„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Már 19 ország csatlakozni akar az úgynevezett globális Dél egyik bástyájának tekintett, öt országot -Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság – tömörítő BRICS-hez. Pontosan mely országokról van szó, azt a Bloomberg nem részletezte, annyit azonban megírt, hogy 13 ország már hivatalosan is, míg 6 informálisan jelezte a szándékát. Ez is mutatja, hogy az orosz-ukrán háború felgyorsította a nem nyugati pólus önszerveződését.
„Az már most egyértelmű, hogy a szemünk előtt alakul a fejlett ipari országokat tömörítő G7-ek alternatívája. A csoport vezetője egyértelműen Kína, de mellette feltűnő Oroszország aktivitása is”
Fotó:EUROPRESS/Mikhail KLIMENTYEV/AFP
„A Sanghaji Együttműködési Szervezetéhez (SCO) csatlakozása után Irán benyújtja felvételi kérelmét a BRICS csoportnak is, hogy részt vegyen a sokpólusú világrend megteremtésében” – jelentette be a napokban Ebrahim Raisi iráni elnök. A libanoni Al Majaden TV-nek adott nyilatkozatában Raisi kijelentette, „elítéljük az egypólusú világrendet, mert lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és további három-négy ország a világ uralkodójának érezze magát”.
„Az elnök szerint hála a Kínához és Oroszországhoz fűződő jó viszonynak, Irán előtt út nyílt a nemzetközi piacokra”
Az Egyesült Államok meg akarta akadályozni, hogy Irán csatlakozzon sanghajiakhoz, de elszigetelő politikája kudarcot vallott. Baráti jobbot nyújtunk minden olyan országnak, amely együttműködni akar velünk. Irán konstruktív kapcsolatokat akar kialakítani minden állammal a közös érdekek alapján” – mondta Raisi.
A 2009-ben alapított BRICS betűszó öt jelentős feltörekvő gazdaság társulását takarja. Az öt ország Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság. Az országcsoport neve a Dél-afrikai Köztársaság 2010-es csatlakozását megelőzően BRIC volt. A BRICS-tagok mindegyike gyorsan fejlődő és frissen iparosodott ország, és mindegyikük jelentős regionális és globális befolyással rendelkezik. A BRICS-tagállamok a világ népességének több mint 40 százalékát és a globális GDP mintegy negyedét adják. Az elmúlt hónapokban a csoport a globális Dél alternatívájaként pozícionálta magát a G7-ek csoportjával szemben.
„Irán először még 2022-ben beszélt hivatalosan a tagságról, és tavaly ősszel Algéria is bejelentette, hogy csatlakozni akar a BRICS csoporthoz”
Az ország akkor hivatalosan is kérte a felvételét a közösséghez. Abdel-Madzsid Tebbun elnök kijelentette, hogy országa minden feltételt teljesít, amely szükséges a csatlakozáshoz. Algéria elnökét hivatalosan is meghívták a BRICS legutóbbi csúcstalálkozójára, ahol előterjesztették a kérésünket. Oroszország és Kína is üdvözölte Algéria csatlakozását.A leendő tagok körét jelzi a kínai elnökség alatt még tavaly június végén videókonferencia formájában megtartott „BRICS plusz” csúcstalálkozó, amelyen az öt tag mellett további tizenhárom állam, Algéria, Argentína, Egyiptom, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Kambodzsa, Malajzia, Szenegál, Thaiföld, Üzbegisztán, a Fidzsi-szigetek és Etiópia is részt vett. Rajtuk kívül felmerült már Szerbia és Vietnám érdeklődése is a tagság iránt. Algéria és Irán mellett már Szaúd-Arábia is kifejezte érdeklődését a csatlakozás iránt. Emellett Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter néhány hete elárulta, hogy 12 levél van az asztalán az érdeklődő országoktól, köztük van az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Argentína, Mexikó és Nigéria kérelme.
„Az már most egyértelmű, hogy a szemünk előtt alakul a fejlett ipari országokat tömörítő G7-ek alternatívája. A csoport vezetője egyértelműen Kína, de mellette feltűnő Oroszország aktivitása is”
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia közben látványosan úgy tesz, mintha ennek a csoportnak valójában nem lenne súlya. Folyik a BRICS+ megosztása is. Amerika és szövetségesei folyamatosan nyomást gyakorolnak a tagokra és a belépni szándékozókra, legutóbb pedig a Vlagyimir Putyin ellen kiadott hágai elfogató paranccsal próbáltak botot dugni a küllők közé. Az orosz elnök meghívása az áprilisi csúcstalálkozóra megosztja a soros elnök Dél-Afrika politikai elitjét.
„Az is egyértelmű, hogy az alternatív tömb alakulása nem lesz gyors, az azonban figyelemre méltó, hogy az országoknak eddig sikerült pragmatikusan félretenni az egymás közötti ellentéteiket.
Van ugyan például feszültség India és Kína között, ám ennél fontosabb lehet a BRICS és a többpólusú világrend megvalósítása. Közben új vezetőt kapott a BRICS Bank is. Élére a 2014-ben megpuccsolt brazil elnökasszony, Dilma Rousseff került, akinek komoly eredményei voltak a szegénység enyhítése terén. Beiktatásán az akkor kínai látogatáson tartózkodó brazil elnök, Lula is részt vett Sanghajban. A brazil elnök bírálta a dollár szerepét a kereskedelmi kapcsolatokban és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, emellett találkozott az amerikai piacról gyakorlatilag kizárt Huawei kínai távközlési óriásvállalat képviselőivel.
