//Szuhoj fogta kaszás
„Természetesen mindenképp szükséges az ilyen esetek során a helyes helyzetfelismerés mind a katonák, mind a politikusok részéről” #moszkvater

Szuhoj fogta kaszás

MEGOSZTÁS

Új fejezetet nyitva az ukrajnai háborúban, immár egy amerikai felderítő drón is a konfliktus áldozatául esett. Bár pontosan nem tudni, hogyan is zajlott a Fekete-tenger felett az MQ-9 Reaper lezuhanásával járó elfogás, Moszkva akciója jelzésértékű volt. Avagy az elmúlt heteket követően az elcsépelt vörös vonalak helyett Oroszország így adta Washington tudtára, meddig tart a türelme a felderítő repülések kapcsán. A hidegháborús példákat nézve azonban eszkaláció helyett sokkalta inkább egy 30 éve háttérbe szorult szokás újjáéledését láthatjuk, ahol a pilóták kvázi lovagi tornához hasonlóan mérkőznek meg egymással.

„Természetesen mindenképp szükséges az ilyen esetek során a helyes helyzetfelismerés mind a katonák, mind a politikusok részéről” #moszkvater
„Természetesen mindenképp szükséges az ilyen esetek során a helyes helyzetfelismerés mind a katonák, mind a politikusok részéről”
Fotó:EUROPRESS/USAF-William Rio Rosado/ANADOLU AGENCY/Anadolu Agency via AFP

Elsőként fontos leszögezzük, hogy e sorok írásáig az amerikai védelmi minisztérium ígérete ellenére hivatalos felvétel vagy a repülés közbeni telemetriai adatok még mindig kerültek nyilvánosságra, így bizonyos részletek máig ismeretlenek. Az Egyesült Államok európai parancsnoksága – USEUCOM – által közzétett nyilatkozat alapján az MQ-9 Reaper  – magyarul Kaszás – típusú drón a Fekete-tenger feletti nemzetközi légtérben hajtott végre egy rutin repülési – mint később kiderült felderítő – műveletet, amikor közép-európai idő szerint 7 óra 3 perckor bekövetkezett az incidens.

Az orosz Fighterbomber Telegram csatorna által nyilvánosságra hozott állítólagos felvétel az esetről. Utóbbi hitelességét nem lehet teljes mértékben bizonyítani, ám szinte biztosan nem videójátékból származik

Washington szerint a Reaper elfogására indított orosz Szu-27 géppár „nem professzionális” és „veszélyes” módon közelítette meg a drónt, amelyre a pilóták több alkalommal is kerozint permeteztek a vészleeresztő szelepen keresztül. Az egyik ilyen művelet során ütközött össze az a géppár egyik tagja az MQ-9 légcsavarjával, amely a meghibásodás következtében végül a tengerbe zuhant. Fontos megemlítsük, hogy Washington is inkább balesetként hivatkozik az incidensre, amely „az orosz pilóták szakmaiatlansága” miatt következett be.

„Tehát egyes híresztelésekkel szemben még az Egyesült Államok sem beszél a drón lelövéséről”

Ellenben Moszkva egy jelentősen eltérő incidensről számolt be. A védelmi minisztérium által kiadott közlemény szerint az MQ-9 drón kikapcsolt transzponderrel – a civil légiirányítás számára repülés közbeni azonosítást szolgáló eszköz – közelítette meg a Szevasztopol környéki orosz légteret, valamint az ahhoz tartozó felségvizeket. Bár nem tudni, hogy az amerikai drón végül belépett-e orosz légtérbe, ám Moszkva szerint megsérthette a háború kezdetekor a krími partok közelében kijelölt repüléstilalmi zónát, amelyre válaszul emelkedtek levegőbe az elfogó vadászgépek.

A Krím körül aktuális repülésilalmi zónák #moszkvater
A Krím körül aktuális repülésilalmi zónák
Forrás:Pilothub.ru

Utóbbi elfogás során következett be aztán az az eseménysorozat, amely végső soron a felderítő drón „kontrollált lezuhanásához” vezetett. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy fegyverhasználatra vagy egyáltalán fizikai kontaktusra sor került volna az elfogás ideje alatt, amelyet követően az abban részes géppár biztonságosan hazatért honi bázisára.

