapcsolatban, mégis sokan vélik úgy, hogy a támogatás nem szűnik meg, csak átalakul esetleg hitelekre, vagy egyéb formátumokra”
A gondot inkább a kommunikáció jelentheti. Korábban, amikor a Kongresszus elhúzta a támogatások átadását Ukrajnának, hatalmas károkat okozott a katonák harci moráljában. Ettől tartanak most is. Mindazonáltal Ukrajna továbbra is fontos stratégiai partner Washington számára, és ahogy Oroszországban is, úgy Ukrajnában is Trump első elnökségére hivatkoznak, amikor a háború gyors lezárásól beszélnek.
Minszkben nyíltan elmondták, hogy Trumpnak szurkolnak a választások során, mondván, hogy nyerje meg a választásokat, és vessen véget a háborúnak egy nap alatt, ahogy ígérte fogalmazott Aljakszandr Lukasenka elnök. A fehérorosz eset azonban annyiban más a régió többi országához képest, hogy a regnáló elnököt a demokrata adminisztráció nem ismerte el, helyette Szvjatlana Tyihanovszkaját támogatja, aki szerintük tényleges győztese a 2020-as választásoknak. Az őt támogató fehérorosz körök úgy vélik, hogy Trump kevés figyelmet fordít majd az országnak, vagy annak demokratizálásának kérdésének.
(A cikk eredetileg az eurazsiamagazin.hu portálon jelent meg, a cikk itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
