
Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén 2026. szeptember 2-án
Fotó:EUROPRESS/Vyacheslav PROKOFYEV/POOL/AFP
A lehetséges mozgósításról
Putyin a közelgő mozgósításról szóló híreket a választások előtti „információs támadásnak” nevezte, amelynek célja az eredmény befolyásolása. „Nincs olyan forgatókönyv, amelyhez mozgósításra lenne szükség” – jelentette ki. Putyin azzal érvelt, hogy az oroszok, mint köztudott, önként írnak alá szerződéseket a hadsereggel. Ezzel szemben Ukrajnában – tette hozzá – erőszakos mozgósítás folyik, miközben az orosz hadsereg „minden irányba” előrenyomul. Putyin szerint az orosz hadseregnek nincsenek problémái a személyi állománnyal, míg az ukrán hadsereg létszáma havonta 8-12 ezer fővel csökken.
Az oroszok betéteinek lehetséges befagyasztásáról
Putyin „ostoba hazugságnak” bélyegezte az oroszok betéteinek lehetséges befagyasztásáról szóló híreket, kijelentve, hogy az orosz gazdaság jelenleg „abszolút stabil helyzetben” van. Putyin szerény, de pozitív GDP-növekedésről számolt be, a belső keresletet pedig stabilnak nevezte. Az energetikai nehézségeket és az ukrán dróntámadások okozta logisztikai károkat átmenetinek tartja, hangsúlyozva, hogy azoknak nincsenek kritikus következményeik az ország egészére nézve. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország államadóssága az egyik legalacsonyabb a világon, így a növekvő költségvetési hiány is kezelhető keretek között maradhat.
A béketárgyalásokról
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos lehetséges béketárgyalásokról szóló kérdésre válaszolva Putyin azt mondta: „Először is, ezt a problémát a konfliktusban érintett országoknak – Oroszországnak és Ukrajnának – kell megoldaniuk.” „Van erre esély? Igen, véleményem szerint van” – jelentette ki. Putyin ugyanakkor úgy véli, hogy a „kétoldalú tárgyalások” lehetőségét bonyolítja a polgári repülőgépek elleni támadások fenyegetése. „Most hallottunk a polgári repülőgépek elleni támadások fenyegetéséről, ez természetesen az állami terrorizmus megnyilvánulása. Ez pedig kétségtelenül megnehezíti a kétoldalú béketárgyalások lefolytatásának lehetőségeit” – mondta.
A vállalkozások „önkéntes hozzájárulásairól” az orosz költségvetésbe
„Nincsenek díjak, csak önkéntes hozzájárulások” – jelentette ki Putyin. Mint hozzátette, az üzletemberek „teljesen váratlanul” és „minden probléma ellenére” úgy döntöttek, hogy pénzt adományoznak a „gazdaság és a szociális szféra” fejlesztésére. „Nem kértünk semmit, nem mi szerveztük ezt a helyzetet” – mondta. Putyin hozzátette, hogy „több száz milliárd rubel” forog kockán.
Az alapkamatról
Putyin az alapkamat emelését „a makrogazdasági stabilitás fenntartásával kapcsolatos tudatos döntésnek” nevezte. Sokan úgy vélik, hogy a kormány és a jegybank „túlreagálják a szabályozást”, de összességében véleménye szerint a helyzet „stabil”.
A „védtelen vállalkozások” lefoglalásáról
„Az államnak nem állt szándékában semmit sem államosítani” – jelentette ki Putyin. Hozzátette, hogy csak a rendelete után „avatkoztak be” az olajtársaságok, és kezdtek szakemberekbe fektetni, valamint berendezéseket vásárolni vállalkozásaik védelme érdekében.
Az alacsony születési arányokról és a demográfiai adatokról
Putyin kijelentette, hogy „a demográfia a tudomány és a művészet között van”, és az alacsony születési arányt Oroszország egyik fő kihívásának nevezte. Úgy vélte, hogy a háborúnak „van némi hatása” a születési arányra, de nem ez a „fő tényező”.
„Új technológiák” a Távol-Keleten
Januártól kezdődően a Távol-Keleten „különleges jogi rendszer lép hatályba az új technológiák gyorsított tesztelésére és bevezetésére. Ennek lényege a legújabb technológiák, például a mezőgazdaságban használt drónok, az ipari robotok, a telemedicina vagy az orvosi értékeléshez használt mesterséges intelligencia gyors és akadálytalan tesztelése.”
Az alma áráról Kamcsatkán
„Az alma olcsóbb Rosztovban, mert ott könnyebb megtermelni: nem kell sehova szállítani – helyben fogyasztható. Az alma általában hiánycikknek számít Oroszországban. Kérdezett az almáról? Kérdezzen a halakról és a tenger gyümölcseiről – itt rengeteg van belőlük, és olcsóbbak, mint Oroszország középső részén.”
„Csóválja a farkát, sehova sem megy”
Vlagyimir Putyin beszédében felidézte, hogyan látott nemrég egy tigrist, miközben egy erdőn áthajtott. „Áthajtottunk az erdőn. Kijött egy tigris, közvetlenül az autó elé sétált, csóválta a farkát, és sehova sem ment a tajga ura. Nagyon érdekes volt látni ennek a helynek a gazdagságát.” Putyin kijelentette, hogy a hatóságok továbbra is különös figyelmet fognak fordítani az amuri tigris, a távol-keleti leopárd és más ritka állatok védelmére.
♦
Oroszország bezárja a Goethe-intézeteket. Válaszul a berlini Orosz Ház bezárására Oroszország bezárja a német Goethe-kulturális központ fiókjait, különben nem fogja tisztelni önmagát. Erről Szergej Lavrov, az Orosz Föderáció külügyminisztere nyilatkozott Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórum keretében. „Nos, természetesen bezárják őket, miután a mi kulturális központunkat onnan kiűzték. Értik, különben nem fogjuk tisztelni magunkat. Vagyis tudatosan tesznek egy lépést – ezt nem lehetett nem érteni -, amely egyértelműen jelenti kulturális jelenlétük végét Oroszországban, amely mindazok ellenére megmaradt, ami az ukrajnai események miatt a nyugati kapcsolatainkban történt” – mondta a miniszter. Jelenleg a Goethe-Intézet fiókjai Moszkvában, Szentpéterváron és Novoszibirszkben működnek. Ráadásul a 2011-es megállapodás, amelynek alapján a berlini Orosz Ház működik, kétoldalú, és szabályozza a Goethe-Intézetek tevékenységét Oroszországban.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
„Nincs olyan forgatókönyv, amelyhez mozgósításra lenne szükség”
Ez megnyugtató, mivel a 2022-es mozgósítás előtt is hasonlókat nyilatkozott. Mint ahogy alig 9 nappal az ukrajnai katonai agresszió megindítása előtt is kijelentette, hogy nem akar háborút (igaz, azt nem mondta, hogy különleges katonai műveletet sem).
Stier Gábor says:
Mindennel egyetértek, kivéve a vége. Moszkva tényleg nem háborút akart, hanem hatalomváltást.
Borz says:
Sajnos nem maradt más lehetősége…