//Prága visszavág az Aeroflotnak
Egy utas áll a Seremetyevo reptér információs táblája előtt #moszkvater

Prága visszavág az Aeroflotnak

MEGOSZTÁS

Azt már megszoktuk, hogy a Nyugat és Oroszország közötti szankciók jelentősen hatással vannak a kereskedelmi kapcsolatokra. Az elmúlt öt évben nagyjából évi 100 milliárd dollárral 249 milliárd dollárra csökkent az orosz import. Persze, ebből az orosz mezőgazdaság jól jött ki, azonban a helyzet nem túl virágos. A rubel árfolyamának drámai gyengülése miatt kevesebben utaznak külföldre is. Miközben 2013-ban az oroszok még 60 milliárd dollárt költöttek el külföldön, addig tavaly csak 40 milliárdot. Előtte csak 30 milliárdot. Az orosz turista azonban még így is szívesen látott vendég mindenütt. Mert sokat költ. Feltéve, ha eljut a kívánt helyre, mert az utóbbi időben már ezzel is gondok vannak.

Egy utas áll a Seremetyevo reptér információs táblája előtt #moszkvater
Egy utas áll a Seremetyevo reptér információs táblája előtt
Fotó:EUROPRESS/Sergey Mamontov / Sputnik

A grúz-orosz válság újabb fejezetében például a tbiliszi ellenzék provokációjára válaszul Vlagyimir Putyin leállíttatta az orosz repülőgép járatokat Grúziába. Ezzel sokat veszítenek a grúzok, de legalább annyit az orosz turisták. S ha ez nem lenne elég, most az oroszok egy másik kedvelt helyére a kereskedelmi érdekek mértek csapást.

Moszkva nem engedélyezte a cseh légitársaság dél-koreai járatainak átrepülését a Dél-Kelet-Ázsiába  Európából a legrövidebbnek számító szibériai légtéren. A Vedomosztyi értesülései szerint azért, mert az Aeroflot eddigi hat prágai járatpárja mellé a fővárosi kvótán kívül a Moszkva melletti Zsukovszkijból még kettőt akart szerezni. Erre azonnal megérkezett a cseh válasz. Visszavonták az Aeroflot négy prágai, és leányvállalata, a Rosszija egy Karlovy Vary-i járatpárjának repülési engedélyét. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz az Uralszkije avialinyiji két járatpárjával.

A vita ez esetben kereskedelmi jellegű, ám megint a turisták szenvednek. Csehország az orosz turisták egyik kedvelt célpontja. Tavaly 494 ezren látogattak oda, miközben 44 ezer cseh utazott Oroszországba. Ráadásul Csehországban még él mintegy 30 ezer orosz is, akik haza-hazalátogatnak.

Moszkva és Prága most egymást zsarolja, a turisták pedig szenvednek. Az egyik fél inkább lemond az orosz turisták által elköltött dollármilliókról, rontja a vendégszerető nép reputációját, míg a másik két plusz járat miatt akár a saját utasait, állampolgárait is bünteti. Bolond időket élünk! Talán meg kéne egyezni! Erre általában van is esély, amikor a konfliktus, mint most is, nem politikai eredetű.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.