„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A 2024 eseményei tehát egyértelműsítették, hogy felfordult a világ. Az Európa Unió stabilitása látszólagos, a harmadik éve Ukrajnában dúló háborúból egyre nehezebb kikeveredni, közben a Közel-Kelet felett is ott lebeg a szembenállás eszkalálódásának a veszélye, és a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció bőven tartogathat meglepetéseket a következő évre”
Fotó:EUROPRESS/JULIEN DE ROSA/AFP
Az új esztendőben eddig a 2024-es trendeknek megfelelően alakultak az események. A szilveszteri zavargások Nyugat-Európa nagyvárosaiban csak megerősítették, hogy Európa válságban van. Az ukrán frontról vagy Szíriából érkező hírek közben arra emlékeztettek, hogy az Európai Uniót nemcsak belső válságok gyötrik, hanem a szomszédságában is instabil a helyzet. A Dél-Koreában, Romániában vagy éppen Franciaországban történtek emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a nyugati angolszász típusú demokrácia modell is súlyos válságban van. De a Szíriában hatalomra jutott iszlamisták hirtelen „szabadságharcosokká” válása is csak megerősíti a nyugati elit szánalmas állapotát. S persze lehet mindezek kapcsán Moszkvára vagy Pekingre mutogatni, az okokat a nyugati világon belül kell keresni.
„Az pedig, hogy nyugati fősodor elit Donald Trump győzelme kapcsán a demokrácia vereségéről beszél, egyáltalán nem azt mutatja, hogy a hagyományos elitek képesek lennének az önvizsgálatra. Éppen ellenkezőleg, az elterelésekkel, a múltban megrekedt gondolkodással csak mélyítik a válságot”
A Nyugat három vezető országában instabil a helyzet, és sem Németországban, sem Franciaországban és az Egyesült Államokban nem úgy néz ki, hogy ez a politikai válság 2025-ben megoldódhat. Közben Oroszország, Kína vagy éppen Irán is küzd a saját bajaival, ami az egyensúlyok megbillenése közepette tovább fokozza a világban a bizonytalanságot.
„A 2024 eseményei tehát egyértelműsítették, hogy felfordult a világ. Az Európa Unió stabilitása látszólagos, a harmadik éve Ukrajnában dúló háborúból egyre nehezebb kikeveredni, közben a Közel-Kelet felett is ott lebeg a szembenállás eszkalálódásának a veszélye, és a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció bőven tartogathat meglepetéseket a következő évre”
Egyáltalán nem olyan egyértelmű például, hogy Trump, ha nem is békét, de gyorsan tűzszünetet teremthet Ukrajnában. Orosz és ukrán katonai bloggerek arról számolnak be, hogy az elmúlt napokban egy orosz kormánygép járt az az Egyesült Államokban, és Moszkva valamint Washington már intenzíven tárgyal az ukrajnai háború befejezéséről. A Sky News már azt is tudni véli, hogy a Kreml kettős ünnepet ülne, ezért május 9-re lezárná a tárgyalásokat Ukrajnával.
„A valóság azonban ennél ridegebb, és Trump győzelme egyelőre nem több mint esély a sikeres tárgyalásokra. Főképp úgy, hogy több jelből ítélve a megválasztott elnök erőből tárgyalna mindenkivel. Ráadásul szó sincs arról, hogy feladná Amerika hegemóniáját”
A Grönlanddal, Panamával vagy Kanadával kapcsolatos kijelentései nem erről árulkodnak, és bizony inkább aggodalomra adnak okot. De az sem megnyugtató, ahogy potenciális kormánytagként Ilon Musk megnyilvánul a német vagy a brit belpolitika kapcsán.
Musk csapata tárgyalásokat folytat arról, hogy a tech-milliárdos élő adást készítsen az X-en Alice Weidellel, az AfD kancellárjelöltjével a február 23-i német választások előtt. Musk eközben több posztot is közzétett az X-en, amelyekben támogatja a brit szélsőjobboldali aktivistát, Tommy Robinsont, akit októberben 18 hónapra börtönbe zártak, miután beismerte, hogy hamis állításokat ismételt egy szíriai menekült ellen. „Szabadítsátok ki Tommy Robinsont!” írta Musk a hírfolyamának tetejére tűzött bejegyzésben. Emellett Keir Starmer brit miniszterelnökre is célzott, és azt írta, hogy „új választásokat kellene kiírni Nagy-Britanniában”.
