//Tervel kán Európa megmentője
a bolgárok szárazföldi győzelmének köszönhetően hét évszázadra elhárult az iszlám kelet felőli támadásának a veszélye #moszkvater

Tervel kán Európa megmentője

A nyugat-európai történetírás hajlamos megfeledkezni Közép- és Kelet-Európa népeinek sorsdöntő történelmi eseményeiről, híres államférfiairól, és főleg arról, hogy a Balkán népei és a történelmi Magyarország kelet felől védelmezték Nyugat-Európát.

a bolgárok szárazföldi győzelmének köszönhetően hét évszázadra elhárult az iszlám kelet felőli támadásának a veszélye #moszkvater
A bolgárok szárazföldi győzelmének köszönhetően hét évszázadra elhárult az iszlám kelet felőli támadásának a veszélye

Az ünnepek közeledtével érdemes visszaemlékeznünk azokra a hősökre, akik megvédték az európai civilizációt az iszlám hódítóktól. Akiknek köszönhetjük azt, hogy itt Európában ma ünnepelhetjük a karácsonyt és a húsvétot.

„Az európai kereszténység védelmében két történelmi személyiséget kell megemlíteni. A bolgár Tervel kánt, aki 718-ban szabadította fel Konstantinápolyt az arab ostrom alól, illetve Martell Károlyt, aki francia területen 732-ben a poitiers-i csatában futamította meg az arab hódítókat”

Tervel kán (701-720) a bolgár államalapító, Aszparuh kán fia, mindketten a Dulo-dinasztiához tartozó Kubrát kán egyenesági leszármazottai. Állítólag a dinasztia nevéből származik a magyar Gyula név. Bár a bolgárok akkor még pogányok voltak, azonban mindhárom kán titokban felvette a kereszténységet. Tervel pedig, amiért II. Jusztinianosz császárt visszaültette a trónra, 705-ben császári címet kapott, ami egyedülálló az európai történelemben. Abban a korban ilyen titulust idegen uralkodó nem kaphatott.

„A 8.-17. századi középkori nyugat-európai történetírásban és irodalomban Tervel számos regény, elbeszélés főhőse. Olyan tetteket is neki tulajdonítottak, amelyek nem az ő nevéhez kötődnek. Ilyen például a bolgár nép megkeresztelése, amely csak 864-ben következik be I. Borisz cár idején”

A katolikus történészek a bolgár szentekről készült listáján az első helyet foglalja el, de ugyanúgy  az első a bolgár pravoszláv egyház szentjei között is. A német és olasz  történetírás szerint Tervel 21 év uralkodás után lemondott és szerzetes lett Teoktiszt néven. Nevét a 18-19. században felejtették el, amikor az Európa központúság  csúcsán volt, ma pedig az iskolákban úgy tanítják, hogy Martell Károly mentette meg Európát az iszlámtól. Tervel legendája később hitet adott a bolgároknak az öt évszázados török elnyomás idején a keresztény hit megőrzésében. Tervel volt az egyetlen bolgár uralkodó, akinek sikerült elfoglalnia Konstantinápolyt (705-ben), utána ezzel több bolgár fejedelem és cár is sikertelenül próbálkozott.

„Az iszlám vallású arab kalifátus már a 7. században megkezdte Mohamed próféta végakaratának a Koránban foglalt teljesítését. E szerint rá kell kényszeríteni az iszlámot az egész világra, és egységes iszlám világállamot kell létrehozni”

Miután elfoglalták Egyiptomot, a Földközi-tenger keleti medencéjét, és megdöntötték a Szászánidák (Perzsa) birodalmát Európa került sorra. Az arabok 674-ben négy éven át próbálták elfoglalni a nyugati civilizációt jelképező Konstantinápolyt, de a bizánciak bevetették a kor atombombájának számító görögtüzet, amivel felégették az ellenség hajóit és visszaverték a támadásokat.

Közben az eltelt négy évtized alatt a Kalifátus hatalmát kiterjesztette hétezer kilométer hosszan az Atlanti-óceántól az Indus völgyéig, így ismét napirendre került a keresztény Európa meghódítása. A cél érdekében az arabok a kontinens két kapuján, a Gibraltári szoroson 711-ben, és a Boszporuszon keresztül 717-ban erős hadseregeket indítottak útnak, hogy harapófogóba fogják a kontinenst.

