„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A Tomahawkok és LRHP-k állomásoztatása egyébként sérti az 1987-es közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló (INF) szerződést, amely tiltja az 500 és 5000 kilométer közötti hatótávolságú földi telepítésű rakéták állomásoztatását”
Fotó:EUROPRESS/AFP/JOHN HAMILTON/US DEPARTMENT OF DEFENSE
Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy bizonyos korlátozások mentén használhasson egy nagy hatótávolságú amerikai fegyvert, az ATACMS nevű rakétarendszert orosz területeken. A New York Times információi szerint az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenésére hivatkozva szánta rá magát erre a veszélyes lépésre. Biden állítólag azzal indokolta a mintegy 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését az adott térségben, hogy orosz földön megvédhessék magukat az ukrán erők, és közben üzenjenek az észak-koreai rezsimnek is, hogy ne küldjenek további katonákat. Emellett feltehetően az is lényeges szempont volt az amerikai döntésben, hogy így minél jobb tárgyalási pozíciót tudjanak biztosítani az ukránoknak egy majdani orosz-ukrán béketárgyalás során.
„Egészen mostanáig a Biden-kormányzat határozottan ellenezte, hogy Ukrajna az ATACMS szuperszonikus rakéta rendszerével támadjon orosz területeket”
Ukrajna hónapok óta lobbizik azért, hogy engedélyt kapjon a használatukra, mivel úgy vélik, hogy a fegyver lehetővé tenné, „hogy olyan célpontokban tegyenek kárt, amik a Kreml hadigépezetét meggyengíthetik”. Kijev az év elején azt kérte Washingtontól, hogy biztosítsanak Ukrajnának ATACMS rakétarendszereket, augusztusban pedig azt, hogy az ukrán haderő azokat Kurszkban vethesse be. Volodimir Zelenszkij ezzel elmondhatja, hogy az úgynevezett győzelmi tervének egyik pontja teljesült, ez egy ideig megakadályozhatja az ukrán hadsereg moráljának további gyengülését, az amerikai lépés nyomán pedig a britek és a franciák, majd a CDU győzelmével akár a németek is hasonló elhatározásra juthatnak. A döntést komoly változás az amerikai hozzáállásban két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt, a megválasztott elnök ugyanis az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba.
„Joe Biden lépése éppen Trump győzelme miatt volt várható. A távozó elnököt már semmi nem köti, s ha nem is a saját elképzeléseibe, a mögötte álló körök narratívájába illeszkedik ez a lépés. Ráadásul ezzel potenciálisan olyan helyzetet teremthet, amely az egyáltalán nem kizárható eszkalációval szűkíti az utód mozgásterét, és megnehezíti a konfliktus befagyasztását, egy Ukrajna szempontjából erős kompromisszumokkal járó tűzszünet megkötését”
A döntés azonban több szakértő szerint sem előzmények nélküli. Mint arra a portálunkon publikált írásában például Anatol Lieven is rámutatott, ezt lényegében megalapozta, hogy Németország az 1980-as évek óta először beleegyezett abba, hogy Washington 2026-tól kezdődően amerikai parancsnokság alatt háromféle amerikai rakétát állomásoztasson a területén. A Tomahawk Block 4 cirkáló rakétát, amelynek hatótávolsága alig több mint 1000 mérföld (körülbelül 1600 kilométer), a Standard Missile-6 (SM-6), amelynek hatótávolsága 370 kilométer, és amelyet elsősorban légvédelmi feladatra szánnak, valamint a még fejlesztés alatt álló, nagy hatótávolságú hiperszonikus fegyvert (Long-Range Hypersonic Weapon LRHP, Dark Eagle-nek is nevezik), amelynek hatótávolsága több mint 2900 kilométer lesz. E rakéták közül kettő képes lesz mélyen Oroszországba csapódni, és eltalálni Moszkvát.
„A Tomahawkok és LRHP-k állomásoztatása egyébként sérti az 1987-es közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló (INF) szerződést, amely tiltja az 500 és 5000 kilométer közötti hatótávolságú földi telepítésű rakéták állomásoztatását”
A Trump-adminisztráció azonban 2019-ben kilépett az INF-szerződésből, Oroszország pedig ezt követően felfüggesztette annak betartását. A Biden-kormányzat nem tett kísérletet arra, hogy tárgyalásokat folytasson a szerződéshez való visszatérésről. Mind a Trump-, mind az Obama-adminisztráció azt állította, hogy az orosz SRBM Iszkander ballisztikus rakéta (nukleárisan alkalmas, de nem nukleáris fegyverzettel), amelynek bejelentett hatótávolsága 500 kilométer alatt van (az INF-szerződés határán belül), és amelyet Kalinyingrádban (a Balti-tengeren, Lengyelországgal és Litvániával szomszédos, elszigetelt területen, Berlintől 327 mérföldre található) állomásoztatnak, valójában nagyobb hatótávolságú, és így sérti a szerződést.
