Mi jut eszünkbe Munkácsról? Vára, mely a történelmi Magyarországot védte a rátörő seregektől, illetve a magyar szabadságot a Habsburg-zsarnokságtól. Munkácsy Mihály, egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb festőművészünk, aki a Latorca-parti városban látta meg a napvilágot… Újabban viszont önkényes szobordöntés, önkényes iskolaigazgató-leváltás, önkényes iskolaigazgató-kinevezés és nemzetiségi elnyomás… Levél Kárpátaljáról.

Lajtavári Sándor írása a #moszkvater.com számára

Már több mint fél éve tart a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola, közvetve pedig a munkácsi magyar közösség ostroma. Január 17-én a városvezetés önkényesen leváltotta Schink István iskolaigazgatót, aki tizenhét éven át becsülettel irányította a rábízott tanintézetet. A menesztett intézményvezető természetesen bíróság elé vitte az ügyet, a Munkácsi Városi-Járási Bíróság pedig április 12-én a felperes javára döntött, és visszahelyezte őt tisztségébe. A városi tanács azonban május 8-án másodszorra is leváltotta Schink Istvánt, aki ismét bírósághoz fordult, ám miközben még tart az eljárás, a város vezetése Marija Pauk személyében olyan új igazgatót nevezett ki a tanintézet élére, akinek – mint a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola a hivatalos Facebook-oldalán írta – semmilyen kötődése sincs a magyar közösséghez és az iskolához. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége ugyancsak sajnálatosnak minősítette ezt a fejleményt, valamint azt a tényt, hogy a kinevezésre ultimátumszerűen, a kollektívával, a szülőkkel, a társadalmi szervezetekkel való konzultáció nélkül került sor.

„A kinevezésnek ez a módja pedig – ahogy fogalmaztak – megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban”

Marija Pauk és az „erősítésként” kinevezett új helyettese aztán hamarosan nyilvánvalóvá tette, hogy eszük ágában sincs megőrizni a magyar oktatási intézmény magyar mivoltát. Az iskola a tanévnyitó előtt Facebook oldalán közzétette: „Szakszervezeti gyűlésünkön a kinevezett igazgató és helyettese jelezte, rövid távú céljuk az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása. Tantestületünk határozott tiltakozását, és egységes kiállását látva visszakoztak, most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály, és a tanítás nyelve is még marad a magyar, de látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban. Kitartunk!”

Itt kell megjegyeznünk, hogy az új oktatási törvénynek megfelelően az európai uniós anyaországgal rendelkező ukrajnai nemzetiségek állami iskoláiban, iskolai tagozataiban ez évtől, az 5. osztálytól kezdődően mind több tantárgyat ukránul kellene oktatni, ám a törvény ezt célzó cikkelyének hatályba lépését felfüggesztették, ami mindenképpen üdvözlendő tény.

„Az új igazgató és helyettese, valamint a városi tanács viszont láthatóan reszket a vágytól, hogy mielőbb megkezdjék a munkácsi magyar középiskola ukránosítását”

A tanévnyitón pedig az új iskolavezetés nem engedélyezte, hogy az ukrán mellett kitegyék a magyar zászlót, és az ukrán mellett elhangozzon a magyar himnusz, noha az ukrán alkotmány garantálja a kisebbségek nemzeti jelképeinek a szabad használatát. De nyugodt szívvel megsérthették az alaptörvényt, hiszen mögöttük áll a városi tanács, és a magyarokat finoman fogalmazva ugyancsak nem szerető polgármester, Andrij Baloga.

Az alma pedig nem esett messze a fájától, mivel a városvezető apja, Viktor Baloga, az Egységes Közép Párt hírhedten nacionalista politikusa Magyarország összes emlékét eltörölné Kárpátalján, s egy hozzá köthető cég alkalmazottjai a múlt év őszén barbár módszerekkel el is távolították a munkácsi vár Turul-szobrát.

„Megjegyzendő viszont, hogy Magyarország összes emlékének az eltörlése nem is olyan könnyű feladat. Vidékünk magyar múltját őrzi az egyébként ukrán régészek által feltárt tiszacsomai honfoglalás kori magyar település és temetője”

Ugyancsak Magyarország emlékei közé tartoznak az erőt és a szépséget ötvöző váraink, romantikus várromjaink, hiszen Ungvár, Munkács, Nevicke, Szerednye, Huszt erőssége a kárpáti hágókról a történelmi Magyarország belsejébe vivő útvonalakat őrizte, amellett a huszti vár a királyházaival és a nagyszőlősivel együtt a máramarosi sóbányákból Magyarország központi területeire vezető, stratégiai jelentőségű Só-utat is védte. Ugyancsak köveikben őrzik a magyar múltat több száz éves templomaink, kastélyaink és várkastélyaink, a magyar időkben épült középületek, köztük pompás műemlékek, mint például a magyarellenes Munkácsi Városi Tanácsnak és a polgármesteri hivatalnak otthont adó szépséges munkácsi városháza, és szintén Magyarország emlékei közé tartozik Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Huszt, Técső belvárosának a jó része is. De a munkácsi és az ungvári vármúzeumban sétálva is Magyarország megannyi emlékével találkozhatunk. A magyar múltat őrzik a részben vagy szinte teljesen magyarlakta települések. A temetőink. Az emlékműveink, köztük a tördelt, befirkált, felgyújtott, változatos módszerekkel meggyalázott vereckei honfoglalási emlékmű, melyre egy szuper humánus gondolkodású nacionalista még azt is felfirkantotta:

„Ez itt Ukrajna. Halál a magyarokra. Hogy miért? Mert magyarok merészelünk lenni, ami a soviniszták szemében szörnyűséges bűnnek számít…”

És végül Magyarország emlékei közé tartoznak a csatatereink, a Tiszától a kárpáti hágókig, ahol magyar és nemcsak magyar katonák, illetve szabadságharcosok néztek farkasszemet besenyőkkel, Habsburg-hadakkal, 1849-es cári intervenciós erőkkel, 1. világháborús orosz csapatokkal… Kárpátalja magyar múltjának az eltörléséhez el kellene törölni magát Kárpátalját…

De visszatérve a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolához. A tanintézet a munkácsi magyar közösség egyik bástyája, tartóoszlopa. Ha ledőlne, akkor maga a közösség is végzetesen meggyengülne,

„így az oktatási intézmény elleni támadás egyúttal a munkácsi magyarság elleni támadás is”

Ám a magyarellenes városvezetés hatalmaskodásai miatt nem terheli-e felelősség magát a nacionalista állami politikát, mely nemzetiségellenes politikai légkört szült, s melynek jegyében kisebbségellenes nyelvtörvényt, oktatási törvényt, nemzetiségi törvényt fogadott el az ukrán parlament? Munkács mai urai nem – vagy nem csak – a nacionalista kurzus miatt érzik úgy, hogy magyarellenes jogtipró intézkedéseket hozhatnak? Marija Paukot nem az bátorította fel a nemzeti jelképek használatának a megtiltására, egy alkotmányba ütköző lépésre, mert az állami oktatásban kasztrendszert létrehozó oktatási törvény ugyancsak megsértette az alaptörvényt?…

A munkácsi városvezetés intézkedéseiből süt a magyarellenesség, minden lehető és lehetetlen módszerrel igyekszik ukránosítani az iskolát, ám a tanári gárda kitart, és állja az ostromot. Isten segítse meg őket és az egész munkácsi magyarságot…