„Musk nyíltan beavatkozik a választási kampányba, eközben Trump az importvámok emelését tervezi”
Kínával együtt tehát Európát, mindenek előtt Németországot is célkeresztjében tartja. Az orosz gázszállítások leállítása és a Kínába irányuló export visszaesése után az amerikai piacon az üzlet visszaesése miatt a német ipari modell utolsó pillére is összeomlana.
„Trump Európát gyengítő terveiben támogatóra talál a továbbra is Washington meghosszabbított kezének szerepében tetszelgő Lengyelországban, amely az EU soros elnökeként az orosz energiaimport szigorítására készül”
Nem véletlenül jegyezték meg Kijevben, hogy magasak az elvárásaik a lengyel elnökséggel szemben. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta eltelt három év alatt Európa ugyanis még mindig jelentős mennyiségű orosz olajat és gázt vásárol. Most Lengyelország szeretné szorosabbra húzni a szankciók hurkát. Varsó – Kijev egyik legszorosabb szövetségese – azt tervezi, hogy az Európai Unió tanácsának soros elnökeként ráirányítja a figyelmet az orosz energiahordozók még mindig jelentős importjára. Céljuk, hogy új lendületet adjanak az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) és nukleáris technológia behozatalának korlátozására. A Helsinki központú Tiszta Levegő és Energia Kutatóközpont szerint
„az EU több mint 200 milliárd eurót költött orosz olajra és gázra a háború kezdete óta”
Bár az unió már számos korlátozást vezetett be, például tengeri olaj importra vonatkozó embargót, még mindig jelentős kiskapuk maradtak, és bizonyos energiahordozók vásárlása nőtt. Tusk korábban az orosz LNG importjának teljes betiltását és a nukleáris technológiára vonatkozó korlátozásokat szorgalmazta. Most az EU új szabályozásaival összhangban még szigorúbb intézkedésekre készül. 2025 első negyedévében az EU új szabályozása lép életbe, amely megtiltja az orosz LNG európai reexportját. Ez jelentős logisztikai kihívást jelent Oroszország számára, különösen olyan országokban, mint Belgium és Franciaország, amelyek már elkötelezték magukat az új szabályok betartása mellett.
„S ha ehhez hozzávesszük, hogy Trump ígéretet tett az amerikai LNG exportjának fellendítésére, ami Európa számára alternatívát nyújthat az orosz energiahordozók helyett, akkor elég világos a helyzet”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már meg is indokolta mindezt. Szerinte az amerikai LNG importjának növelése nemcsak az energiaárakat csökkentené, hanem a kereskedelmi egyensúly javítását is segítené. S hogy teljes legyen a kép, közben a lengyel kormányfő Magyarország után már Németországot is támadja. Tusk szerint a szankciókat ellenző országok – Magyarország, Németország és Olaszország – szégyent hoztak saját magukra.
„Tovább árnyalja az európai állapotokról kialakult a képet, hogy a Telegram alapítója szerint az EU több média korlátozást alkalmaz erre a platformra, mint Oroszország”
„Az EU-ban a DSA/szankciókról szóló törvények alapján korlátozták a hozzáférést bizonyos orosz médiumokhoz. Eközben az összes nyugati média Telegram-csatornája szabadon hozzáférhető marad Oroszországban. Ki gondolta volna, hogy 2025-ben az orosz Telegram-felhasználók nagyobb szabadságot élveznek majd, mint az európaiak?” – fogalmazott a Telegram alapítója, Pavel Durov, aki továbbra is csak óvadék ellenében van Franciaországban szabadlábon házi őrizetben.
Az EU az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása után sújtotta átfogó szankciókkal az orosz médiát, és most már a RIA Novosztyi, az Izvesztyija, a Rosszija 1, a Pervij Kanal, az NTV és más jelentős orosz csatornák több országban, köztük Lengyelországban, Belgiumban, Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában, Görögországban, Olaszországban és Csehországban nem elérhetők a Telegramon sem. Mindez nem más, mint az újabb lépés a másként gondolkodók bármilyen megnyilvánulásának elfojtására.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