„Mi történhetett a valóságban és hogyan lehet <leszerelni> egy MQ-9-hez hasonló drónt?”

Érdemes megjegyezni, hogy nem egy mezei, kereskedelmi forgalomban is kapható kvadrokopterről, hanem egy dedikált katonai légijárműről beszélünk. A 20 méter szárnyfesztávolságú MQ-9 akár 1700 kilogrammnyi felfüggesztés hordozására is képes 4760 kilogrammos maximális felszállási tömeg mellett. Ám akárcsak a török Bayraktarok, úgy az MQ-9 is túlélési szempontból egy viszonylag sebezhető platformnak tekinthető.

Bayraktar kilövése orosz tengerészgyalogosok által

Aerodinamikai kialakítás szempontjából az MQ-9 az alacsony sebességű, nagy kiterjedésű területek feletti hosszú őrjáratozási idejű repülésre lett tervezve. A siklórepülőkhöz hasonló elnyújtott, hosszú egyenes szárnyprofil is utóbbiból adódik, akárcsak a légcsavaros meghajtás. Így bár maximalizálható a levegőben töltött idő, ám az így létrejött légijármű manőverező képességei gyengék, és legmagasabb repülési sebessége csupán 482 km/h.

Az MQ-9 technikai tulajdonságait bemutató infografika #moszkvater
Az MQ-9 technikai tulajdonságait bemutató infografika
Forrás:Mash

Az ember vezette gépekkel szemben a Reaper reakcióideje a távirányítás következtében szintén lassabb, továbbá az említett aerodinamikai jellemzők miatt nem is tudna olyan, nagy erőhatásokkal járó kitérő manővereket végrehajtani, mint egy vadászgép. Gyakorlatilag az MQ-9-hez hasonló MALE – medium altitude, long endurance – drónok békeidőben, valamint az alacsony intenzitású, illetve szerény légvédelmi képességekkel bíró konfliktusokban képesek hatékonyan működni.

„Az, hogy végül történt-e fizikai érintkezés az orosz vadászgépek és az amerikai drón között igazából lényegtelen, mivel utóbbi kiiktatása közvetlen fizikai kapcsolat vagy fegyverhasználat nélkül is lehetséges”

Az ellenségesnek tekintett repülőgépekre való üzemanyag leeresztése egyáltalán nem új fejlemény, mivel azt még Vaszilij Cimbal egykori vadászpilóta honosította meg az 1980-as évek szovjet légierejében. Az eljárás lényege a figyelemfelkeltésen túl az ellenfél megzavarása, illetve az irányváltás előkészítése. Amennyiben ez nem sikerül további módszerek állnak rendelkezésre, ám a fegyverhasználat mindezek sorában a legutolsó.

Az amerikai CBS csatorna által összeállított animáció az eset lehetséges lefolyásáról

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a nagy sebességgel érkező üzemanyag ütközése sértette meg oly módon a propellert, amely aztán egyszerűen dugóhúzóba került, ahonnan már nem lehetett kihúzni. Főképp igaz ez akkor, ha az üzemanyag leeresztést az utánégető felkapcsolása is követte, amely kvázi „lesodorta” a légáramot a légcsavarról.

„Mi célt szolgálhatott orosz oldalról az eset?”

A nyugati felderítő repülőgépek, valamint drónok már a háború kitörése előtti időszakban is viszonylag gyakori vendégnek számítottak a Fekete-tenger orosz partokhoz közeli légtereiben, amely 2022 februárja óta csak fokozódott. Nyílt titok, hogy az így megszerzett hírszerzési adatokat Washington közvetlenül továbbítja Ukrajnába, amely többek közt az orosz hátország elleni dróntámadások előkészítésére is alkalmazza azokat.

