„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Repedezik Zelenszkij rendszere

2025. júl. 27.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A háború kirobbanása óta legnagyobb tüntetéseket váltotta ki Ukrajna több városában az ország korrupcióellenes infrastruktúráját aláásó törvény elfogadása. Ez a lépés egyrészről Kijev nyugati támogatóinak a szemében is megmutatják Zelenszkij rendszerének egyre autoriterebb jellegét, másrészről a felszínre hozza a hatalmon belüli mind jobban éleződő csatákat. A történtek azt is egyértelműsítik, hogy a tiltakozás már nem tabu, és nem lehet az orosz beavatkozásra és a háborúra hivatkozva az ország összes problémáját a szőnyeg alá söpörni. Repedezik Zelenszkij és Jermak rendszere? Sikerül-e Zelenszkijnek a hatalmára veszélyt jelentő tényezők semlegesítése mellett otthon és a nyugati támogatók körében lehűteni a kedélyeket? Az elnök minden esetre megpróbálja, és ennek jegyében bejelentette, hogy két héten belül új törvényt terjeszt elő, amely biztosítani fogja a korrupcióellenes intézmények függetlenségét.

„Ez a vizsgálódás egyre inkább érintette már Zelenszkij és Jermak belső körét is, így lépni kellett. A hatalom szándékait már jelezték a korrupcióellenes hatóságoknál tartott házkutatások, ezzel egyidőben a védelmi iparban elkövetett korrupcióra vonatkozó de facto amnesztia bevezetésének a kísérlete, majd ezt követően a Nemzeti Antikorrupciós Hivatalt (NABU) és a Speciális Antikorrupciós Ügyészséget (SAP) a főügyész hivatala alá rendelő törvény” #moszkvater

„Ez a vizsgálódás egyre inkább érintette már Zelenszkij és Jermak belső körét is, így lépni kellett. A hatalom szándékait már jelezték a korrupcióellenes hatóságoknál tartott házkutatások, ezzel egyidőben a védelmi iparban elkövetett korrupcióra vonatkozó de facto amnesztia bevezetésének a kísérlete, majd ezt követően a Nemzeti Antikorrupciós Hivatalt (NABU) és a Speciális Antikorrupciós Ügyészséget (SAP) a főügyész hivatala alá rendelő törvény”
Fotó:EUROPRESS/AFP/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE

A néhány napja bejelentett kormányalakítás már jelezte, hogy a Volodimir Zelenszkij fémjelezte rendszer „szürke eminenciása”, Andrij Jermak éezte, hogy húzni kell egyet a csavarokon és még tovább kell erősíteni a Bankova, az Elnöki Iroda pozícióit. Ukrajna új miniszterelnöke, Julia Szviridenko is Jermak protezsáltja, és egyébként is, ebben a politikai berendezkedésben tényleg már csak az elnök és a kabinetfőnök számít igazán. Persze, nekik is időről időre meg kell küzdeniük a növekvő kihívásokkal, amelyeket eddig a háborúra és orosz felforgatásra hivatkozva sikerült szőnyeg alá söpörniük. A Trump visszatérése azonban megnehezítette e tandem dolgát, és mint a kormány átalakítása is mutatta, sürgősen kezelni kell Washington és Kijev megromlott kapcsolatait is. S ha ez még nem lenne elég, ott van az egyre romló fronthelyzet, ráadásul sűrűsödtek az ukrán prominens személyiségek ellen indított korrupcióellenes razziák is.

„Ez a vizsgálódás egyre inkább érintette már Zelenszkij és Jermak belső körét is, így lépni kellett. A hatalom szándékait már jelezték a korrupcióellenes hatóságoknál tartott házkutatások, ezzel egyidőben a védelmi iparban elkövetett korrupcióra vonatkozó de facto amnesztia bevezetésének a kísérlete, majd ezt követően a Nemzeti Antikorrupciós Hivatalt (NABU) és a Speciális Antikorrupciós Ügyészséget (SAP) a főügyész hivatala alá rendelő törvény”

A július 22-én elfogadott, majd Zelenszkij által azonnal aláírt, az antikorrupciós intézmények függetlenségét korlátozó törvény aztán a társadalom legaktívabb rétegeiben és Ukrajna támogatóinak körében egyaránt kivágta a biztosítékot. Ukrajna öt városában vonultak az utcára főként fiatalok. A tiltakozók száma ugyan csak néhány ezer volt, ám jelzés értékű, hogy ez volt az első ilyen nyilvános tüntetés a háború kirobbanása óta.

