Miközben az Egyesült Államokba érkezett Volodimir Zelenszkij prezentálja a „győzelmi tervét” az amerikai vezetőknek, az orosz csapatok továbbra is lassan, de folyamatosan haladnak előre a sűrűn lakott Donbasszban. Ukrán szempontból egyre kritikusabb a helyzet Pokrovszk mellett Torecknél és Vuhledarnál/Ugledarnál is.
Az ukrán elnök még nem is találkozott Joe Bidennel és a két elnökjelölttel, egymás után szivárognak ki az immár „győzelmire” átkeresztel, de a Zelenszkij-formulán alapuló, mindig az adott nyugati hangulathoz igazodó béketervének a részletei. Eszerint Zelenszkij olyan biztonsági garanciákat vár a Nyugattól, mintha a NATO tagja lenne. E verzióból úgy tűnik, a nyugati hozzáálláshoz igazodva a korábban hangoztatott retorikával ellentétben egy kvázi tagságért cserébe magától a tagságtól egyelőre Kijev eltekint. A terv része az újjáépítés, a gazdaság helyreállításának pénzügyi segítése is. Kijev a „győzelemhez” modern fegyvereket vár, és kéri a nyugati nagy hatótávolságú rakéták orosz mélységi területeken lévő célpontok elleni használatának engedélyezését. A Zelenszkij reményei szerint Putyint még az idén tárgyalóasztalhoz kényszerítő terv része a Kurszki területen zajló akció folytatása is. Az ukrán elnök elképzelései ott buknak meg, hogy Kijev láthatóan belerántaná a Nyugatot a háborúba, miközben Washington inkább az ukránokkal harcoltatná végig ezt a háborút. Arról nem is beszélve, hogy Zelenszkij feltételeit Moszkva aligha fogadhatja el.
„Miközben Zelenszkij a <győzelmi tervével> Amerikában píárol, a frontokon ukrán szempontból nem alakul túl jól a helyzet”
Aggasztó képet mutat a Donbassz déli részén fekvő Vuhledar/Ugledar már mintegy két éve tartó ostroma, miután ukrán oldalakon is elismerik, hogy az orosz csapatok délről átkeltek a Kaslasacs folyón, keletről pedig megközelítették magát a települést is. A cél a város bekerítése és elfoglalása. Ehhez az orosz erők egyre közelebb kerülnek, hiszen a harctéri jelentések minden irányból a sikereikről számolnak be. Vuhledartól délnyugatra áttörtek a Kaslasacs folyón, és délen Pavlivka térségében is sikerült hídfőállást kialakítaniuk. A várostól keletre található mezők szintúgy orosz kézre kerültek, és a város keleti külterülete már orosz ellenőrzés alatt áll. Sikeresen előrehaladtak az egységek Vodianetól/Vodjane délre, Vuhledártól északra is. Helyszíni beszámolók alapján intenzív tüzérségi előkészítés mellett lényegében megkezdődött a város ostroma. Az orosz erők több helyen áttörték az ukrán védelmet, elfoglalták a várost keletről határoló 532-es főutat, és egyes egységek már a város területén harcolnak. Ezért aztán az ukrán vezetés számára rövidesen előállhat az a helyzet, hogy a város feladásáról és a kivonulásról kell dönteni. Már csak azért is, mert Pokrovszk stratégiai jelentősége nagyobb, a két várost pedig egyszerre sokáig nem tudják védeni. Vuhledar ukrán szempontból azért fontos, mert Avgyijivka/Avgyejevka eleste után lényegében ez az utolsó erődváros a térségben.
„Az orosz erők fenntartják a kezdeményezést front más szakaszain is”
A Kurszki régióban, az ukrán betörést mára megállították, de az orosz erők nem sietnek a régió megtisztításával. A légierő folyamatosan csapásokat mér a Szudzsa és Korenevo/Korenyevo környéki ukrán állásokra, míg a Gluskovói járásban továbbra is az ukránok támadnak. Az már most látszik, hogy az ukránok hosszú távon nem fogják tudni megtartani a Kurszki területen megszerzett pozíciókat. Az elmúlt napokban az oroszok lassan haladnak előre Toreck, Csasov Jar és Pokrovszk közelében. Az ukrán logisztika szempontjából kiemelten fontos várostól kelet felől mintegy 6-7 kilométerre vannak, a leglátványosabb az elmúlt napokban Grodovkánál nyomultak előre Nyikolajevka irányában. Pokrovszktól délebbre fokozatosan bezárják a Kurahovótól keletre lévő katlant. A kupjanszki fronton Krugljakovka felé haladtak néhány kilométert, Alekszandro-Kalinovszkoje irányában a Dzerzsinszkij aglomerációt ostromolják, és teljesen ellenőrzésük alá vonták Kirovót. Donyeck körzetében az orosz erők elfoglalták a Zselannoje pervoje nevű települést, és Nevelszoje községtől keletre bekerítés fenyegeti az ukránokat. Közben az orosz erők rakéta csapást mértek a Zaporizzsjában lévő Motor Szics egyik üzemére és robbanások hallatszottak Kramatorszban is. Az orosz erők folytatják az ukrajnai mélységi célpontok, elsősorban katonai, valamint energetikai létesítmények támadását még a tél beállta előtt.
