Nem „verte ki a biztosítékot” a médiában Pavel Durov párizsi letartóztatása. Pedig a Telegram alapító tulajdonosával történtek rávilágítanak arra, hogy az úgynevezett demokratikus világ is egyre rövidebb pórázon szeretné tartani a társadalmakat, és ez a törekvés felülírja a szólás szabadságának nemes eszméjét is. Az eset előrevetíti a sötét jövőt is, amelyben az információt is ellenőrzése alatt tartó hatalom már nem tűri meg az alternatív véleményeket. Éppen ezért aggasztó, hogy még a sajtót sem igazán érintette meg a párizsi letartóztatás. Hol vannak most a szólás szabadságért aggódó jogvédők? Miért nem tiltakozik a konzervatív oldal sem? Kicsoda Pavel Durov, és miért fontos a Telegram?

„Csak egy croissant-t akartam enni!” – írta bejegyzésében a párizsi Le Bourget repülőtéren letartóztatott Pavel Durov. Azerbajdzsánból érkezett a magángépén, és állítólag tényleg csak vacsorázni szeretett volna a francia fővárosban. Az nem világos, hogy a többek között a francia állampolgársággal is bíró Durov miért volt ennyire óvatlan. Hiszen tisztában volt az ellene folyó nyomozással, és nem egyszer beszélt arról, hogy vadásznak rá. Azt gondolta talán, hogy a szabadságra oly kényes nyugati világban ő azért mégis csak érinthetetlen? Mint látjuk, nem.

„Sokkal nagyobb biztonságban van a demokratikus berendezkedésével nem kérkedő Azerbajdzsánban, vagy állandó lakhelyén, az Emirátusokban. De így még Oroszországban sem bántak vele, mint a francia hatóságok, akikről nem tudjuk, hogy maguktól, vagy a „nagy testvér” nyomatékos kérésére cselekedtek”

A Kreml kommunikációs értelemben természetes módon igyekszik a maga javára kihasználni a történteket. Csendesen azonban itt azért jegyezzük meg, hogy a nyugati cenzúra, az alternatív vélemények kiiktatása iránti vágy erősödödése Moszkvát azért még nem hatalmazza fel a szólás szabadságának védőügyvédi szerepére. A Telegram kapcsán főképp nem. Még akkor sem, hogy miután nem sikerült megtörnie Durovot, és hozzáférni azokhoz a bizonyos kulcsokhoz, inkább az élére állt a dolognak, és maga is inkább használja a Telegramot. Ma már számos Kreml közeli csatorna működik a platformon. Azon persze közben azért a történtek után elgondolkodhatunk, hogy miért is akart Durov a napokban Azerbajdzsánban találkozni Vlagyimir Putyinnal, és a nyugati világban minden téren erősödő agresszióval miként tűnhet Oroszország sok tekintetben egyre inkáűbb a normalitás szigetének.

„A Nyugat persze megérdemli, hogy éppen Oroszország olvassa rá az álszentségét. Lassan már csak az hiányzik, hogy Kína is megszólaljon a szólás szabadságának a védelmében”

Durov ellen a körözést állítólag az előzetes nyomozás alapján egyetlen perccel azelőtt adták ki, hogy a gépe földet ért volna Párizsban. Közben házkutatást tartottak a franciaországi ingatlanjaiban. Azzal vádolják, hogy platformján lehetővé tette a bűnözők kommunikálását, ezzel pedig támogatta a terrorizmust, a drogkereskedelmet, a pénzmosást és a pedofíliát. A francia hatóságok szerint tehát Durov nem működött együtt a Telegram segítségével végrehajtott bűncselekmények felderítésében, így most bűnrészességgel vádolják. Mint hozzáteszik, Durov személyesen nem vett részt ezekben a tevékenységekben, csak eszközt adott ehhez az elkövetőknek. Mondjuk ki, a letartóztatás oka a Telegram titkossága. Pontosabban az, hogy a francia hatóságok nem férhetnek hozzá. Ezt a francia sajtó is elismeri.

„Pavel Durov letartóztatásában benne van a Nyugat és Oroszország egyre veszélyesebben kiéleződő ellentéte”

Ne feledjük, hogy a Telegram az elmúlt két és fél évben nem csupán az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírek egyik legfontosabb forrásává vált, de jelentős szerepet kapott a szembenálló felek harctéri kommunikációjában és koordinációjában is. A háború eseményeinek követése és megértése ma már lehetetlen a Telegram nélkül, de jelentős részben itt zajlik az ukrán és az orosz katonai kommunikáció is.

