//Putyin Leninről
„Az orosz elnök szerint a szovjet államot megalapító Vlagyimir Iljics Lenin eszméi vezettek a birodalom összeomlásához” #moszkvater

Putyin Leninről

Az orosz elnök Oroszország atombombájának nevezte a bolsevik vezetőt, a szentek ereklyéihez hasonlította a mauzóleumot, a kommunizmust pedig a kereszténységhez

„Az orosz elnök szerint a szovjet államot megalapító Vlagyimir Iljics Lenin eszméi vezettek a birodalom összeomlásához” #moszkvater
„Az orosz elnök szerint a szovjet államot megalapító Vlagyimir Iljics Lenin eszméi vezettek a birodalom összeomlásához”
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

„Lehet, hogy sokaknak nem fog tetszeni, de kimondom, amit gondolok. Először is, a hit végigkísérte az oroszokat, s különösen megerősödött, amikor nehéz idők köszöntöttek ránk. Voltak olyan évek, amikor lerombolták a templomokat, megölték a papokat, közben létrehoztak egy új vallást. A kommunista ideológia ugyanis nagyon hasonlít a kereszténységhez. A szabadság, az egyenlőség, a testvériség, az igazságosság  eszméiről olvashatunk már a Szentírásban. A kommunizmus építésének kódexe nem más, mint szublimáció, a Biblia primitív kivonata. Semmi újat nem gondoltak ki!” Erről Vlagyimir Putyin beszélt a néhány éve Valaam címmel az ortodoxok szent helyéről készült dokumentum filmben.

Az orosz elnök e gondolatot folytatva a kommunisták Leninhez viszonyulását ahhoz hasonlította, ahogy a keresztények tisztelik a szentjeiket. „Nézzék, Leninnek mauzóleumot emeltek. Miben különbözik ez a keresztények ereklyéitől? Menjenek el az Athosz hegyi kolostorba! Mondom, a kommunisták semmi újat nem találtak ki, csak az ideológiájukhoz igazították mindazokat az értékeket, amiben az emberiség már régen hitt” – fogalmazott az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin ezt megelőzően, még 2016-ban szintén bírálta az egykori kommunista vezetőt, aki az etnikai határok meghúzásával időzített bombát helyezett az orosz állam alá. Kritizálta Lenint és társait a rendszer brutalitása miatt is, kiemelten pedig azért, mert kivégezték az utolsó orosz cárt és családját. A bolsevikokról azt mondta, hogy hataloméhségükben az első világháború veszteseivé váltak, ráadásul a későbbi vesztes németek ellen buktak el területeket.

„Az orosz elnök szerint a szovjet államot megalapító Vlagyimir Iljics Lenin eszméi vezettek a birodalom összeomlásához”

Persze, az is igaz, hogy Lenin  az 1917-es októberi forradalommal megalapozta a szovjet birodalmat, amelynek összeomlását Putyin 2005-ben a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte. Putyin gondolkodásában azonban nem a szovjeten, hanem a birodalmon van a hangsúly. Mégpedig a győztes birodalmon. Ezért van ma a hivatalos orosz kánonban nagyobb becsben Sztálin, mint Lenin.

Putyin 2016. januárjában a Kurcsatov Atomkutató Intézet vezetőjének szavaira reagálva fejtette ki véleményét a tudománnyal és oktatással foglalkozó elnöki tanács ülésén. Mihail Kovalcsuk méltatta Leninnek azt a képességét, hogy emberek millióinak gondolkodását tudta befolyásolni. Mint mondta, ilyen jól szervezettnek kellene lennie a tudománynak is. Bosszúsan visszavágva Putyin úgy fogalmazott, hogy Lenin atombombát helyezett el az Oroszországnak nevezett épület alá, és ez a bomba aztán felrobbant. Szerinte nem volt szükség a néhai szovjet vezető által meghirdetett világforradalomra sem.

„A mauzóleumhoz azonban Putyin nem nyúl. Lenin mauzóleuma máig ott áll a Vörös téren, és Oroszországban az emlékművei sem kerültek szoborparkokba”

A hatalom egy ilyen lépéssel nem akarja elidegeníteni a választókat, de egyébként sem akarja kitörölni a Szovjetunió 70 évét az orosz történelemből.

Lenin, azaz Vlagyimir Iljics Uljanov visszaszorul a történelem könyvek lapjaira. S egy ideje már folyik a deheroizálása. Mert a Leninről közel egy évszázadon át élt kép részben mítosz, amely az orosz forradalom zűrzavarából emelkedett ki, részben pedig olyan bálványkép, amelyre gondosan vigyáztak majdnem hetven éven át a Szovjetunió vezetői és a külföldi szimpatizánsok. Az archívumok megnyílása azonban segít revideálni a mítoszt, és a másik oldalát is megmutatja ezt a bálványképet.

A lengyel származású, Amerikában élt Richard Pipes könyveiben például egy kegyetlen, ravaszul manipuláló Lenin jelenik meg, aki céljai elérése érdekében gátlástalanul alkalmazta a tömeggyilkosságot, a felforgatást és az emberek terrorizálását. Pipes Lenint nagy taktikusként mutatja be, aki aszerint váltogatta az álláspontját, ahogy a helyzet megkívánta.

„Még problematikusabbnak tartja a történész Leninnek a nem publikálásra szánt kijelentéseit, amelyekből egy könyörtelen, cinikus ember képe, sok tekintetben Sztálin előképe bontakozhat ki”

Az író Alekszandr Szolzsenyicin és a történész Dmitrij Volkogonov azt emelik ki, hogy Lenin és a leninizmus merőben merőben idegen volt az orosz hagyománytól. Valentyin Szolouhin antiszemita felfogása szerint Lenin ideológiája jórészt arra vezethető vissza, hogy zsidók is voltak az ősei között. Valamivel kevésbé démoni portrét fest Leonard Schapiro, míg Sheila Fitzpatrick és Ronald Suny szerint csak úgy tudjuk megmagyarázni Lenin tevékenységét, ha nem őt magát, hanem az orosz államban és társadalomban kitapintható átfogóbb jelenségeket állítjuk a középpontba.

„Vitatkozva a forradalmárt közönséges pszichopataként ábrázoló Pipes nézeteivel, rendkívüli egyéniségként írja le Lenint a brit Robert Service”

Mint aláhúzza, a világ első, az ő vezetésével kikiáltott első szocialista állama a kedvezőtlen kilátások ellenére is életben maradt. Sőt, sokan állítják, és nem alaptalanul, hogy a bolsevikok megakadályozták Oroszország szétesését. Lenin kivezette Oroszországot az első világháborúból és megnyerte a polgárháborút, a Kommunista Internacionálé létrehozásával pedig az egész kontinens életén rajta hagyta a kézjegyét. A Szovjetunió egyfelől világítótorony volt a világ baloldali szocialistái, másfelől pedig veszélyes sziklazátony a konzervatívok, liberálisok, valamint a nem Lenin irányvonalát követő szocialisták számára.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.