„De közben az ukránok is több helyen betörtek a határ menti területekre, és mélyen az orosz területeken is lecsaptak az energetikai létesítményekre, logisztikára és repülőterekre”
Ezek közül a támadások közül kiemelkedik az előbb a toropcei, majd a tyihorecki lőszer raktárakra drónokkal mért csapás, amelyekben állítólag nagy mennyiségű hadianyag pusztult el. Ukrajna az elmúlt évben több mint 200 oroszországi katonai létesítményt támadott meg drónokkal. Erről Rusztem Umerov védelmi miniszter beszélt, hozzátéve, hogy az ukrán erők célpontjai között voltak irányítóközpontok, repülőterek, hajók, légvédelmi rendszerek és orosz katonai bázisok is egyaránt. A két nagy tveri raktár elleni a támadások Zelenszkij amerikai útjának kontextusában is értelmezhetők. Nemcsak a front ukrán szempontból romló helyzetéről terelhette el a figyelmet, de azt is üzenhette a nyugati támogatóknak, hogy megfelelő segítséggel Kijev milyen károkat okozhatna Oroszországnak.
„Egyértelmű tehát, hogy a kurszki betörés nem segített az ukrán erőknek stabilizálni a keleti frontot, lelassítani az orosz előrenyomulást. Sőt, mivel az oroszok a Donbasszból nem csoportosítottak át erőket, miközben az ukránok éppen innen vontak el csapatokat, a helyzet a Moszkva szempontjából fő fronton Kijev számára csak romlott. Vuhledar/Ugledar rövid időn belül, Pokrovszk akár a tél közeledtével eleshet”
E két város feladása gyorsan lerombolná a kurszki betöréssel megerősödött ukrán harci morált is. Az ukrán hadseregben ennek megfelelően egyre inkább kezd megerősödni az a vélemény, hogy a most előállt helyzettel kell fizetni a kurszki betörésért, és mindent összevetve ez egy meglehetősen rossz üzletnek bizonyult. „Kurszk remek ötlet volt, és bizonyította, hogy Oroszország gyengébb, mint azt sokan hitték” – mondta a Financial Timesnak egy ukrán szárazföldi alakulat parancsnoka, hozzátéve, ugyanakkor az az ára, hogy még több saját területet kellett feladniuk. Pokrovszk és az előtte elterülő Mirnohrad/Mirnograd együttes lakossága a háború kitörése előtt százezer fő volt. Ha az oroszok beveszik mindkét települést, azzal olyan nagyobb városok is veszélybe kerülnének, mint Kosztyantinyivka/Konsztantyinovka, Druzskivka/Druzskovka, Kramatorszk és Szlovjanszk/Szlavjanszk, de megnyílik az út Pavlohrad/Pavlograd és Dnyipro felé is.
„Az orosz stratégia változatlanul az anyagháborúra alapoz, a felőrlésre épít, és minden kilőtt tüzérségi lövedékre az oroszok tízet lőnek vissza”
Moszkva nem siet már csak azért sem, mert ekkora élőerővel ezt nem nagyon teheti, mozgósítani pedig nem akar ennek érdekében. Az oroszok folyamatosan tanulnak a korábbi kudarcaikból is, így például már a Wagner taktikáját átvéve kisebb, motorizált gyalogsági egységekkel rohamoznak. A kisebb egységek több irányból érkező, egyidejű támadása megnehezíti a drón kezelők számára, hogy bemérjék az ellenséget. Az ukránok mindezeken felül lényegében védtelenek az orosz támadó helikopterekkel és siklóbombákkal szemben. Az oroszok taktikát váltottak abban az értelemben is, hogy Pokrovszknál és Vuhledarnál nem frontálisan támadnak – 2023 januárjában épp Vuhledarnál szaladtak bele egy frontális támadással a késbe -, hanem megpróbálnak az ukrán csapatok oldalába kerülni.
„Zelenszkij közben még egy, talán egy utolsó erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy még több fegyvert kapjon, így Kijev jobb pozíciókat harcoljon ki az előbb-utóbb eljövő tárgyalásokhoz. Érezve a nyugati elfáradást, most éppen azzal érvel, hogy ez közelíti a békét”
Az ukrán elnök szerint ugyanis a háború lezárásához erős hadsereg kell, ehhez viszont országának segítségre van szüksége. A Good Morning America című műsorban úgy fogalmazott, hogy a háború vége közelebb van, mint azt sokan hiszik, ehhez azonban meg kell erősíteni Ukrajnát. Látszik tehát, hogy Zelenszkij a Nyugat hangulatához próbálja igazítani a retorikáját, így most éppen a béke érdekében kér támogatást, miközben új elem lényegében nincs a nagy „győzelmi tervben”, legfeljebb a hangsúlyok tolódnak el kicsit. Kijev szempontjából ez a kissé átlátszó okfejtés érthető, ám ezzel a taktikával Zelenszkij jelenleg inkább kitolja a tárgyalások kezdetét, semmint közelíti azokat.
