//Preventív orosz támadás Ukrajnában
„Putyin meglepő fordulattal félretolta a logikusan várható következményeket, talán az ukránok ellenállása is nagyobb lett, mint várták, és kizárólag a saját szempontjaikat tolták előtérbe. Kerül amibe kerül alapon, hiszen ezt a hadjáratot már csak akkor zárhatja le Moszkva, ha kézzelfogható eredményeket tud elérni” #moszkvater

Preventív orosz támadás Ukrajnában

MEGOSZTÁS

Oroszország 2014 óta egy mindjobban bizonytalanná váló geopolitikai helyzetben találta magát. Moszkva szerint az ukrán erők 2022 elején újra meg akarták támadni a Donbasszt, ezért egy megelőző, nagyarányú hadjáratot indítottak, amely reményeik szerint a többi vitást kérdést is meg fogja szüntetni.

Pap Krisztián írása a #moszkvater.com számára

„Putyin meglepő fordulattal félretolta a logikusan várható következményeket, talán az ukránok ellenállása is nagyobb lett, mint várták, és kizárólag a saját szempontjaikat tolták előtérbe. Kerül amibe kerül alapon, hiszen ezt a hadjáratot már csak akkor zárhatja le Moszkva, ha kézzelfogható eredményeket tud elérni” #moszkvater
„Putyin meglepő fordulattal félretolta a logikusan várható következményeket, talán az ukránok ellenállása is nagyobb lett, mint várták, és kizárólag a saját szempontjaikat tolták előtérbe. Kerül amibe kerül alapon, hiszen ezt a hadjáratot már csak akkor zárhatja le Moszkva, ha kézzelfogható eredményeket tud elérni”
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Kryazhev/Sputnik/AFP

A preventív (megelőző) támadás fogalma a II. világháború idején vonult be a köztudatba, amikor a németek erre hivatkozva megindították a Barbarossa hadműveletet, mondván, a szovjetek támadást terveznek, és ezt kellett megakadályozniuk. Kétségtelen tény, hogy 1941. június 22. előtt a német-orosz határ mindkét oldalán egyre komolyabb katonai előkészületekre került sor, de az is igaz, hogy a szovjet fél szigorúan tartotta magát a Molotov-Ribbentrop paktumban lefektetett ,,meg nem támadási” tételhez. Számszerűen ez azt jelentette, hogy a rendelkezésre álló körülbelül 300 szovjet hadosztályból 170 már nyugaton volt 1941 júniusában, a többi pedig kezdett beérkezni, miközben a túloldalon 120 német hadosztály torlódott föl.

Az átcsoportosítás már április óta zajlott és a beérkezettek alakulatok védelmi pozíciót vettek föl, holott a bolsevik haderő támadó szellemben lett fölkészítve, vagyis a szovjet vezetés számított a német támadásra, és azt egy nagyarányú ellentámadással akarta megsemmisíteni. Ugyanis a tábornoki kar és a Politikai Propaganda Főcsoportfőnöksége (GUPP) azt feltételezte, hogy a védekezés rövid életű lesz:

,,a csapatok támadásra készültek. Visszaverik a támadást és ellentámadásba lendülnek…”

Kolontári Attila szerint a Vörös Hadsereg 1941 júniusában 198 lövészhadosztályból, 61 harckocsizó-hadosztályból, 31 gépesített lövészhadosztályból, 13 lovashadosztályból állt, ami összességében 5 millió 774 ezer embert jelentett. (Kolontári: Sztálin beszéde a katonai akadémiák végzős hallgatói előtt 1941. május 5-én). A katonai készületekhez hozzájárultak a politikai változások, ugyanis 1941. májusában Sztálin, mint a Legfelsőbb Tanács Elnökségének főtitkára átvette Molotovtól a Népbiztosok Tanácsának elnöki tisztét. Ezzel Sztálin először vállalt kormányzati tisztséget, melynek a következő lépése az államfői poszt elfoglalása lett, és ezzel egy kézben összpontosult az állam és a párt vezetése.

„Tehát egy rendkívüli dologról volt szó, amire a külföld is felfigyelt”

Hitler már 1940 végén tett lépéseket egy Szovjetunió elleni támadás ügyében, miután túl voltak egy kellemetlen hangvételű találkozón Molotovval, de ténylegesen a balkáni hadjárat után, tehát 1941. április végén rendelte el a Barbarossa-terv végrehajtását. Mert azt érzékelte a német katonai elhárítás, hogy a szovjet oldalon ,,rohamosan” növekszik a lövészhadosztályok száma.