A NATO felderítő repülőgépek által általában használt műveleti zóna a Fekete-tenger térségében #moszkvater
A NATO felderítő repülőgépek által általában használt műveleti zóna a Fekete-tenger térségében
Forrás:Rybar

Sajátságos módon az ilyen akciók előtti napokban szokatlanul megemelkedik a NATO aktivitás az orosz partok mentén, illetve a nyilvánosságra hozott műholdképek száma is. Így nem kizárt, hogy Moszkva egy újabb támadás előkészítésének veszélyét látta a tiltott légtérbe berepülő drónban. Egyúttal ne feledjük, hogy az MQ-9 nem csupán felderítő berendezésekkel, de légiharc – AIM-9 –, illetve páncéltörő rakétákkal – AIM-114 Hellfire – valamint precíziós bombákkal – JDAM, Paveway sorozat – is felszerelhető. Nem elképzelhetetlen, hogy az orosz parancsnokság egy esetleges rakétacsapás rávezetés veszélye miatt döntött a Reaper likvidálása mellett.

„Másrészt az orosz határok menti demonstratív repülések is hirtelen megszaporodtak az elmúlt időszakban”

Ez nem kifejezetten a Fekete, hanem sokkalta inkább a Balti-tenger környezetét érinti. Például március 12-én egy B-52H típusú amerikai stratégiai bombázó 200 kilométerre közelítette meg magát Szentpétervárat, majd balti államokon keresztül egészen a Kalinyingrádi területig repült, szintén megközelítve annak közvetlen határát. Természetesen amerikai szempontból nézve teljesen átlagosnak lehetne az esetet tekintsük, mivel a megközelítés nemzetközi/NATO légtérben történt. Ám Európában háború van és mondanunk sem kell, az ehhez hasonló provokatív akciók egyáltalán nem a feszültségcsökkentést szolgálják. Főképp, miután a B-52-k potenciálisan nukleáris fegyverzetet is hordozhatnak.

A B-52H által megtett útvonal #moszkvater
A B-52H által megtett útvonal
Forrás:Radarbox

Egyes jelentések szerint a repüléssel Washington egyben egy Szentpétervárra mért nukleáris csapás indítását is szimulálta, ám a légi indítású cirkáló rakéták korában nem kell ilyen kis távolságra nem érdemes megközelíteni a lehetséges célpontot.

„Az amerikai drón <leszedése> Moszkva jelzés értékű üzenete volt Washington számára a mozgásteret illetően”

Avagy az orosz diplomácia által néha már elcsépelten hangoztatott vörös vonalakkal szemben ez esetben Oroszország tényleg aktívan jelezte a Nyugat számára, hogy eddig és ne tovább. Nem véletlen Washington viszonylag visszafogott reakciója sem az esetre, mivel ő maga is pontosan tudja, hogy ezzel Moszkva egyfajta határt állapított meg a Nyugat számára. Ezt átlépve a NATO, mint ahogy Nyikolaj Patrusev, a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke is fogalmazott, a Nyugat közvetlenül harcoló féllé lépne elő.

„Technikai téren mit nyerhet Moszkva az MQ-9-el?”

Természetesen felmerülhet az amerikai technológia esetleges megszerzésének gondolata is az MQ-9 kiiktatása kapcsán, ám aligha ez volt a tényleges motiváció. Bár tény, hogy az MQ-9 magas technikai színvonalat képvisel mind maguk a drónok, mind a felszerelésként szolgált felderítő eszközpark esetében, ám ne feledjük, hogy a lezuhant roncsot ki is kell emelni a helyenként több száz méter mély tengerből.

A roncsok valószínűsíthető elhelyezkedése a Fekete-tengeren belül #moszkvater
A roncsok valószínűsíthető elhelyezkedése a Fekete-tengeren belül
Forrás:Rybar

Utóbbi kiemelés kapcsán megoszlanak a vélemények, mivel elsőként a roncsok pontos helyzetét kell azonosítani. Amennyiben tényleg Szevasztopoltól nagyjából 60 kilométerre találhatóak a maradványok, úgy az orosz vízalatti kutatóegységek hamar lokalizálni tudják azokat. Továbbá mind magánvállalkozások, mind a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma – MCsSz –, mind pedig a Fekete-tengeri Flotta rendelkezik olyan tengeralatti eszközökkel, amelyekkel hamar felszínre lehet hozni a Reaper roncsait. E sorok írásakor egyes hangfelvételek alapján utóbbira sor is került, ám fényképes bizonyíték erről még nem érkezett.