„De az is figyelmeztető, hogy az invázió megindulása óta először bírálta az Európai Bizottság az ukrán kormányt”

Brüsszel aggodalmát fejezte ki a törvény elfogadása miatt, és a legmagasabb szinten kért magyarázatot Kijevtől. Ursula von der Leyen felhívta Zelenszkijt, és magyarázatot kér arra, hogy miért fogadtak el egy olyan törvényt, mely a NABU és a SAPO függetlenségét is gyengíti. Marta Kos bővítési biztos kemény nyilatkozatban reagált az eseményekre. Az Európai Parlamentben úgy vélik, hogy Kijev veszélybe sodorta Ukrajna további támogatását és EU-csatlakozását. Több Kijevet támogató ország képviselője is figyelmeztetett arra, hogy a döntés gyengíti a reformokba vetett bizalmat és kérdéseket vet fel a jogállamiság kiépítésével kapcsolatban. „Ha a fékek és ellensúlyok működését biztosító intézmények politikai eszközzé válnak, Ukrajna kockáztatja, hogy elveszíti azt a demokratikus magot, amelynek megteremtéséért 2014 után olyan keményen küzdött” – figyelmeztetett a Financial Times elemzője is.

Hasonló szellemben fogalmaz cikkében az Ukrainska Pravda is, megjegyezve, hogy ez a döntés a „méltóság forradalma” [Euromajdan] után létrehozott korrupcióellenes infrastruktúra lebontása – amelyet a civil társadalom hozott létre, nemzetközi partnerek nyomására és az őszinte, átlátható államot követelő ukránok kérésére.

„Ma ezt a választás elárulták. Ez a döntés irányvesztést, az emlékezet megcsúfolását jelenti – ahol a hatalom egy személy kezében összpontosul, ahol nincs egyensúly, nincs elszámoltathatóság és nincs félelem a lelepleződéstől”

– írja a lap főszerkesztője. A brit The Spectator szerint a reform Ukrajnát egy kicsit jobban hasonlatossá teszi ellenséges szomszédjához. Mint arra figyelmeztet, az Ukrajna jövőjéért vívott harc nem csak a csatatéren folyik, hanem a demokratikus intézményekben is. Az egyik ilyen csatát kedden elvesztették. … A törvény The Spectator szerint közelebb viszi az ukránokat ahhoz az országhoz, amelyet annyira el akarnak hagyni. Ha nem utasítják el, Zelenszkij azt kockáztatja, hogy az emberek visszatérnek a Függetlenség térre, és újabb Majdan-felkelés tör ki. Ez a pillanat – véli a lap – közelebb lehet, mint azt az elnök gondolná.

„A hatalmat azonban nem igazán rengették meg – idáig legalább is a tiltakozások és a bírálatok -, és a megszokott módon reagált. Így a törvényt élesen kritizáló The Kyiv Independent ukrán lap koordinált internetes támadás célpontjává vált, az ukrán Védelmi Hírszerző Szolgálat (DIU) pedig már-már rutinból arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kihasználhatja az antikorrupciós törvény miatti tüntetéseket az ország destabilizálására”

Az ukrajnai tüntetések azonban egyértelmű és fontos tünetként szolgálnak a rendszer stabilitására és a jövőre nézvést. Az ukrán városokban a 12414. számú törvénytervezet elleni tüntetések azért érdekesek, mert jelzik az ukrán belpolitikában zajló változásokat. Ami a legfontosabb, a tiltakozás már nem tabu. A hatóságok bírálatát ezek után nehéz lesz „orosz provokációnak” bélyegezni. Persze, ettől ezt még ezt a kártyát ki fogják játszani. Így pedig az eddigieknél mindenképpen nehezebb lesz a problémát a szőnyeg alá söpörni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben Kijevben elkezdődtek a veteránok és a katonák hozzátartozóinak tüntetései is.

„Úgy tűnik, az ukrán üstben már évek óta növekvő nyomás igencsak emelgeti azt a fedelet. S ha a gőz nem szabadul fel, bizonyos területeken felrobbanhat”

A tiltakozó akciók jó eséllyel az eliten belüli megosztottság elmélyüléséhez is vezetnek. Klicsko már letette a névjegyét, és Zelenszkij ellenfelei minden bizonnyal megpróbálnak majd a közvélemény elégedetlenségére játszani. És mivel a társadalom érezhetően belefáradt a háborúba, a kiéleződő konfliktusok termékeny talajra hullhatnak.