Hosszabban lehetne sorolni azokat a kölcsönös, német-szovjet diplomáciai és katonai lépéseket, amelyekkel hónapról hónapra egymást pörgették bele a katonai készülődésbe. Nem kétséges, hogy Hitlerben meg volt a késztetés, hogy a „bolsevizmus fő fészket” fölszámolja, ugyanakkor nem rendelkezett megbízható adatokról a Szovjetunió fölkészültségéről. Emiatt is gondolhatta úgy, hogy egy katonai fenyegetést kell elhárítania egy preventív támadással. Ahogy azt is el kell felejteni, mintha a Vörös Hadsereg pusztán védelemre készült volna 1941 nyarán, hiszen egyértelműen látszik, hogy egy védelemből támadásba való átmenetre voltak ,,beállítva”, csak éppen ezt nem voltak képesek megvalósítani, mert a németek gyorsabbak voltak.

„A jelenkori Ukrajnában ugyan nem volt frontvonal, csak a Donbassznál egy demarkációs vonalrész, a harcok ezért inkább a városokra koncentrálódtak, amelyek nincsenek felkészítve elhúzódó ostromra. De a készenlétben állt haderők nagysága sem idézte 1941 nyarát. Bizonyos hasonlóságok azonban megfigyelhetőek a két konfliktus között”

Kétségtelen, hogy az ukrán-orosz konfliktus mentén zajlik egy információs háború is. Egyik oldalról az ukrán elnök folyamatosan követeli a Nyugat mind tevékenyebb beavatkozását, és ezzel együtt dezinformációkat terjesztenek az egyre romló helyzetben. Az oroszok pedig olyan témákat kapnak fel, minthogy az ukránok Csernobilben atomfegyver kifejlesztésén dolgoztak. Nagyon is könnyen elképzelhető, hiszen a NATO, vagy maga az Egyesült Államok nem szállíthatott ilyen eszközt az ukránoknak, mert az tudjuk hova vezetett volna, és éppen ezért ösztönözhették erre az ukránokat.

„Az atomfegyver fejlesztése mellett a másik ilyen érzékeny téma, amely szerint az oroszok titkos, amerikai finanszírozású biológiai laboratóriumokat találtak, amelyekben halálos vegyi fegyverekkel folytattak kísérleteket”

Igor Kirillov, az orosz haderő sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi parancsnoka  szerint az egyik projekt keretében denevérek biológiai fegyverként való alkalmazását vizsgálták. (https://infostart.hu/kulfold/… Moszkva: titkos, amerikai finanszírozású biológiai labort találtak Ukrajnában)

Ebből annyi bizonyos, hogy Ukrajnában a laboratóriumok felújítását, fejlesztését az amerikaiak finanszírozták, minden más egyelőre bizonytalan, és csak az állítólagos bizonyítékok tudnák eloszlatni a kétségeket. A laborokban folytatott kísérletek létét alátámasztja, hogy a WHO ,,megkérte” az ukránokat, hogy ugyan semmisítsék már meg a kiemelten veszélyes kórokozókat.

„Ezeknél a kellemetlen felvetéseknél is jobban érdekelhette Moszkvát a Donyec-medence rendezetlen helyzete”

A be nem tartott minszki szerződések, az egyre pontosabb demilitarizált zóna ellenére, a Donbassz mindkét oldalán folyamatosan erősödött a katonai jelenlét, különösen 2021. áprilisától. Azért onnantól, mert Joe Bident 2021. januárjában iktatták be, mint az USA új elnökét, és a Biden-adminisztráció ezt követően kezdte éreztetni hatását. Az Egyesült Államok 2014-től 2021. januárjáig körülbelül két milliárd dollárt adott Ukrajnának védelmi költségekre, januárt követő egy évben viszont már 1,2 milliárdot. (Legutóbb, március második hetében az amerikai kongresszus 13,6 milliárd humanitárius és katonai segélyt szavazott meg Kijevnek.)

„Az előző elnök Donald Trump nem foglalkozott különösebben Ukrajnával, Biden megválasztása után tehát egyre komolyabb pénzzel segítették Kijevet”

Különböző jelentések szerint ettől az időszaktól kezdve a szakadár területek mentén ugrásszerűen megnőtt a tűzszünetet megsértő esetek száma. Oroszország mindig tagadta, hogy a szakadár népköztársaságokban (ma már nevezhetjük őket nevükön) reguláris orosz csapatok állomásoznának, és csak „önkéntesek” jelenlétét ismerte el, de ez természetesen csak porhintés volt.

„Viszont arról nem igazán szóltak a hírforrások, hogy az ukránok legütőképesebb alakulatai a Donyec-medence közelében kezdtek felvonulni”

 Moszkva 2014 óta minden évben rendezett „elrettentő” típusú hadgyakorlatot, akár többet is, amelyeknek általában „Zapad” (Nyugat) volt a kódneve. Az orosz harcjárműveken is egy közelebbről meg nem nevezett „Z” betű szerepel, az „O” és „V” mellett. (Valószínűleg nem Orbán Viktor nevének kezdőbetűit kell keresnünk a betűkombinációban.) Amikor az előző év szeptemberében az oroszok megtartották a Zapad-2021 nevű hadgyakorlatukat, akkor az ukránok rögtön mozgósították a hadsereget. Ekkor az indiai, üzbég, kazah, örmény katonákat is soraiban tudó hadgyakorlat bevallott célja volt, hogy olyan helyzetet szimuláljanak, amikor a NATO megtámadja Oroszországot és Belaruszt, és az erre való reagálás. Ez az orosz-belarusz hadgyakorlat ugyan terrorista ellenesnek volt meghirdetve, de nem kétséges, hogy figyelmeztetés is volt főleg Ukrajna számára.