„Technológiai téren a modern pilótanélküli légijárművek esetében a kulcsot nem a géptörzs vagy az aerodinamikai elemek, hanem a fedélzeti elektronika, valamint a kommunikációs és irányítási rendszerek jelentik”

A becsapódás során a fedélzeti elektronika könnyen olyan sérüléseket szenvedhetett, amelyek végső soron használhatatlanná teszik az adott rendszer visszafejtését. Ráadásul a CNN információi szerint még a vízbe csapódást megelőzően az MQ-9 operátorainak sikerült minden érzékeny szoftvert törölniük a drón memóriájából. Ám ennek ellenére is számos érdekes információval szolgálhatnak a roncsok mind Oroszország, mind pedig Irán és Kína számára az amerikai dróntechnológiát illetően. Nem véletlen, hogy a Pentagon még az MQ-9-nél jóval szerényebb képességű MQ-1C Ukrajnába küldését is erősen ellenezte, pont az ehhez hasonló esetek miatt.

„Amennyiben hiteles a Fighterbomber csatorna által közzétett videó, úgy Moszkva akár a legfejlettebb, Gorgon Stare szenzorrendszerhez is hozzáférhet”

Utóbbi lényegét a 9-12 kamerából álló, többspektrumú felderítőrendszer adja, amely valós időben akár egy város méretű terület lekövetésére is képes, egyszerre maximum 65 célpontot külön figyelve. Amennyiben a technológiát Moszkva Irán segítségével – vagy Irán önmaga – gyártásba tudja venni, úgy mindkét haderő felderítő képességei drasztikus növekedésen fognak átmenni.

 A Gorgon Stare működés közben

Persze az sem elképzelhetetlen, hogy Moszkva már korábban hozzáfért az MQ-9 egyes elemeihez, mivel az orosz Wagner katonai magánvállalat 2019-2020-as líbiai akciói során két amerikai és egy olasz MQ-9-t már állítólagosan lelőtt.

„Politikai szinten nem érdemes komolyabb eszkalációt belelátni a történtekbe”

Az ehhez hasonló incidensek meglepően gyakoriak voltak a hidegháború idején, sőt a Dél-kínai-tengeren még ma is mindennaposnak számítanak az esetlegesen ütközéssel járó találkozások a vitatott hovatartozású szigetek körüli vizeken. Az ilyen manővereket inkább a lovagi tornák egyfajta modern légi változataként kell felfogni, ahol a cél az ellenfél megijesztése és kiiktatása, valamint a saját képességek bemutatása.

„Ezért sem állja meg a helyét az a narratíva, amely szerint az orosz pilóták nem lennének megfelelően kiképezve, vagy nem képesek a nagy bonyolultsággal járó manőverek végrehajtására”

Épp ellenkezőleg, akárcsak a korábbiakban említett Vaszilij Cimbal a norvég P-3 Orion felderítő repülőgéppel, úgy az egyelőre ismeretlen Szu-27 pilóta is egyfajta sajátos játékot játszott – a parancsokság engedélyével – az orosz légtér közvetlen közelében cirkáló MQ-9-el.

A hidegháború idején számtalan hasonló példa akadt, kezdve az amerikai repülőgép-hordozókat megközelítő Tu-95 bombázók légcsavarjait utánégetővel „megcirógató” F-14 Tomcat pilótáktól egészen a USS Yorktown rombolóba 1988-ban faltörő kosként – oroszul taran – belehajózó Bezzavetnij fregattig. Mindegyikben közös, hogy az incidens végső soron nem torkollt további eszkalációba.

Az illusztris 1988-as incidens, szintén a Fekete-tengeren 

„Természetesen mindenképp szükséges az ilyen esetek során a helyes helyzetfelismerés mind a katonák, mind a politikusok részéről”

Ugyanis egy ilyen eset könnyen eszkalációs spirált indíthat el, ahonnan már rendkívül nehéz kijutni. Szerencsére az elemzés témáját adó eseményeket mind az amerikai, mind az orosz oldal a kellő hidegvérrel kezelte, levonva saját maguk számára a szükséges tanulságot. És bár a nyilatkozatok szintjén az Egyesült Államok továbbra is kiállt a felderítő repülések folytatása mellett, vélhetően a helyszínt és időpontokat illetően azok előkészítése sokkalta óvatosabb lesz.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.