„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Tovább szigorítják a vodka forgalmazását

2023. máj. 08.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A vodka Oroszországban nemzeti ital. Az oroszok büszkesége, egyben komoly problémák forrása. Túlzott fogyasztásának ugyanis – már csak az időjárási viszonyok miatt is – hagyománya van. Az orosz kormány a 2010-es évek kampánya után most újabb szigorításra készül. Ezúttal az égetett szeszes italok forgalmazása területén.

„A vodka értékesítéséből származó nyereség összehasonlítható az olaj és a gáz nyereségével. Volt, amikor a vodka értékesítése az orosz kincstár harmadát feltöltötte” #moszkvater

„A vodka értékesítéséből származó nyereség összehasonlítható az olaj és a gáz nyereségével. Volt, amikor a vodka értékesítése az orosz kincstár harmadát feltöltötte”
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP

Szigorítások bevezetését tervezi az égetett szeszek forgalmazásában az orosz egészségügyi minisztérium. A kérdés azért került ismét a figyelem középpontjába, mert 2022-ben az egy főre eső alkohol eladás tiszta szeszben megállapítva 6,44 liter volt a tervezett 6,22-vel szemben. Növekedett a halálozásoknak az alkohol fogyasztásra visszavezethető aránya is. A minisztérium adatai szerint a függőség a falusi lakosság körében 7 százalékkal nőtt,

„A minisztérium szerint lépni kell, így 20 órától délelőtt 11 óráig betiltanák tömény alkohol árusítását, a tiltást pedig a helyi hatóságok a hétvégékre és az ünnepekre is kiterjeszthetik. Az eddigi 17,5 évről 21-re emelnék az égetett szeszes italok vásárlásának korhatárát, és tovább korlátoznák ezen italok reklámozását. Az intézkedésekben nincsen semmi új hiszen ezek a korlátozások már korábban is felmerültek”

A tavalyi év első kilenc hónapjában például 6,4 százalékkal több vodka fogyott, mint egy évvel korábban. Közben ugyanakkor szinte minden alkoholos termék eladási számai csökkentek, a söröké 4,2 százalékkal, a cidereké pedig 15,6 százalékkal. Ebben természetesen benne van az is, hogy sok termék ebben a kategóriában import volt, azaz a szankciók miatt nehezebb őket beszerezni.

„A kevesebb alkoholt tartalmazó italok helyett a tömények fogytak igazán, a vodka mellett a konyak eladások is megugrottak, és szinte minden olyan alkoholos ital eladása, amely legalább 25 százalékos”

A túlzott alkoholfogyasztás problémája Oroszországban nem új keletű. A szovjet időkben Mihail Gorbacsov próbálkozott antialkoholista kampánnyal. Felemelték a sör, a bor és a vodka árát, korlátozták az alkoholos italok árusítását és előállítását, keményen büntették, ha valaki részegen ment be dolgozni vagy közterületen mutatkozott ittas állapotban. A kampány teljesen hatástalan volt, ráadásul az állam a becslések szerint mintegy 100 millió dollárt bukott a dolgon.

Jellemző volt az orosz szabályozásra, hogy, hogy a sör egészen 2011-ig hivatalosan élelmiszernek, nem pedig alkoholos italnak számított, mivel a határt a szabályozás alkoholtartalma 10 százalékos alkohol tartalomnál húzta meg. A látványosan növekvő fogyasztás és az égetett szesszel foglalkozók lobbija azonban megszüntette a sör kivételezett helyzetét.

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os statisztikája szerint az oroszok alkohol fogyasztásának 39 százalékát a sör tette ki, ugyanennyi volt a tömény italok részesedése is”

A sör a törvénymódosítást megelőző évtizedben vált egyre népszerűbbé, így több mint 40 százalékkal nőttek az eladások, miközben például a vodkáé csökkent.

A besorolás megváltoztatásával aztán a sörre is ugyanazok a szabályok lettek érvényesek, mint például a vodkára és az egyéb tömény italokra. Így ezután nem lehetett közterületen sört fogyasztani, ami addig megszokott látvány volt Oroszországban. Kevesebb helyen árusíthattak sört, és a rendes a boltokban is csak meghatározott időszakban. Ezen kívül szigorodtak a kültéri hirdetésekre és a tévé reklámokra vonatkozó szabályok is. De emelték a sör adóját is.

„Az intézkedések következtében a WHO adatai szerint a 2010-ben még tiszta szeszben mérve 15,8 literes – világviszonylatban negyedik legnagyobb – egy főre eső szeszfogyasztás 2016-ra 11,7 literre csökkent”

A 2000-es évek második felében 18 liter körül alakult az oroszok éves fogyasztása, ami kétszerese volt annak a mennyiségnek, amit a WHO már az emberi egészségre károsnak tart. Egyes becslések szerint 2009-ben 500 ezer orosz halt meg az ivás miatt, egy kutatás pedig arra jutott, hogy a szív- és érrendszeri betegségek következtében történt halálesetek harmadát szintén az alkohol okozza. A problémás ivók és a függők arányát a 2010-es évek közepén 20,9 százalékra, illetve 9,3 százalékra tette a teljes orosz lakosságon belül a WHO. A 2010-es évek szigorításai komoly eredményeket hoztak, a mutatók javultak, mára azonban ismét elszaladt az oroszokkal ló, így újabb korlátozásokra van szükség.