De benne van az amerikai választás, amely nemcsak arról szól, hogy ki irányítja a következő négy évben az Egyesült Államokat, hanem arról is, merre fordul a világ. Újabb lendületet kap Kamala Harris győzelmével a globalista, ideologikus euroatlanti fősodor, avagy Donald Trump sikerével némi esélyt kapnak a mindezzel szemben a szuverenitást, a nemzetek fontosságát és a hagyományos értékeket hirdetők.  Ez a választás egyben azt is meghatározza, hogy marad-e még tere az alternatív információszerzési és kommunikációs platformoknak, legalább megtűrik-e a valódi politikai alternatívákat, avagy mindent elural a tiltás, és kiteljesedik a társadalmak feletti ellenőrzés.

„Ne legyenek illúzióink, ez a két irány sok tekintetben azért fedi egymást, ám Trump győzelme némi esélyt azért talán adna a racionalitásnak”

A verseny kiéleződésével a Nyugat fejlődésének az irányát jelenleg még meghatározó amerikai fősodor immár semmit nem bíz a véletlenre, egyre agresszívebbé válik, és mindenféle alternatív véleményt, narratívát,  ezeknek teret adó platformot igyekszik ellehetetleníteni. Ebben az értelemben a Telegram is az útjában van. Ráadásul Durov letartóztatása üzenet a mainstream amerikai ellenfeléeinek is. Nem véletlen, hogy éppen Elon Musk vagy Tucker Carlson állt ki a leghangosabban Durov mellett, hiszen amennyiben Trump veszít, akkor jó eséllyel ők következnek. Ne feledjük el, hogy Európában Elon Muskra is komoly nyomás nehezedik az X (Twitter) miatt, és a tulajdonos elmondása szerint Ursula von der Leyen felajánlotta, elengedik az X-re váró büntetést, amennyiben hozzáférést kapnak, azaz titokban cenzúrázhatják Európában.

„Eközben Amerikában elfogadták azt a kétpárti támogatást élvező jogszabályt – ennyit a Trumphoz fűzött reményekről -, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva záros határidőn belül kitiltaná az Egyesült Államokból a kínai fejlesztésű TikTokot”

Ez azt jelenti, hogy a törvény életbe lépését követően a TikTok kínai anyavállalata, a ByteDance arra kényszerülhet, hogy megváljon a közösségi média új generációs alkalmazásától. Ha nem értékesíti a felületet, az alkalmazást betiltják. A Telegramon és a TikTokon felül már csak az X és a Rumble maradt olyan szélesebb körben használt platform a nyugati világban, amely azt állítja magáról, hogy nincs belépése hozzájuk a nyugati szolgálatoknak és nem távolítják el politikai nyomásra a tartalmakat.

„Pavel Durov letartóztatása azonban mindenek előtt a szólás, a vélemény és az információ szabadságáról, annak eltiprásáról, magáról a nyugati világról szól. Arról, hogy marad-e tere az alternatív gondolkodásnak, avagy végleg ránk borul a sötétség, ezúttal a liberális globalista diktatúra sötétsége, és információs kalodába zárnak-e bennünket”

Ezért vágott mellbe a letartóztatás híre. Egy ideje ugyanis mindannyian érezzük, hogy egyre rosszabb irányba mennek a dolgok, és egyre inkább eluralja a nyugati világot is cenzúra, a társadalom ellenőrzésének gyilkos vágya. Miközben a hatalom az értékekről beszél, a demokrácia – immár kiegészülve a nemzetbiztonsággal – nevében ránk telepszik a sötét diktatúra. Érezzük ezt a közösségi médiában éppúgy, mint a fősodor média esetében. De erről szól a telekommunikációs eszközök használatának „szabályozása”, mint ahogy az is, hogy a nyugati blokkban betiltották az orosz médiumokat, és részben a kultúrát is. S a sort még folytathatnám. Ebben az elsötétülő világban számít üde foltnak, apró reménynek Pavel Durov Telegramja. Éppen ezért taglóz le a letartóztatása, amely végképp tudatosítja bennünk, hogy itt tart ma a Nyugat. Visszatértünk oda, ahonnan 1990-ben oly lelkesen, reményekkel teli kiszakadtunk. S látva az új cenzorok, a társadalmakra bilincset rakók technológiai hátterét, lassan megszépül még a Kádár-rendszer is. Ennyit az amerikai és európai álomról.