„A kormány kritikusok <Kreml-ügynökökként> megbélyegzésével is nehezebb lesz operálni”

Ez a technika a háború első éveiben bevált, és ennek segítségével a Bankova sikeresen megtisztította a politikai mezőt. Ennek a technikának a korlátai azonban már láthatók, és eljön az idő, amikor az ilyen trükkök egyre inkább irritálni fogják a társadalmat.

A tüntetésekről készült felvételekből ítélve egyfajta generációváltás is látszik, hiszen a fiatalok tüntetnek. Ez részben a mobilizáció körüli atrocitásoknak köszönhető. De annak is, hogy a jelenlegi hatalom ellopta a fiataloktól a jövőbe vetett hitet, a szebb élet reményét. Ezek a fiatalok egyre inkább elkezdenek kérdéseket feltenni. Zelenszkij 2019-ben került hatalomra, amikor a mai húszévesek még 14 évesek sem voltak. A hatalom megváltoztathatatlan természetére és a helyzet kilátástalanságára különösen érzékeny ez a korosztály.

„Mindez természetesen még nem jelenti azt, hogy itt lenne az új Majdan”

Az ukrán társadalom egy része már egyre türelmetlenebb, a többség azonban – főleg az idősebbek – beletörődtek a kilátástalanságba. S persze, a társadalom egy nem elhanyagolható szegmensét fűti még a hazaszeretettel vegyes oroszellenesség is. Az ukrán rendszernek vannak még tartalékai, s bizony az elnyomó módszerek széles tárháza is a rendelkezésére áll. A destruktív folyamatok tünetei azonban már nyilvánvalóak. S ha ez a Nyugat hatalommal szembeni elégedetlenségével párosul, akkor Zelenszkij elkezdhet csomagolni. Itt azonban még nem tartunk, de az egyértelmű, hogy a hatalom darázsfészekbe nyúlt.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Felületesen olvasok. “Repedezik Zelenszkij”.. Már-már örülni kezdtem, de kiderült, hogy a csak ‘rendszere’ repedezik. Ha van valami amiért nem tudok az ukránoknak drukkolni az Zelenszkij személye. Egyszerűen nem értem, hogy a nép, az istenadta miért nem verte még agyon, holott már az urcán fogják el és viszik meghalni az embereket.

  2. Korrupciós amnesztia? Ilyen akkor fordul elő, amikor a hatalom már gyenge, nem bízik abban, hogy továbbra is el tudja tussolni az ügyeket – persze elsősorban a vezetőkét, hisz a kisemberek kit érdekelnek? Azokat persze biztosan, akik leosztották nekik a pénzeket, bár az lefelé ritkán megy, megtartják fönt a lényeget. Viszont sok esetben fölfelé küldik a javadalmazást és apanázst, hogy a hatóságok védernyőt biztosítsanak a végeken folyó üzelmeknek, és ne kapargassák a törvénytelenségeket.

    A lényeg, hogy mindenki menti az irháját, mert ha a mostani rezsimet kirúgják, az új fiúk leporolják a rengeteg titkos aktát. Nem mintha ők nem ezt csinálnák, viszont a korrupció ráhúzása az előző vezetésre fontos legitimációs tényező túl azon, hogy már előre mosakodnak, tiszta kezet mutatnak. Biden utolsó intézkedése az volt, hogy a fiának amnesztiát adott, ez a mostani is az utolsók közül lehet – már ha elfogadják persze, mert sokan már készülnek a jövőre. Arra azért vigyázzanak, hogy továbbra is a pixisben maradjanak, különben ők is csúnyán járhatnak.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

A Nyugat narratívája az eszkalációt erősíti

2026. júl. 18.
A nyugati mainstream média az elmúlt hónapokban erőteljesen az Oroszországot ért ukrán mélységi csapásokra, valamint azoknak az orosz társad...

Az ukrán nacionalisták széttört álma

2026. júl. 15.
Ukrajna a nacionalisták álmait széttörve e háború során végképp elveszítette az identitását és szuverenitását. S ha ez még nem lenne elég, a...

Előre menekülve beáldozta kormányfőjét Zelenszkij

2026. júl. 15.
Volodimir Zelenszkij ismét miniszterelnököt cserélt. Kevesebb mint egy évvel azután, hogy Julija Szviridenko ülhetett a kormányfői székbe, m...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater