//Szputnyik V, Navalnij, Biden…
Koronavírus oltásra várók sora a moszkvai GUM áruházban felállított mobil oltópont előtt 2021. január 20-án #moszkvater

Szputnyik V, Navalnij, Biden…

MEGOSZTÁS

Heti tükör. Sűrű hetet hagyott maga mögött a világ. Beiktatták az Egyesült Államok új elnökét Joe Bident, hazatért Moszkvába és már Vlagyimir Putyint támadja a legismertebb orosz ellenzéki Alekszej Navalnij, és az Európai Unióban elsőként Magyarországra érkezik az orosz Szputnyik V vakcina.

Koronavírus oltásra várók sora a moszkvai GUM áruházban felállított mobil oltópont előtt 2021. január 20-án #moszkvater
Koronavírus oltásra várók sora a moszkvai GUM áruházban felállított mobil oltópont előtt 2021. január 20-án
Fotó:EUROPRESS/Grigory Sysoev/Sputnik

A világ első számú kihívása jelenleg a koronavírus elleni vakcina beszerzése.  Minél előbb kezdődik az általános oltás, annál gyorsabban elérhető a nyájimmunitás, és oldhatók fel a járványügyi korlátozások és pöröghet fel a gazdaság. Ehhez mindenek előtt vakcina és bizalom szükséges. Már annyira kell az a vakcina, hogy az Európai Unió kezdi levetkőzni már az orosz Szputnyik V oltóanyaggal szembeni ellenérzéseit is. A tavasz már a vakcina európai bejegyzését is meghozhatja annak ellenére, hogy a Navalnij-ügy miatt ismét szankciókat követel az Európai Parlament Oroszország ellen.

„Persze, ezt az álszent politikát az üzleti érdekek eddig is felülírták, hát még akkor, ha a járvány leküzdéséről van szó”

Nem véletlenül emlegette az orosz sajtónak nyilatkozva a Moszkvában kétezer dózis Szputnyik V szállításáról szerződést aláíró Szijjártó Péter, hogy a kétoldalú kapcsolatokra az EP határozatai nem lesznek hatással. Sem a magyar-orosz, sem más relációban, hiszen a keménykedés közepette több ország is jövedelmező üzlet kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal. A magyar külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a Navalnij-ügyet összekapcsolják az Északi Áramlat bővítésével.

„A moszkvai út után a napokban Szijjártó Kijevbe repül, ahol egyáltalán nem nézik jó szemmel, hogy a magyar-orosz viszony ilyen jól alakul. De a tárgyalás nem ezért lesz nehéz”

De mi most maradjunk a jelenleg a moszkvai Matrosszkaja Tisinában a tárgyalására váró Navalnijnál. Ha a nyugati sajtón múlna, nyugodt lehetne a jövőjét illetően, és már egyenesen a Kremlbe készülhetne. Csakhogy Oroszországban egy ideig még biztosan nem a Nyugat osztja a lapokat. Pedig nagyon szeretné, Vlagyimir Putyin azonban megakadt a torkán. Alekszej Navalnijra is e prizmán át tekint, ezért aztán az ellenzéki politikus mondhat a kaukázusiakra akármit, tarthatja orosznak a Krímet, használhatják őt Kreml körüli oligarchák is a hatalmi harcokban, a nyugati sajtó szemében ő a hős, a Putyin-rendszer áldozata.

„Ez a hozzáállás jól megmutatkozik az ellenzéki politikus támogatására szervezett hét végi oroszországi tüntetések tálalásában is. Ha ezeket a beszámolókat nézzük, akkor akár azt hihetjük, hogy Putyin nagy bajban van. Pedig…”

…Alekszej Navalnijt jelenleg mindössze az oroszok 2 százaléka látná szívesen elnöknek. A tüntetéseken is csak néhány százan, Moszkvában úgy 15 ezren – a hatóságok szerint 4 ezren, Navalnij csapata szerint 40 ezren – vettek részt. Lesznek még többen is, hiszen Navalnij csapata láthatóan a belarusz forgatókönyre alapoz, de a hatalom ettől már nem fog megrettenni, mint egy évtizede. S hát Alekszandr Lukasenkónak az orosznál gyengébb rendszere is áll még. A tüntetések folytatódni fognak, az oroszországi „színes forradalomra” azonban még várni kell. Sőt, az sem egyértelmű, hogy Navalnij a politikai átmenet közepette aktivizálódott Kreml körüli oligarchák, avagy az Oroszországra nyomást gyakorló, Putyin rendszerét az elit megosztásával megingatni próbáló külső erők kezében eszköz. Avagy mindkét forgatókönyv része.

„Addig is lefoglalják/hergelik a nagyérdeműt a hatalmi játszma olyan járulékos elemei, mint a Navalnij szerint Putyin tulajdonában lévő gelendzsiki csodapalotát bemutató film”

Ismerjük el, a témaválasztás találó, hiszen a korrupciót senki sem szereti. Még akkor sem, ha azt is tudja, hogy az ellene vívott harc mára a „színes technológiák” részévé is vált. Emelkednek tehát a tétek, és biztosak lehetünk benne, hogy az orosz politikai átmenet évei izgalmasak lesznek. Igaz, erre számíthattunk.

