„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Makronóm Intézet
„Nabiullina változatlanul ragaszkodik a 4 százalékos infláció eléréséhez – jelenleg ennek elérését 2026 első felére prognosztizálja”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU/AFP
A nyugati pénzügyi körökben a szankciós csapások mesteri kivédése miatt csak Pusztító néven emlegetetett orosz jegybanki elnök egy hónappal ezelőtt, szeptemberben 19 százalékra húzta fel az alapkamatot. Elvira Nabiullina akkor úgy fogalmazott, hogy az orosz gazdaság idei növekedése az egyre nagyobb háborús kiadásokkal párosul, utóbbi azonban tovább nyomja az inflációt, ami nem mutatja az enyhülés jeleit. A cél a 4 százalék elérése (szeptemberben majdnem 9,5 volt), ennek érdekében a jegybank folyamatosan emelni fogja az alapkamatot – mondta a központi bank elnöke, és ennek megfelelően cselekedett.
„Miután az inflációs mutatók még mindig 8 százalék körül állnak, az októberi kamatdöntésen a jegybank rekord magasságba, 21 százalékra tolta fel az alapkamatot”
Nabiullina szerint a csökkentés vagy a szinten tartás fel sem merült lehetőségként, vita egyedül abban volt, hogy 20 vagy 21 százalékra emeljenek-e – vagy esetleg a fölé is. Végül a 21 mellett döntöttek, ám az elnök máris jelezte, hogy ameddig nem lát olyan ütemű infláció csökkenést, ami kielégítő a központi bank számára, tovább fogja emelni a kamatot, vagyis decemberben újabb ugrás várható.
„Nabiullina változatlanul ragaszkodik a 4 százalékos infláció eléréséhez – jelenleg ennek elérését 2026 első felére prognosztizálja”
Ami az üzleti élet éles kritikáját illeti, a jegybank elnöke nem sokat foglalkozik vele. „Minden vállalkozás azzal érvel, hogy ha olcsó hitelhez jut, akkor növelni tudja a termelékenységet, a gazdaság pedig gyorsabban fog bővülni. Csakhogy egy túlfűtött gazdaságban, ahol a munkaerőhiány is problémákat okoz, ez egyáltalán nem így van. Ha mindenki olcsó hitelhez jut, azzal emelni tudja ugyan a fizetéseket, de valójában csupán egy termelékenység növelése nélküli bérverseny alakul ki a piacon. Az pedig nem fogja gyorsítani a gazdaságot” – mondta.
Nabiullina azoknak is válaszolt, akik a kamat mostani növekedését a háború kezdete utáni pénzügyi trükkökkel vetették össze. Az ukrajnai háború kirobbanása után néhány nappal a nyugati pénzügyi szankciók, és a rubel árfolyamának zuhanása miatt a jegybank óriási lépéssel 9,5-ről 20 százalékra emelte az irányadó kamatot, ezzel megőrizte a nemzeti fizetőképességet, és elkerülte a bankrendszer összeomlását. A helyzet csillapodása után azonban folyamatos csökkentésbe kezdett. 2022. július 22-én Elvira Nabiullina már 150 bázispontos vágással az alapkamat 8 százalékra húzását jelentette be. Szeptemberben ez már 7,5 százalék volt, ahol stagnált, egészen a múlt nyárig, amikor 1 százalékos emelkedéssel megkezdődött a jelenleg is tartó folyamat. Mint azt a jegybank elnöke is megfogalmazta,
„az akkori óriási emelés nem az infláció elleni küzdelem része volt, hanem a bankok forráskiáramlásának megakadályozására szolgált a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. Most már más a helyzet – az infláció növekedésére és az inflációs kockázatokra reagálva emeljük a kamatot”
A helyzet a védelmi kiadások brutális növekedésével – jövőre már a költségvetés egyharmada megy el erre a célra – a jegybankot is kényszerpályán mozgatja. Az óriási olajexport-bevételek a kormányzati kiadások nagy részével együtt a háborúba forognak be, az ezzel párhuzamosan növekvő infláció kezelésére pedig csak a kamat emelésével tud válaszolni a központi bank, megakadályozva a túlzott hitelfelvételt és a gazdasági egyensúly hiányát. A munkaerő hiánnyal párhuzamosan robbanásszerűen növekedő bérek fokozták ugyan a fogyasztói fellendülést, ám egy fogyasztói gazdaság rövid időn belül destabilizációs problémákkal nézne szembe.
Ez a legmagasabb irányadó kamat, amióta Oroszországban bevezették a kamatdöntési rendszert, decemberben azonban várhatóan tovább emelik, egészen addig, ameddig az infláció biztonságosnak mondható szintre nem kerül.
Az írást jegyezte: Révész Béla Ákos
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