„Ezek után már meg sem merem kérdezni, hogy miért hallgat most a liberális elit, amely oly hangosan tiltakozott akkor, amikor Pavel Durovra hasonló okokból gyakorolt nyomást az orosz hatalom. De miért nem ordít és tiltakozik a konzervatív oldal sem?”

Azt, hogy az emberek miért nem esnek kétségbe e hír hallatán, értem. Nem errefelé tereli őket a hatalom és a média. De miért hallgatnak az elitek? Nem értik, vagy csak nem akarják érteni, hogy miért aggasztó Pavel Durov letartóztatása? Arra gondolni sem merek, hogy ideológiáktól függetlenül minden hatalom irányítani akarja a társadalmakat, és ennek érdekében eltakarít az útból minden akadályt. S hogy mi lesz a vélemény- és a szólás szabadságával? A média szabadságával? A cél szentesíti az eszközt…

♦

Kicsoda Pavel Durov? Igazi csodabogár a Telegram 39 éves létrehozója. a titkosítás működési elvét valamint azt, hogy miként elérhető a Telegram akkor is, ha szinte a teljes internetet blokkolják Megvan benne a zsenikre jellemző különcség, különlegesség. Filmbe illő karakter. Libertariánusnak vallja magát, aki elutasítja, hogy bárki parancsait kövesse és a szólás- és véleményszabadságot egy adott állam érdekei fölé helyezi.

„Hangosan bírálja az amerikai technológiai óriásokkal, különösen az Apple-el és a Google-el szemben kritikus, amelyeket a legnagyobb fenyegetésének tartja a szólás szabadságára”

Többször jelezte, hogy ezek a cégek együttműködnek az amerikai titkosszolgálatokkal, így mostanra nem csak az amerikai állampolgárok, hanem az egész világ lakossága is kitett az amerikai titkosszolgálatoknak.

Nem fogyaszt sem alkoholt, sem koffeint, sem gyógyszereket, sem húst, sem tejtermékeket és glutént, valamint azt állítja, hogy nem birtokol jelentős fizikai javakat, például ingatlanokat, jachtokat vagy repülőgépeket. A hírek alapján egyetlen gyengéje a nők. Leningrádban született 1984. október 10-én, de gyermekkorának nagy részét Olaszországban, Torinóban töltötte, ahol az apja dolgozott. Olasz nyelvű általános iskolába járt, 11 éves korában kezdte el készíteni első számítógépes játékait. Ekkor jött rá, hogy érdekli a programozás. Édesapja, Valerij Durov, ókortudós, a filológiai tudományok doktora és számos tudományos munka szerzője, 1992 óta a Szentpétervári Állami Egyetem(wd) filológiai kara klasszika-filológiai tanszékvezetője. Oroszországba való visszatérésük után 2001-től az Akadémiai Gimnáziumban tanult Szentpéterváron, majd 2006-ban a Szentpétervári Állami Egyetem bölcsész karán diplomázott filológiából és műfordításból.

„Testvérével már iskolás korukban megtanultak programozni”

Rendszeresen idegesítette a tanárait azzal, hogy újra és újra feltörte az iskolai hálózatot, és az általa nem kedvelt tanárokat szidalmazó üdvözlőképernyőket fabrikált. Amikor a VK-t, akkor még VKontaktyét, a legnépszerűbb orosz nyelvű közösségi oldalt, az orosz Facebookot elindította, éppen csak elvégezte az egyetemet. Ez a fejlesztés is egyetemi közösségi hálóként indult. Ez még az az időszak volt, amikor a MySpace volt a nagy közösségi oldal, a Facebooknak akkor még csak 12 millió felhasználója volt. Ahogy nőtt az oldal, négy évvel idősebb bátyja, Nyikolaj is hazaköltözött Németországból, és együtt vitték a bizniszt. Maguk köré gyűjtöttek egy csomó 20-as éveiben járó férfi programozót, lehetőleg olyanokat, akik nem isznak, és nem buliznak, és éjjel-nappal azon dolgoztak, hogy jobbak legyenek a Facebooknál.

