//Puskin viszi a prímet
Okudzsava szobra az Arbaton #moszkvater

Puskin viszi a prímet

Irodalmi túrák Oroszországban. A turizmus kultikus irodalmi emlékhelyek sorára épít Szentpétervártól Moszkván át Konsztantyinovóig.

Okudzsava szobra az Arbaton #moszkvater
Okudzsava szobra az Arbaton
A szerző felvétele

Oroszország méltán lehet büszke az irodalmára, művészetére. A nagy múzeumok mellett az írók, költők, zeneszerzők emlékházai is ezt a tradíciót erősítik. Nemcsak a nemzeti identitás részei, de a turisták által látogatott népszerű helyek is. A hagyományt a modern dizájnnal összekapcsoló irodalmi műsorokkal, kirándulásokkal csalogatják e helyekre a nagyérdeműt. Nemcsak az oroszokat, hanem a külföldieket is.

„Érdekesség, míg az oroszok között az irodalomnak Alekszandr Puskin az első számú alakja, a külföldiek szemében az orosz író elsősorban Fjodor Dosztojevszkij”

Dosztojevszkij lakása #moszkvater
Dosztojevszkij lakása
A szerző felvétele

Árulkodó az a néhány éve az oroszok között végzett felmérés, amelyben a világtörténelem legjelentősebb személyiségeként Joszif Sztálint nevezték meg. Az egykori szovjet pártfőtitkárt a modern orosz irodalmi nyelv megteremtőjének tekintett Puskin követi, holtversenyben Vlagyimir Putyinnal, de ez már egy másik írás témája. A Jurij Levada Független Elemzőközpont felmérésében a leginkább nagyra becsült személyiségek között ott van még az író Lev Tolsztoj és Mihail Lermontov költő is.

„Aligha véletlen tehát, ha a leglátogatottabb irodalmi emlékhelyek körében az oroszok között Puskin vezet”

Puskin Goncsarova #moszkvater
Puskin és Goncsarova szobra
A szerző felvétele

A költő titokzatossága, „afrikaisága”, a körülötte élő legendák sokakat vonzanak, s nem véletlen, hogy az írástudó, egyszerű nép körében már a XIX. század végén a köznévivé váló „puskin” szó jelentette általában véve az „irodalmárt”, míg a XX. században tipikussá válik őt a Naphoz hasonlítani.

Kultikus hellyé vált például az Oroszország északnyugati részén, Pszkov várostól nem messze lévő családi birtok Mihajlovszkoje. Itt még több mint száz éve irodalmi kastélymúzeumot létesítettek, június 6-án, a költő születésnapján pedig minden évben nagyszabású emlékünnepséget rendeznek. De népszerű a Régi Arbaton lévő, a XIX. század elejének moszkvai hangulatát visszaadó empire stílusú kék-fehér emlékház is, ahol Puskin az után lakott három hónapig, hogy feleségül vette a szépséges Natalja Goncsarovát. Az épülettel szemben áll a párt ábrázoló, jó tíz éve készült szobor, a Nagy Szerelem emlékműve.

„S ha már valaki az Arbaton jár, érdemes egy pillantást vernie az olyan kultikus helyekre, mint a híres bárd, Bulat Okudzsava szobra, a tragikusan elhunyt rocker, Viktor Coj fala, de beugorhat például a Brjuszov-házba vagy Lermontov egykori lakóhelyére is”

Sokan látogatják Puskin szentpétervári emlékházát is, mint ahogy rá emlékezve állnak meg egy-egy pillanatra híres moszkvai szobra vagy a pétervári Bronzlovas előtt is.

A bronzlovas Pityerben #moszkvater
A bronzlovas Pityerben
A szerző felvétele

Szentpéterváron, a Kuznyecsnij piactól egy sarokra áll Dosztojevszkij múzeuma. Abban a házban, amelyben az író utolsó lakása volt. A bejáratnál az író kalapja fogad, a nappali asztalán pedig egy cigarettásdobozon ott áll lánya keze írásával, hogy ma meghalt apa. Az eredeti berendezést megőrizve, de ötletes dizájnnal az író műveinek tematikáját is figyelembe véve alakították ki a kiállítást.

„Dosztojevszkij rajongói ezután általában nem hagyják ki az Alekszandr Nyevszkij-főkolostor területén lévő híres sírkertet, a Tyihvini temetőt sem, ahol Csajkovszkij, Borogyin, Muszorgszkij, Glinka vagy Krilov mellett a híres író előtt is leróhatják kegyeletüket”

Dosztojevszkij emléke élő, így a neki szentelt napon, július 1-jén az egész várost áthatja a szelleme. Felolvasásokkal, élő szobrokkal és különböző előadások sorával emlékeznek a város méltán sajátjának érzett fiára. Persze, Péterváron sétálva rájöhetünk, hogy a város élő kultúrtörténet, hiszen egymást érik a neves írók, költők, zeneszerzők és balerinák emléktáblái. Kedvelt hely a századelő bohém világát nemcsak tárgyaiban, de hangulatában is megőrző Kóbor Kutya bár is, amely ma is irodalmi kávéházként működik.

„Sokan nem hagyják ki például az Izsák székesegyháznál lévő Angleterre szállót, ahol Szergej Jeszenyin önkezével vetett véget életének”

Viszockij szobra a Petrovkán #moszkvater
Viszockij szobra a Petrovkán
A szerző felvétele

Az angyalarcú, lobogó szőke hajú, XX. század eleji költőzseninek igazi kultusza van Oroszországban. Halála után többen lettek öngyilkosok a moszkvai Vaganykovói temetőben lévő sírjánál, így az őt reménytelenül szerető Galina Benyiszlavszkaja is. Ebben a temetőben van egyébként a másik XX. századi, szintén tragikus sorsú színészkirály és bárd, Vlagyimir Viszockij sírja is. Tisztelői ugyancsak sokan térnek be a Taganka Színháznál lévő, a fia által vezetett emlékmúzeumba is. Ugyancsak látogatott hely Jeszenyinnek a Rjazany közeli Konsztantyinovo faluban álló szülőháza, ahonnan világot meghódító útjára indult a fiatalon elhunyt költő.

„Közkedvelt kirándulóhelyek továbbá a Moszkva környéki nemesi udvarházak, így a Fjodor Tyutcsev építtette Muranovo vagy Abramcevo”

Itt a nagy mecénás, iparmágnás Szavva Mamontov védőszárnyai alatt Polenovtól  Vasznyecovig a XIX. század végén, a XX. század elején festők sora alkotott, de sokszor megfordult itt még az előző tulajdonos idejében Nyikolaj Gogol is. Nagyon népszerű és látogatott Csajkovszkij egykori lakóháza Klinben.

Persze a turisták nem hagyhatják ki Moszkvában a Szadovaja 10. számú házat, a Bulgakov Mester és Margaritájának soraival kipingált lépcsőházat, „a gyanús hírű lakással”, s innen indulva végigjárhatják a regény ismert helyeit. De az orosz kultúra emlékhelyeivel találkozhatunk a mai határokon kívül is, így Kijevben vagy a kulturális turizmus kimeríthetetlen forrásának számító Odesszában is, ahol legutóbb például Iszaak Babel tiszteletére rendeztek nagyszabású villámcsődületet.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.