Kezdőlap » x-demokrata » Putyin megdicsérte Trumpot
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél a Valdaj Klub találkozójának záróülésén 2019. október 3-án Szocsiban #moszkvater

Putyin megdicsérte Trumpot

Az orosz külpolitika hangsúlyainak módosulását jelzi, hogy pragmatikus beszéddel fellépve a Valdaj Klubban Vlagyimir Putyin hosszú idő után először nem bírálta a Nyugatot

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél a Valdaj Klub találkozójának záróülésén 2019. október 3-án Szocsiban #moszkvater
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél a Valdaj Klub találkozójának záróülésén 2019. október 3-án Szocsiban
Fotó:EUROPRESS/Sergey Guneev/Sputnik

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy az orosz elnök a Valdaj Klub éves találkozójának záró ülése előtt ellőtte a puskaporát, és tőle egy ideje nem megszokottan nem ostorozta a Nyugatot. Ezt a fellépést megelőzően még szerdán ugyanis élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért a politikai csatározásokban használja a dollárt. Mint fogalmazott, éppen ezért elpárolgott a bizalom az amerikai valuta iránt, és elkerülhetetlen, hogy a szuverén államok fokozatosan elszakadjanak a dollártól.

Még ugyancsak szerdán Putyin Greta Thunberg fellépései kapcsán oktatta a Nyugatot. Az orosz államfő szerint az „iskolai klímasztrájkok” mozgalmát elindító 16 éves svéd klímaaktivista, Greta Thunberg egy kedves, ám rosszul tájékozott tizenéves. „Menj el, és magyarázd meg a fejlődő országoknak, hogy miért éljenek szegénységben, s ne úgy, mint Svédországban” – mondta Putyin egy moszkvai konferencián, majd azt is hozzátette, hogy Thunberget néhány, Putyin által néven nem nevezett csoport tolja előtérbe.

„Ezek után sokan úgy gondolhatták, hogy Szocsiban újabb, a münchenihez hasonló valdaji beszéddel áll elő Putyin. Ám nem így történt. Sőt!”

Az orosz elnök hangsúlyozottan pragmatikus, visszafogott beszédben értékelte a világ átalakulását, és a kérdésekre válaszolva is kimondottan visszafogott és kiegyensúlyozott volt. Elismerően említette például Donald Trumpnak a koreai válság rendezésében játszott szerepét, és bátorságát. Történelmi tettnek nevezte, hogy az amerikai elnök képes volt átlépni a demarkációs vonalat, és találkozni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. De nem bírálta az ukrán vezetőt sem, az ukrán népet pedig a korábbiakkal ellentétben nem az orosszal egy, hanem barátinak nevezte, a kijevi politológus kérdésére válaszolva pedig helytelenítette, hogy az orosz televízió egyes műsoraiban előnytelen színben tüntetik fel, magyarán befeketítik Ukrajnát.

„Mindez a Valdaj Klub elemzői szerint egyértelműen az orosz külpolitika hangsúlyainak finom módosulását jelzi”

A Valdaj Klub mostani ülése hangsúlyosan Ázsiáról szólt, ami szintén jelzi az orosz külpolitika új irányát. Mutatta ezt látványosan a meghívottak köre is, hiszen az orosz elnök mellett ütt ült a pódiumon II. Abdallah jordán király, Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek, Kaszim-Zsomart Tokajev Kazahsztán és Ilham Aliyev Azerbajdzsán elnöke.  Ebben a szellemben Putyin kiemelte, hogy manapság Ázsia visszaszerezte méltó helyét a a világ ügyeinek intézésében.  Mint fogalmazott, e régió országai nélkül a globális kérdések már nem oldhatók meg, és nem utolsó sorban Ázsiának köszönhetően a világ többpólusúvá vált. A világrend átalakulóban van, de mint Putyin a nukleáris fegyverek terén megnövekedett veszélyekre utalva aláhúzta, a jogi kereteknek nem szabad eltűnniük. Putyin nehezményezte, hogy az Egyesült Államok és az európai országok, mintha megsüketültek volna, mindeddig nem reagáltak arra az a többször is elhangzott kezdeményezésére, amelynek értelmében Oroszország kifejleszt ugyan, de mindaddig nem telepít közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat a világ régióiba, amíg ott meg nem jelennek az ilyen osztályú amerikai eszközök. Beszélt a regionális konfliktusok rendezéséről, amelynek modelljeként a szíriai helyzet normalizálását említette. Putyin a Perzsa-öbölbeli problémák megoldása érdekében javaslatot tett egy nemzetközi biztonsági és együttműködési szervezet létrehozására is. Úgy vélte, hogy a Perzsa-öböl biztonságának megteremtésében részt kell vennie Oroszországnak, Kínának, az EU-nak és az Egyesült Államoknak is. Mint a világ helyetéről mondta, ma a világban a fejlődési modellek globális koncertén vagyunk, a nemzetközi kapcsolatokat pedig olyan zenéhez hasonlította, amelyben nem szólhatnak fals hangok.  Ennek kapcsán Putyin kiemelte, hogy

„Oroszország nem erőszakolja senkire a saját modelljét, ám mint megjegyezte, szilárd és kiszámítható kapcsolatok csak szuverén államok között képzelhetők el”

Mint általában, az orosz elnök most is kerülte a belpolitikai témákat.Putyin emlékeztetett arra, hogy az ország az ezredfordulón a szétesés szélén állt, és fennállt a veszélye annak, hogy a perifériára szorul. Ám, mint hangsúlyozta, az ország lakóinak bátorsága és hazafiassága megakadályozta a polgárháború kitörését. Putyin elismerte, hogy sok még a feladat, ám büszkén szögezte le, Oroszország magabiztosan foglalja el méltó helyét a bolygó vezető, befolyásos és felelős hatalmai között. Egyúttal „ország-civilizáció”, amely egyszerre tartja nagyon fontosnak a területén élő népek sajátosságainak és közösségének megőrzését. S miként a múltban, a jövőben is teljes körűen eleget fog tenni azoknak a kötelezettségeinek, amelyek abból fakadnak, hogy a fennálló világrend egyik kezese.

Összességében elmondható, hogy a Nyugattal 2014 után kiéleződött feszültség még határozottabban Ázsia felé fordította Oroszországot. Emellett Putyin mostani visszafogott fellépése azt is jelzi, hogy

„Moszkva ugyan egyre jobban elmélyíti a kapcsolatait az úgynevezett nem-Nyugattal, ám ez nem a Nyugat ellen szól”

Sőt, mint Putyin kiemelte, már a Kelet felé fordulás sem a nyugati kapcsolatok alakulásától függ. Ez önálló érték, és mint mondta, butaság volna mindenért Amerikát hibáztatni, hiszen ez csak gyengítette Oroszországot. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Moszkva nem valamivel vagy valakivel szemben erősíti a kapcsolatait a Nyugaton kívüli világgal, hanem valami, így a biztonság erősítése és a fejlődés érdekében. E tekintetben tehát Putyin visszaigazolta a nyugati politika változását, amelynek következtében idén érezhetően enyhült a feszültség Oroszország és a Nyugat között.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.