„Aztán amikor 2011-ben a VK kapcsán összeütközésbe került a hatóságokkal, majd később el is hagyta Oroszországot. Előbb amerikába, aztán rájött, hogy a nyugati világban sincs biztonságban, így végül az Emírségekben telepedett le”

Ekkor ellenzéki tüntetések söpörtek végig Oroszországon. A dühös „VKontaktye generáció” a szerintük elcsalt, Putyin pártjának győzelmét hozó választások ellen vonult utcára. Az FSZB követelni kezdte, hogy a VKontaktye törölje le hét ellenzéki szervezőcsoport oldalát. Pavel válaszul kiposztolta a Twitteren egy nyelvét kinyújtó, kapucnis pulcsit viselő kutya képét, és alatta az FSZB parancsának szkennelt dokumentumát. Végül 2013-ban 300 millió dollárért eladta részesedését a VK-ban, majd bátyjával együtt megalapította a titkosított üzenetküldő alkalmazást, a Telegramot, amelynek másik különlegességét az adja, hogy egyelőre nem tudni, hogyan lehet letiltani. Oroszországban ezt 2018-ban megpróbálták, de nem sikerült. Ugyanígy beletört a bicskája legutóbb az ukrán hatalomnak is. Később létrehozzák a Gram-kriptovalutát és a TON (Telegram Open Network) platformot, a Telegramra épülő blokkláncrendszert, amit a hatóságok szintén nem néztek jó szemmel. 2021 áprilisában a világ 112. leggazdagabb ember volt nettó 17,2 milliárd dolláros vagyonával.

„Durovnak először 2014-ban Saint Kitts és Nevis állampolgársága lett”

A kis karibi államszövetségtől konkrétan állampolgárságot lehet venni és vele egy relatíve jól használható útlevelet. n szervezkednek egy adott országban. Durov később állampolgárságot is kapott az Egyesült Arab Emirátusokban is, ami szinte példátlan dolog. Nem véletlenül kapta meg, hiszen a Telegram székhelye Dubajban található. Aztán 2021-ben francia állampolgár is lett, amellyel együtt megkapta a Paul du Rove nevet.

♦

Mi a Telegram? Míg Nyugaton a Twitter és a Facebook számít a legfőbb online kommunikációs csatornának, addig Ukrajnában és Oroszországban a Magyarországon egyelőre kevésbé ismert alkalmazás, a globálisan immár mintegy egymilliárd felhasználóval bíró Telegram az információáramlás fő platformja. A Telegram egy 2013-ban alapított ingyenes üzenetküldő alkalmazás, amely végponttól végpontig titkosított üzenetküldést és videóhívást is ígér. Az alkalmazást az orosz születésű Pavel és Nyikolaj Durov fejlesztették, akik korábban az orosz Facebookként is ismert VKontaktye közösségi hálózatot is létrehozták.

„A Telegramot olyan biztonságos, titkosított chat alkalmazásnak szánták, mint a WhatsApp, de végül ennél sokkal több lett”

Népszerűségét a biztonságos csetelés mellett a hibrid rendszere okozta. Valahogy úgy kell elképzelni, mintha valaki egy óriási chat csoporton belül tudna Twitter-fiókot indítani, és ezzel minden üzenete mindenkihez eljut. Ez a Telegram nagy fegyvere – Twitteren és Facebookon is könnyű lemaradni a dolgokról, Telegramon viszont minden üzenet célba talál, akkor is, ha milliós a követőtábor. Telegramon ugyanis egy csatornát végtelen számú ember követhet, a privát vagy publikus csoportokba pedig 200 ezer főig lehet belépni.

„Durovék célja kezdetektől fogva az volt, hogy egy olyan technikai megoldást találjon ki, ami működéséből fakadóan lehetetlenné teszi azt, hogy a Telegramnál dolgozók lássák két felhasználó között a kommunikációt, mert a titkosítás módja egy véletlenszerű és rendkívül bonyolult eljárással működik, ami egyedi és pillanatszerű módon történik beszélgetésenként”

Ez a magánbeszélgetésekre vonatkozik. Csatornákat és csoportokat, amelyek nyilvánosak, vagy belépéssel kívülről is hozzáférhetők, illegális tartalom esetén a Telegramnál is eltávolítanak. Ám mivel a nem nyilvános, két fél közötti kommunikációt, vagy zárt csoportban zajló kommunikációt ők maguk sem látják, így a Telegram valóban a terroristák, drogkartellek, perverzek és más bűnözők legbiztonságosabb megoldása lett a kommunikációra, emellett hadseregek is használják, például Afrikában, vagy éppen olyan ellenzékiek a világ különböző pontjain, akik az aktuális hatalom ellen szervezkednek egy adott országban. A Telegram másik különlegességét az adja, hogy egyelőre nem tudni, hogyan lehet letiltani.