//Török soft power Közép-Ázsiában
„Bár nem politikai entitás, azonban mégis döntő szerepet tölt be a valláspolitika befolyásolásában, és az iszlám hivatalos értelmezésének képviseletében Törökországban” #moszkvater

Török soft power Közép-Ázsiában

MEGOSZTÁS

Törökország számára a birodalmi törekvések, és az Ankarától keleti irányba történő külpolitikai víziók nem idegenek. Az elmúlt 30 év során ugyanis Ankara folyamatosan kiterjesztette, és növelte együttműködési elképzeléseit Közép-Ázsiával, miközben egy meghatározó regionális nagyhatalommá nőtte ki magát.

Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára

„Bár nem politikai entitás, azonban mégis döntő szerepet tölt be a valláspolitika befolyásolásában, és az iszlám hivatalos értelmezésének képviseletében Törökországban” #moszkvater
„Bár nem politikai entitás, azonban mégis döntő szerepet tölt be a valláspolitika befolyásolásában, és az iszlám hivatalos értelmezésének képviseletében Törökországban”
Fotó:EUROPRESS/Emin Sansar/ANADOLU AGENCY/AFP

A török kormány számára ehhez a regionális nagyhatalmi törekvéshez a türk népek újjáélesztése és egyesítése, valamint Közép-Ázsia számos természeti erőforrásának hasznosítása feltétlenül szükséges. Ankara ezen elkötelezettségét azonban mindig is hátráltatta a Közép-Ázsiától való földrajzi távolság, az elégtelen közlekedési infrastruktúra, a korlátozott beruházások száma, és az utóbbi évtizedek alacsony kereskedelmi forgalma.

„Ugyanakkor Törökország kezében mégis van egy meghatározó és erős csatorna, melyen keresztül a soft power eszközeinek a segítségével a türk világ eszmeisége mellett saját külpolitikai ambícióit is kiterjesztheti. Ez pedig nem más, mint a Diyanet

A Diyanetnek az elmúlt évben történő jelentős költségvetési emelése Törökország egyik leggazdagabb kormányzati ügynökségévé tette a szervezetet, megelőzve más kulcsfontosságú török minisztériumokat. Ma a Diyanet, a világ legnagyobb vallási intézményei közé tartozik, amely hatalmas mecset hálózatot kezel, valamint oktatási és jótékonysági tevékenységeket folytat külföldön és belföldön egyaránt. A szervezet költségvetésének 3,18 milliárd dollárra növelése (a korábbi 1,3 milliárd dollárról) aláhúzza a szervezet jelentőségét, és pénzügyi előrehaladását.

„Az 1924-ben alakult szervezet, Törökország miniszterelnökének felügyelete alatt működik, és döntő szerepet játszik a valláspolitika alakításában, és a nemzeten belüli vallási tevékenységek szabályozásában”

A Diyanet munkásságát a miniszterelnök által kinevezett elnök felügyeli. A szervezet hierarchikus felépítésű, amely több osztályból (vallásügyi, oktatási, képzési, publikációs és külügyi osztály), valamint regionális kirendeltségekből áll szerte Törökországban. A szervezet a kormány felügyelete alatt áll, és az állami költségvetésből kap támogatást.

Ezen kívül a Diyanet számos kulcsfontosságú funkcióval rendelkezik. Többek között a Diyanet vallási oktatást kínál az iszlám vallás iránt érdeklődő nagyközönség számára, beleértve a mecsetekben tartott tanfolyamokat, oktatási anyagokat. A szervezet felügyeli továbbá a mecsetek, imámképző központok, és más török iszlám vallási intézmények irányítását. A Diyanet vallási eseményeket, például pénteki imákat, Ramadan iftart is szervez és tart, továbbá fatwákat (vallási rendeleteket vagy határozatokat) is ad ki.

„Bár nem politikai entitás, azonban mégis döntő szerepet tölt be a valláspolitika befolyásolásában, és az iszlám hivatalos értelmezésének képviseletében Törökországban”

Ugyanakkor Törökországi és regionális elismertsége ellenére a Diyanetet komoly vádak és kihívások érik Európában, különösen az illegális titkosszolgálati tevékenységekkel és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban. Aktív szerepvállalása a posztszovjet térben, főként Közép-Ázsiában és Oroszországban, tükrözi a török „puha hatalom” eszközeként, valamint a kulturális és humanitárius párbeszéd útjaként betöltött szerepét.

„Ilyen puha hatalmi elemekkel a Diyanet mára döntő szerepet játszik Törökország kül- és geopolitikájában azáltal, hogy stratégiailag igazodik az ankarai kormány célkitűzéseihez”

A szervezetnek az oktatásban, humanitárius téren és az információ terjesztésben, valamint vallási és kulturális csatornákon keresztül való részvétele felerősíti Törökország befolyását a posztszovjet türk térben, és a ma a Diyanet a török „puha hatalom” elsődleges csatornájaként szolgál Közép-Ázsiában erősítve és megszilárdítva Törökország globális pozícióját a régióban.

(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója)

MEGOSZTÁS