„Nem kizárt egyébként, hogy a Tomahawkok telepítését a Pershingekhez hasonlóan egy Oroszországgal kötendő jövőbeli megállapodáshoz akarja Washington felhasználni, azonban addig is komoly bizonytalanságot teremtenek”
A Tomahawk rakéták németországi telepítésének egyetlen megmagyarázható célja Lieven szerint, hogy felajánlják, az Oroszországgal kötendő új nukleáris fegyverzetcsökkentési megállapodás részeként újra lemondanak róluk. Ez volt az egyetlen pozitív eredménye a Pershing II rakéták Nyugat-Németországba történő telepítésének az 1980-as években is. A Pershingek 1979-es telepítéséről szóló döntést ugyanis egy olyan nyilatkozat kísérte, amely szerint tárgyalni kívánnak egy megállapodásról. A mostani döntést nem kísérte ilyen nyilatkozat, ráadásul az elmúlt jó évtizedben a fegyverzet ellenőrzési megállapodások teljes pályája az ellenkező irányba, az ellenőrizetlen fegyverkezési verseny felé mutatott. Az Egyesült Államok felmondta a stratégiai stabilitást garantáló egyezményeket, ami látványosan gyengítette Európa biztonságát.
S ha ehhez még hozzávesszük, hogy Európa peremén háború dúl, és Washington ilyen körülmények között engedélyezi mélységi orosz területek támadását amerikai nagy hatótávolságú rakétákkal, akkor aggódhatunk. Az amerikaiaknak persze nem kell izgulniuk a helyzet esetleges eszkalálódása miatt, hiszen az orosz közepes hatótávolságú rakéták akár Németországra is csapást mérhetnek, de az Egyesült Államokra nem. Az ilyen helyzetekben – pontosabban ezek kialakulásának megakadályozására – lenne szükség Európa stratégiai autonómiájára. Úgy tűnik azonban, hogy erről a jelenlegi európai elit legfeljebb beszél, az önállóság megteremtését az utca tiltakozása vagy a népszerűség csökkenése kényszerítheti ki a politikusokból.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Krötinger says:
Hogy miert nincs ellenallas? Nemetorszagban a mainstream-media 99,9 %-a a haboru kezdete ota azt az egyszerü notat fujja, hogy Putyin az irracionalis örült es megtestesült gonosz, Ukrajna pedig az artatlan aldozat es Ukrajna nepe meg csak nem is önmagaert, hanem miertünk is, egesz Europaert felaldozza magat! Akinek nincs olyan szerencseje, mint nekem, hogy külföldi (=magyar) forrasokbol is tajekozodhat, vagy esetleg a kisszamu alternativ mediat olvashatja, az sajnos többe-kevesbe ennyit lat az egeszböl. Egy jellegzetes pelda a nemet media müködesere: tegnap este a nemet mediaban mindenütt az volt a hir, hogy Biden megadta az engedelyt a nagy hatotavolsagu raketak bevetesere. Ennyi volt a hir, semmi több. Azt, hogy eddig pl. miert nem engedelyeztek, vagy azt, hogy az oroszok mar honapokkal ezelött expressis verbis közöltek, hogy ezt a lepest minek fogjak tekinteni… vagy legalabb azt, hogy itt tulajdonkeppen egy leszerepelt, levalasztott kormany döntött ilyen nagy horderejü dolgokrol, azt senki sehol nem emlitette. Maga az esemeny egyszerüen csak “lett”: nem voltak elözmenyek, nincsenek következmenyek! A nemet media szepen elbanalizalja a hireket ( a legfontosabb esti hiradoban ez csak a 4. hir volt) es aki csak itt tajekozodik, annak igy meg az sem tünik majd fel, ha eppen a halalos iteletet mondjak ki. Durva gondolat ugyan, de Goebbels meg megkerdezte a nemet nepet, hogy akarjak-e a totalis haborut. Most meg csak azt sem közli velük a kormany, hogy valoszinüleg eppen egy teljesen felesleges es ertelmetlen haboruba involvaljak öket egyre melyebben es egy bizonyos ponttol nyilvan visszafordithatatlanul.