Repin és a bolsevikok

2023. nov. 25.

Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Ilja Repint a szovjet időkben a szocialista realizmus atyjaként tisztelték. Pedig az 1917 után készült képeinek egy része nem arról tanúskodik, hogy szimpatizált volna a szovjet rendszerrel. Talán nem véletlen, hogy a Bolsevikok című alkotását a nagyközönség csak az elkészülte után majd’ száz évvel láthatta.

Ilja Jefimovics Repin talán a legismertebb orosz festő, a 19. századi realista festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művei mély lelki átélésről és szociális érzékenységről tanúskodnak. Késői képeivel új stílust teremtett, ami miatt halála után a Szovjetunióban különösen nagy tisztelet övezte a szocialista realizmus művészei között. Szociális érzékenysége és realizmusa miatt tökéletesen beleillett a szocialista oktatási rendszerbe. Ennek köszönhető, hogy az egyébként a számára a hírnevet annak idején meghozó remekét, a Hajóvontatók a Volgán című alkotást sokan ismerhetik.

„Történeti tárgyú képei közül a legismertebb a Rettenetes Iván és fia 1581. november 16-án, vagy A zaporozsjei kozákok levelet írnak a török szultánnak című művén. De sokan ismerhetik Muszorgszkijról vagy Lev Tolsztojról készült portréit is”

A Hajóvontatók a Volgán a mesterien megfestett szegény, kisemmizett, félig rabszolga sorba kényszerített, hajó vontatók látványával a Szovjetunió egyik meghatározó szimbólumává vált. Annak ellenére, hogy egyes művészettörténészek szerint ez a festmény jóval több ennél, valójában egy szent kép, hiszen a hajó vontatók lényegében az emberiség bárkáját a Vízöntő-paradoxon időcsapdáján átvezető apostolokat személyesítik meg.

„De egyéb jelek is arra következtethetünk, hogy a szovjet rendszer nem ismerte vagy nem akarta ismerni Repin gondolkodását”

Kezdjük azzal, hogy életének utolsó harminc évét Kuokkalában töltötte. Műteremházát Penatesnek nevezte el a rómaiak családi tűzhelyet védelmező isteneiről. A település 1917-1940 között Finnországhoz tartozott, Repin soha nem tért vissza Oroszországba, illetve a Szovjetunióba. A Penates-tanyán halt meg 1930. szeptember 29-én, és itt is temették el.

„Penatesben festette 1918-ban Repin a nem igazán ismert Bolsevikok című képét, amelyen egy vöröskatona kenyeret vesz egy gyerektől”

Ilja Repin, Bolsevikok (1918) Forrás:Wikipédia

A kép elég egyértelműen mutatja, mit gondolt Repin a bolsevikokról. Az ecsetkezelése durva, az arcok, a mozdulatok groteszkek. Repin ezt a kis festményt korszakalkotónak tartotta. Gyakran megismételte az ilyen jeleneteket, tekintettel a szovjetellenes témájú festmények iránti keresletre mind a finnek, mind az emigránsok körében. Ez az érdeklődés – tegyük hozzá – Repint stabil bevételhez juttatta.

„Ezt az alkotást azonban egészen a közelmúltig sehol nem állították ki, sőt még katalógusokban sem szerepelt”

A festő halála után a festményt egy ideig rokonai őrizték, majd az Egyesült Államokba került, és hamarosan a Rosztropovics-Visnyevszkaja házaspár gyűjteményébe. Aztán 2007-ben az ismert oligarcha Aliser Uszmanov megvásárolta a festményeket, és Franciaországból Oroszországba szállította őket. A nagyközönség először 2008-ban, 90 évvel az elkészítése után láthatta a Bolsevikokat.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.