S miközben a „Putyin palotáját” már több mint 60 millióan látták, a film kapcsán a médiában folyik a vita. Az egyik állítást megfogalmazza maga a film, így most nézzünk a másik oldal érvelését. A Kremlhez közel álló politológus Szergej Markov a Facebook bejegyzésében sorolja, hogy a Fekete-tengernél palotához miért nem lehet köze Putyinnak.

„Már csak azért sem lehet ez a palota Putyiné – játssza ki az adu ászt Markov -, mert Putyin ki nem állhatja, ha a környezetében dohányoznak. Így aztán az ő rezidenciáján biztosan nincs vízipipa szalon”

De a politológus szerint annak sincs nyoma, hogy az elnök valaha is megfordult volna Gelendzsikben. Markov szerint finoman szólva az is gyanús, hogy a palotában nincs dolgozószoba, tárgyaló, és lehallgatásbiztos terem sem. Ezek pedig egy ilyen magas rangú politikus esetében elengedhetetlenek. S valóban, egy ilyen fontos objektum őrzése olyan, hogy a felvételt készítő drónokat hamar leszednék. Gelendzsikben pedig inkább csak őrző-védők vannak. Markov szerint ráadásul ez a film nem Navalnij filmje – ezt sokan állítják, rámutatva a nyugati titkosszolgálati szálakra is -, hiszen a politikus által elmondott szöveget kimutathatóan angolból fordították. Az pedig kimondottan a propaganda filmek sajátja, ahogy Navalnij mindenkinek sulykolva vagy százszor elismétli, hogy ez Putyin palotája.

„Más dolog – figyelmeztet Markov -, hogy ezeket a bakikat ugyan sokan látják, ám hasznosabbnak tartják, ha hisznek Navalnijnak, mert így lehet ütni Putyinon, és az mindennél fontosabb”

A magát az első orosz konzervatív tévécsatornaként pozicionáló, az ortodox egyházhoz közel álló Cargrad szerint ugyanakkor kár lenne tagadni a furcsa palota létezését, és olyan embert is talált, aki elmondja, miként került az az elnök tulajdonába. A 2015-ben Putyinról másodmagával könyvet író, az elnök környezetéből sokakkal beszélő Alekszandr Korobko arról beszél, hogy a tiszteletüket kissé túllihegő oligarchák ajándékáról van szó, amelyet az államfő ugyan udvariasságból elfogadott, ám sohasem használt.

„Az általában meglehetősen fura álláspontot elfoglaló Navalnijt és a liberálisokat rendszeresen támadó, Putyint védő, ám a hatalomtól távolságot tartó Cargrad tehát akarva-akaratlanul igazolja a korrupciót, valamint azt, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”

De a Facebook persze tele van olyan, a politikusnak szabadságot követelő bejegyzésekkel is, mint a médiában dolgozó Szergej Melnyikové, aki szerint Navalnij fellépése a bátorság és a patriotizmus példája, és egy olyan nem létező világban, ahol legálisan politizálhatna, biztosan a híve lenne.

Eközben szigorú biztonsági intézkedések közepette beiktatták az új amerikai elnököt, és a fősodor média ezúttal egyáltalán nem zavarta, hogy Washington tele volt katonával.

„Bezzeg, lett volna felháborodás – veti fel ennek kapcsán az RT -, ha ez más országban történik”

Több portál is megjegyzi, hogy utolsó hivatali napján Donald Trump még szankciókat rótt ki az Északi Áramlat bővítésében részt vevők ellen, és szintén végszóra genocídiummal vádolta Kínát. George Friedman és a New Eastern Journal cikke szerint Biden politikájának a középpontjában is Kína lesz. Mint Friedman ehhez még hozzáteszi, Kínától Ázsiában már mindenki retteg, és ezért többnyire elfogadták azt, hogy Kínával együttműködnek. A sputniknews közben a a delaware-i rabbit idézi, aki Bident megáldva azt mondta: Te vagy a mi új Mózesünk! De Bident nemcsak Delaware-ban, hanem várták nagyon, hanem a nyugat-európai elit is. Ezt aláhúzzák a fősodor média írásai is, mint ahogy a Le Figaro azt is megjegyzi, hogy Trump végnapjai, távozásának módja elbizonytalanította az európai populistákat. Moszkvának már nincsenek illúziói az amerikai politikával kapcsolatban, így Biden jövetelét is szkeptikusan fogadják. Mint Szergej Lavrov külügyminiszter fogalmazott,

„Oroszország udvariasabb hangnemre számít az Egyesült Államok részéről, de illúziókat nem táplál a washingtoni vezető váltással kapcsolatban”

S ha már a koviddal kezdtünk, fejezzük is be azzal. Az RT a WHO-t idézi, amely a vakcináért folyó versenyfutás kapcsán a szegény országokról elfeledkező világ morális mélyrepülését emlegeti.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.