//Szentpétervári üzenet a Fehér Háznak
„Szóval szó sincs arról, hogy Oroszország leépítené a dollárt, csak hát rákényszerül, így mégis kivezeti. De erről ő nem tehet” #moszkvater

Szentpétervári üzenet a Fehér Háznak

MEGOSZTÁS

A szentpétervári gazdasági fórumon az illetékes miniszterek több bejelentés is tettek arra vonatkozóan, hogy Oroszország eláll a dollártól, mint tartalék valutától. Aztán Vlagyimir Putyin cáfolta ezt az egészet. Vagy mégsem?

„Szóval szó sincs arról, hogy Oroszország leépítené a dollárt, csak hát rákényszerül, így mégis kivezeti. De erről ő nem tehet” #moszkvater
„Szóval szó sincs arról, hogy Oroszország leépítené a dollárt, csak hát rákényszerül, így mégis kivezeti. De erről ő nem tehet”
Fotó:EUROPRESS/Pavel Bednyakov/Sputnik/AFP

Oroszország nem tervezi, hogy kivezeti a dollárt, mint tartalék valutát vagy a kereskedelmi elszámolás eszközét. Erről az orosz elnök beszélt a világ vezető hírügynökségek vezetőivel találkozva. „Erről szó sincs. Mi tudatosan ilyet nem csinálunk. Az viszont tény, hogy az amerikai szankciók miatt erre rákényszerülünk. Így aztán a dollár zónán kívül alakulnak a kapcsolataink a partnereinkkel” – fogalmazott ravaszul Putyin. Az orosz elnök nem először fogalmaz úgy, hogy nem Oroszország fordít háttat a dollárnak, hanem lábon lőve saját magát a dollár Oroszországnak.

„Szóval szó sincs arról, hogy Oroszország leépítené a dollárt, csak hát rákényszerül, így mégis kivezeti. De erről ő nem tehet”

Így aztán maradjunk a miniszterek bejelentéseinél. Előbb Anton Sziluanov pénzügyminiszter jelentette be, hogy Oroszország teljesen leépíti dolláreszközeit a nemzeti vagyonalapból. Ez mintegy 40 milliárd dollárnyi eszköz eladását jelentheti, ami helyett aranyat, jüant és eurót vehetnek. A jelenleg 186 milliárd dolláros orosz állami vagyonalapban a jövő hónaptól így nem marad dollár, az euró súlya várhatóan marad 40 százalék az alapban, a jüan 30, az arany pedig 20 százalékra emelkedik. A fennmaradó 10 százalék pedig japán jent és angol fontot tesz majd ki.

„A döntés  elemzők szerint erősen politikai, ezzel próbálhat az orosz vezetés nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra a közelgő Biden-Putyin találkozó előtt. Moszkva ezzel is azt üzeni Washingtonnak, hogy nincsenek rá hatással az esetleges további szankciók”

S hogy ez utóbbi mennyire így lehet, azt jelzi, hogy ezután Alekszandr Novak energetikai miniszter szintén a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon már arról beszélt, hogy kőolaj- és földgáz kereskedelmét dollár helyett más valutában számolja el, ha az Egyesült Államok további szankciókkal fenyegeti. Novak Putyinhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy nem szívesen szánják rá magukat a dollár kizárására, mivel az egész világon ebben történik az elszámolás, azonban, ha az amerikai fél olyan helyzetet teremt, ami ezt indokolja, nem tehetnek mást, mint hogy fokozatosan megszüntetik a használatát.

„A legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty egyébként 2019 októbere óta már dollár helyett euróban számolja el alapértelmezetten az export ügyleteket, hogy ezzel is védje a vállalatot a szankciók hatásaitól”

Az amerikai valuta súlya az orosz külkereskedelmi elszámolásban fokozatosan csökken. és az elkövetkező 5-10 évben mintegy harmadával fog visszaszorulni. Jellemző adat, hogy az Oroszország és Kína közötti kereskedelemben 2020 első negyedévében ez a csökkenés 46 százalékos volt. Az Európai Unióval Oroszország már 2016-tól alapvetően euróban számolja el a kereskedelmét. Az Eurázsiai Gazdasági Unión belül 70 százalékban nem dollárban, hanem rubelben folyik a kereskedelem, és nem dollárban számolták el anno Törökországgal sem az Sz-400-asok eladását. S ezt fontolgatják a BRICS-en belül is, amelyben már Oroszországon és Kínán kívül ott van Brazília, India és Dél-Afrika is.

„Eközben szintén a szentpétervári fórumon jelentették be, hogy már idén kifejlesztik a digitális rubel prototípusának platformját, amely a nemzeti fizetőeszköz egy új változata lesz”

A digitális rubel ötletével a központi bank még 2020-ban állt elő, ami a tervek szerint párhuzamosan működne a rubel készpénzes és virtuális formája mellett. A virtuális rubel inkább a klasszikus kriptovalutára emlékeztet azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy emögött tehát egy jegybank áll. Ennek egyik hatása, hogy mivel tradicionális pénzintézet bocsájtja ki, valamint az értéke a hagyományos rubelhez kötött, így az árfolyam ingadozástól épp olyan mechanizmusok védik, mint a pénzek „klasszikusabb” formáit. A digitális rubel és a rubel egyéb formái között is akad azonban egy fontos különbség. A digitális rubel kapcsán a tranzakciókhoz nincs szükség az olyan banki rendszerekre, mint a SWIFT. Ezt egyébként a központi bank is hangsúlyozta, mivel szerintük a jövőben a hasonló digitális fizetőeszközök épp a SWIFT riválisaivá nőhetik majd ki magukat. Hasonló eszközt egyébként nem csak az oroszok fejlesztenek, de többek közt Kína, az USA nemzeti bankjai is, sőt az Eurozónában is terveznek hasonlót.

„A SWIFT-tel történő szakítás, illetve egy attól bizonyos fokú függetlenedés azonban az oroszoknak mindenképp jól jönne, mivel felmerült, hogy szankcióként lekapcsolják az országot erről a banki rendszerről”

A folyamat tehát egyértelmű, a legutóbbi napok eseményei pedig válasznak tekinthetők azokra az amerikai kormányzati intézkedésre, amelyek megtiltják az amerikai pénzügyi szereplőknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az orosz jegybanktól, az NWF-től, vagy az orosz pénzügyminisztériumtól, valamint azt, hogy hitelt nyújtsanak ezeknek az intézményeknek. A szankciók később kiterjeszthetők az orosz államadósságra is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.