„Nyugaton az arabok 8 évszázadra elfoglalták Spanyolországot, sőt Dél-Franciaországba is behatoltak, de 732-ben útjukat állta Martell Károly hadserege, ahol 6 ezer keresztény ütközött meg ugyanannyi arabbal. A vereség után az arabok visszavonultak az Ibériai-félszigetre”

Keleten 717-ben a Kalifátus 2500 hajóból álló hatalmas flottával és a teljes szárazföldi hadseregének mintegy 90 százalékát kitevő 200 ezres haderővel Maszlama ibn Abd al-Malik vezetésével minden oldalról körbezárták a bizánci fővárost, az európai keresztény civilizáció legfőbb védőbástyáját, Konstantinápolyt. A hajók a tenger felől, a hadsereg a szárazföld felől ostromolta a fővárost.

„Ebben a korban Európa széttöredezett volt, az európai civilizáció sorsa Bizánc kezében volt”

A bizánci flotta most is bevetette a csodafegyverét, a görögtüzet, amivel felégették az arabok hajóit. Szárazföldön azonban óriási volt az arab ostromlók nyomása.

Tervel Kán #moszkvater
Tervel Kán

A már egy éve tartó ostrom miatt 718-ban a vár erőforrásai kimerültek, az elgyengült védők rettegéssel várták az arabok utolsó rohamát és felkészültek arra, hogy mártírhalált haljanak Krisztus hitéért. Kétségbeesésüket fokozta az a pillanat, amikor a város feletti dombokon megjelent rendezett sorokban a jól ismert bolgár lovasság. A város védői meg voltak győződve arról, hogy az akkor még pogány bolgárok segítik az arabokat a város elfoglalásában. A 60 ezres bolgár hadsereg, amelynek fő ereje a 30 ezer főből álló nehéz páncélozott bolgár lovasság volt, nem a vár védőire, hanem az arabokra támadt és elkezdte őket kaszabolni. Konstantinápoly védői örömükben elkezdték kiáltani, hogy Hrisztosz Nika (Krisztus győzelmeskedik).

„Tervel kán seregei gyűrűbe fogták az arabokat és a korábbi ostromlók mostantól ostromlottakká váltak”

Az arabok két védősáncot ástak, egyiket a város felé és egyet a bolgárok irányába és abban a szűk sávban beásták magukat.  Az iszlám hódítók kitartottak és nem adták meg magukat, de Tervel kán nehézlovassága folyamatosan mészárolta őket. Előtte még soha senki sem győzte le az arabokat nyílt szárazföldi csatában. A korabeli krónikák arról számolnak be, hogy a bolgárok 22 ezer, mások szerint 33 ezer arabot mészároltak le, a legendák szerint közülük 10 ezer úgy esett el, hogy nyílvesszővel kilőtték a szemüket. Az egész háborúban összesen 195 ezer arab halt meg, akikkel vagy Konstantinápoly védői, vagy Tervel kán hadai vagy a kegyetlen tél végzett. A hosszan tartó tél, az utánpótlás hiánya miatt az arabok a halottjaikból táplálkoztak, csupán 5 ezer muszlim katonának sikerült elmenekülnie. https://www.youtube.com/watch?v=n4BtmRMwYmw&t=609s A bizánci-bolgár összefogás eredményeként a bizánciak tengeri , és a bolgárok szárazföldi győzelmének köszönhetően hét évszázadra elhárult az iszlám kelet felőli támadásának a veszélye.

Európa nagyra értékelte Tervel kán történelmi tettét, aki felülemelkedett az örökös történelmi bolgár-bizánci viszályon, és az európai kereszténység védelme érdekében összefogott a korábbi ellenséggel.

„Beigazolódott a legenda, amely szerint Tervel titokban keresztény volt. Halála után mind a katolikus mind a keleti ortodox egyház Szent Terbelis néven szentté nyilvánította”

A Madarai lovas
A madarai lovas #moszkvater
A madarai lovas
Forrás:Wikipédia
A Sumen városától keletre található korai középkori sziklareliefet a 19. században, a Balkán feltérképezése során az Óbudán született magyar származású osztrák geográfus, Kánitz Félix Fülöp fedezte fel a tudomány számára. A Madarai lovas nagy valószínűséggel Tervel kánt ábrázolja, a szoborcsoport ógörög feliratának hiányzó részeit Fehér Géza magyar történész találta meg 1924-ben a helyszíni ásatások során és így sikerült megfejteni a feliratot. Ma a sziklarelief a világörökség részét képezi és már döntés született arról, hogy amikor bevezetik az eurót Bulgáriában, a bolgár pénzérmén a Madarai lovas fog szerepelni.
A Facebookon 2016-ban egy bolgár Orbán-csoport Tervel kánt ábrázoló képpel és kétnyelvű felirattal üzent a magyar miniszterelnöknek: „Őrizzük meg Európát! Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor részére bulgáriai tisztelőitől (“ORBAN” Csoport)” A magyar miniszterelnök a következőkkel reagált a gesztusra: „thank you, Bulgaria” 

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.