„Különböző sajtó hírek szerint ekkor 100 ezernyi orosz katonát vontak össze az ukrán határ mentén”

Aztán az oroszok az idei év elején, február 10-én „Szövetségesi Eltökéltség” néven közös hadgyakorlatba kezdtek a fehéroroszországi Breszt térségében, Kijevtől északnyugatra. Igaznak bizonyult az a hír, hogy az Ukrajna elleni teljes invázióhoz elegendő orosz haderő hetven százaléka állt a határon, mert ma már tudjuk, hogy a tíz naposnak meghirdetett hadgyakorlat után a csapatok nem tértek vissza állomáshelyeikre, ahogy az oroszok állították.

A fejlemények tükrében felettébb érdekes, hogy az amerikaiak mennyire pontosan előre jelezték az orosz intervenciót. Biden 2022. február 16-át mondta kezdő időpontnak, és csak alig egy hetet késett a valódi támadás. A jenkiknek vagy van egy szuperkémük Putyin közelében, vagy a katonai elemzőik az összes tényezőt figyelembe véve kiváló munkát végeztek.

„Minden esetre nem kizárt, hogy ukrán hadsereg tényleg támadásra készült Donbassz ellen, amit meg az oroszok neszeltek meg és léptek”

Ahogy ezt maga Putyin is jelezte a február 24-ei beszédében: ,,A helyzet határozott, és azonnali cselekvést követel meg tőlünk. A Donbassz népköztársaságai Oroszországhoz fordultak segítségért.” Hogy nagyobb ukrán erők állomásoztak Donybasszal szomszédos területen, azt jelzi, hogy Mariopul városánál rendkívül heves harcok zajlanak. Március 6-án Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a Donyec-medence szakadár „köztársaságai” elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet”. A vezérőrnagy az ukrán nemzeti gárdától lefoglalt titkos iratokra hivatkozott, amelyek egyszer talán nyilvánosságra kerülnek, ha léteznek. Annyit határozottan kijelenthetünk, hogy Oroszországot közvetlenül nem fenyegette katonai támadás, viszont a stratégiai játszmában még rosszabb helyzetbe kerülhetett volna, ha az ukránok visszafoglalják a Donyec-medencét.

„Egy ilyen ukrán siker további lépésekre is sarkalhatta volna Kijevet, de az oroszok megelőző csapása véget vetett az ilyen találgatásoknak, és teljesen átrendezte az ukrán kérdést, és annak megoldását”

Összességében könnyen igaz lehet az orosz narratíva, hogy ha tovább várnak az intervencióval, akkor rosszabb helyzetbe kerülnek stratégiai, és biztonságpolitikai értelemben. Moszkva számára három lehetőség adódott ebben a helyzetben, türelmesen várni, és nem csinálni semmit, befagyasztani tárgyalásokkal a konfliktust, avagy vállalni egy nagyarányú válaszcsapást, és ezzel egy teljesen új geopolitikai helyzetet teremteni. Moszkva a három lehetőség közül az utóbbit választotta, preventív módon elhárítva az ukránok további támadásait, és kivédve azt a lehetőséget, hogy az ukránok NATO tagsághoz, és/vagy atomfegyverhez jussanak.

Az erőviszonyokat tekintve az oroszok fogják megnyerni ezt a háborút, és Ukrajna további sorsa az, ami bizonytalan. Az viszont könnyen elképzelhető a hadművelet irányait figyelve, hogy Ukrajnát az oroszok kettévágják a Dnyeper mentén, leszakítva ezzel az iparilag fejlettebb részt, és elvágva a Fekete-tengerhez való hozzáférést. Nem mellesleg ezzel biztosítva be immár véglegesen a Krím-félszigetet és a Donyec-medencét.

„Putyin meglepő fordulattal félretolta a logikusan várható következményeket, talán az ukránok ellenállása is nagyobb lett, mint várták, és kizárólag a saját szempontjaikat tolták előtérbe. Kerül amibe kerül alapon, hiszen ezt a hadjáratot már csak akkor zárhatja le Moszkva, ha kézzelfogható eredményeket tud elérni”

Az információs térben és pénzügyileg Moszkva súlyos vereséget és veszteségeket szenvedett el, amit némileg ellensúlyoz az ázsiai országok támogatása, főleg pedig gazdasági kapcsolatuk. A világ közvéleménye előbb-utóbb úgyis napirendre tér az Ukrajnát ért agresszió fölött, mert amúgy sem tehát mást.

(A cikk nem okvetlenül esik egybe a szerkesztőség nézeteivel)

MEGOSZTÁS