„A BRICS-csoport azonban nemcsak szavakban üti a dollárt, hanem új valuta kifejlesztésén is dolgozik, amelyet a szervezet közelgő, durbani csúcstalálkozóján mutatnak majd be”
„Az első lépés a nemzeti valutában történő elszámolásra való áttérés. Ezt követi, hogy a közeljövőben biztosítsák a digitális vagy bármilyen más formájú, alapvetően új valuta forgalmát. A BRICS-országokon belül így valamikor valószínűleg létrejöhet egy közös valuta, amelyet nemcsak az arany értékéhez, hanem más termékcsoportokhoz, így ritkaföldfémekhez is kötnének. A lehetséges BRICS-valuta híre azért röppent fel, mert Washington gazdasági kényszerítő politikája miatt világszerte egyre több ország távolodik el az amerikai dollárban folytatott kereskedelemtől.
A közelmúltban az ASEAN-országok csoportja megvitatta, hogy az amerikai dollárt, az eurót, a jent és a brit fontot kivonják a pénzügyi tranzakciókból, és helyette a helyi valutában történő elszámolásra térnek át. Hasonlóképpen, Brazília – Latin-Amerika legnagyobb gazdasága – megállapodást kötött Kínával arról, hogy a két ország közötti import- és export tranzakciókat az amerikai dollár használata nélkül bonyolítsák le.
„Végezetül álljon itt a BRICS vezetőinek még a 2009-es jekatyerinburgi alakuláskor kiadott közös álláspontja, az első hivatalos nyilatkozat, amelyet a feltörekvő hatalmak adtak ki. Ez kimondja a világ kormányzásával kapcsolatos közös álláspontjukat, és előzménye az NSS 2010-nek, amely az első amerikai stratégia, amely számol a feltörekvő hatalmakkal”
Míg a 2010-es amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia a feltörekvő hatalmakat csoportosan és egyénileg is megszólította, a BRIC-dokumentum elkerüli az Egyesült Államokat, mint globális vezető szerepet. Ehelyett számos nemzetközi szervezetet ismer el, amelyek az ENSZ-t, a WTO-t és a G20-akat nevezik meg a világkormányzás legitim intézményeinek. A fontosnak ítélt, de jelentős reformra szoruló nemzetközi pénzügyi szervezetekre, amelyek célja, hogy a feltörekvő és fejlődő országok nagyobb beleszólást biztosítsanak a nemzetközi napirendbe, név nélkül említik.
„A dokumentum több polaritásra szólít fel, és a globális kormányzás modelljét javasolja, amely a kollektív döntéshozatalon, a kollektív fellépésen keresztül történő végrehajtáson és a viták békés megoldásán alapul. Az Egyesült Államok ezt az Amerika vezette világrend felváltására irányuló javaslatnak tekintheti, de egyértelmű, hogy a feltörekvők ezt az átalakulást tárgyalások, nem pedig fegyveres konfrontáció útján képzelik el”
A nyilatkozat megnevezi és felöleli a közösen készített globális menetrendeket, kijelentve, hogy az aláírók vezető szerepet vállalnak azok nyilvános jóváhagyásában és végrehajtásában. A dokumentum rámutat a BRIC-országok eredményeire a globális gazdasági fellendülés és a globális élelmezésbiztonság terén. Támogatja továbbá az éghajlatváltozás elleni fellépést, a szabad kereskedelmet és a terrorizmus elleni küzdelmet. Olyan differenciált megközelítést sürget, amely figyelembe veszi a szegény országok társadalmi-gazdasági szükségleteit az éghajlatváltozás kezelése során.
„Emellett Brazília és India nagyhatalmi elismerését is kéri, hallgatólagosan ENSZ Biztonsági Tanácsi tagságukat javasolva, hiszen ez a nagyhatalmi státusz hagyományos elismerése”
A 2009-es nyilatkozat azt jelzi, hogy a BRIC nem szándékozik biztonságot nyújtani vagy regionális megrendeléseket létrehozni. A BRIC-vezetők a kisebb hatalmak mellett szólalnak fel, és ezt a viselkedést egyes tudósok úgy határozzák meg, mint a középhatalmak által a kisebbek számára nyújtott közjót. A nyilatkozat közjó-ellátásként is bemutatja a kollektíven meghozott döntések nyilvános jóváhagyását, és a végrehajtásukban a teoretikusok által nem számolt vezetést.
„A globális Dél erősítése kiemelt helyet kapott az idén közzétett új orosz külpolitikai stratégiában is”
A koncepció kiemelten fontosnak tartja a kapcsolatok és az együttműködés átfogó elmélyítését Kínával és Indiával. Oroszország fontosnak tartja annak elősegítését, hogy Afrika a világ fejlődésének befolyásos központjává váljon, valamint a Latin-Amerikával folyó együttműködés javítását. Támogatásáról biztosította a Sanghaji Együttműködés Szervezet, a BRICS, a FÁK és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének növelését. Oroszország 21. századi zászlóshajó-projektjeként nevezi meg a koncepció, hogy Eurázsia a béke, a stabilitás, a bizalom és a jólét térségévé váljon.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