„Pillantsunk azonban vissza a múltba, és nagy vonalakban nézzük meg az orosz alkoholfogyasztás, mindenek előtt a nemzeti italnak számító vodka fogyasztás történetét”

A vodka szó azt jelenti, hogy vizecske, és valószínűleg az ital a színtelensége miatt kaphatta a nevét. Rögtön jegyezzük meg, hogy a vodka az egyik legtökéletesebb alkohol a földön. Persze, csakis mértékkel.

„Gabonából erjesztett, vagy burgonyából készült égetett szeszről van szó, amely a semleges íze miatt különösen kedvelt ital”

Az eredetéről nem lehet biztosat tudni, hiszen Oroszországban és Lengyelországban is készítették. Nem meglepő tehát, hogy 1977 és 1982 között Lengyelország és Oroszország pereskedtek egymással az orosz vodka, mint nemzeti ital, gyártásának elsőbbségéről. A Nemzetközi Bíróság az akkor a Szovjetunió mellett döntött. A két nemzet italai között egyébként az a különbség, hogy míg az orosz vodka hagyományos, addig a lengyelt gyümölccsel is ízesítik. Egyes források szerint 1440 és 1480 között főztek először vodkát, akkoriban jelentkezett ugyanis gabonafelesleg.

„De jegyezzük meg azt is, hogy az ital, amit ma ezen a néven ismerünk, csak 1895 óta létezik, az előző néhány évszázadban az oroszok ugyanis polugart ittak, amely név a félig és az égetett szavakból származik”

Az alkoholfokot a hidrométer bevezetése előtt két egység ital forralásával mérték, addig égették, amíg 1 egység maradt, innen az elnevezés. Kenyérbornak is nevezték, de gabona alapú tömény szeszről beszélünk. A kenyérbort először 1515-ben említik hivatalos iratokban, és egészen 1895-ig jelen van az orosz (alkohol)kultúrában, amikor is II. Miklós cár jóvoltából állami monopóliumba került a már új technológiát használó szeszgyártás, és a házi főzésnek befellegzett.

„Elterjedt mítosz, hogy a vodka receptje a periódusos rendszer megalkotójának köszönhető, ez azonban nem így van”

A tézis azon alapul, hogy Mengyelejev az alkohol és víz között lejátszódó reakciókról írt egyetemi disszertációjában. A mítosz szerint a tudós a 38-40 fokos vodkáról értekezett, holott a valóságban Mengyelejev tudományos munkássága a 70 százalékosnál erősebb etanol-víz oldatok sűrűségével foglalkozott. A kémikus egyetlen munkája sem szól a vodka megfelelő hígításáról.

„De elevenítsünk fel még néhány érdekességet a vodkáról”

Így például azt, hogy 1972-ben nehézség lépett fel a Pepsi Szovjetunióba történő behozataláról szóló megállapodás megkötésével kapcsolatban. A Szovjetunióban rubellel fizettek, és a nemzetközi pénzügyi piacon ezt nem lehetett más pénznemre váltani. A két fél ezért megállapodott abban, hogy az oroszok a Pepsiért azzal fizetnek, amelyből nekik többlet van, azaz Stolicsnaja vodkával. Aztán az is érdekes, hogy I. Péter cár bevezette a „büntető pohár” kifejezést. Ez egy 1,5 literes pohár volt, amelynek tartalmát, az akkor még polugarnak nevezett vodkát egy húzásra kellett lehajtani annak, aki nem érkezett meg időben. Ez az ital 20 százalékos volt.

„A vodka értékesítéséből származó nyereség összehasonlítható az olaj és a gáz nyereségével. Volt, amikor a vodka értékesítése az orosz kincstár harmadát feltöltötte”

Állítólag a világon jelenleg több, mint 3000 márkát gyártanak orosz vodka megjelöléssel. Az orosz vodka nemcsak alkoholos ital, hanem a kultúra része. Oroszországban „fenékig” isznak talpas pohárból, és mindig esznek is hozzá valamit. Ez a falat lehet egyszerű, de luxus is – egy darab fekete kenyértől, szalonnától, savanyú vagy kovászos uborkától a palacsintáig vagy a kaviárig bármi.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “A kérdés azért került ismét a figyelem középpontjába, mert 2022-ben az egy főre eső alkohol eladás tiszta szeszben megállapítva 6,44 liter volt a tervezett 6,22-vel szemben.”
    —————————————————————————————————————————————————————–
    Szerintem 6.22 is borzaszó szám, normálisan a fele is sok. De ha csökkentik a vodkagyártást, akkor növekedni fog az “odekolonyikok” száma akik a borotvaszeszt belsőleg használják. Rossz nyelvek szerint a “Krasznaja Moszkva” kölni azért ilyen büdös, hogy ne igyák meg. Megjegyzem Gorbacsov is megpróbálkozott az alkoholtilalommal, de nem jött be neki. (Ámbár lengyelországi utamon a részeg egyének magas száma meglepett. Igyekeznek felzárkózni..)

  2. Tempora mutantur.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK