„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az áram- és üzemanyag problémák nagy valószínűséggel az Ukrajnából az EU-ba irányuló kivándorlók számának jelentős növekedéséhez vezetnek, és fokozódik feszültség a társadalomban”
Fotó:EUROPRESS/Tetiana DZHAFAROVA/AFP
Nehéz idők várnak politikusokra és tisztviselőkre Ukrajnában. A háború kapcsán értesüléseivel, prognózisaival elhíresült renitens kormánypárti képviselő Marjana Bezuhla arra kérte a lakosokat, hogy „készüljenek fel az áramszünetre és a nehéz télre”. Szergej Kovalenko, az Ukrajnán belüli áramellátásért felelős Jaszno vállalat vezérigazgatója azt vetítette előre, hogy valószínűleg ősszel komoly problémák lesznek az áramellátással, és azt tanácsolta mindenkinek, hogy halmozzanak fel külső akkumulátorokat, zseblámpákat, vizet és élelmiszert. Alekszandr Harcsenko, az Energiakutató Központ igazgatója úgy vélte, hogy
„Ukrajna nagyvárosai télen jó eséllyel fűtés nélkül maradnak. Véleménye szerint a legrosszabb helyzet Kijevben és Odesszában lesz”
Nem látszik a fény az alagút végén. Kijev eltökélt, és mindent megtesz a helyzet fokozása érdekében. Kirívó példa erre a donyecki Gulliver Park ellen minap intézett drón támadás. Ezt a parkot nemrégiben rekonstruálták, és nagyon népszerű a városban. Ezért választotta Ukrajna az időpontot – vasárnap este, amikor a legtöbb ember volt ott. Egy ilyen támadásnak nem lehet más célja, csak a háború fenntartása, eszkalációja
„A ravasz, ám átlátható kommunikáció ellenére egyértelmű, hogy az ukrán vezetés és európai támogatói nem akarnak kompromisszumot keresni Oroszországgal. Hogyan alakulhatnak az események, ha a közeljövőben nem kötnek békét? Ennek kapcsán a Vzgljad.ru elemzője Szergej Mirkin szerint több forgatókönyv is előre jelezhető”
Többször is felrótták már az orosz társadalom és elemzői elit radikálisabban gondolkodói a Kremlnek , hogy Oroszország a humanizmusról nem megfeledkezve nagyon is kesztyűs kézzel hajt végre katonai műveleteket Ukrajnában. S ez a megállapítás nagyon is megállja a helyét, ha összehasonlítjuk az orosz erők ukrajnai és az izraeli hadsereg gázai katonai műveletét. Gáza gyakorlatilag romokban van, míg Kijevről, Harkivról vagy Odessza ez nem mondható el, pedig az orosz hadsereg képes lett volna a pusztításra. Az orosz fegyveres erők ráadásul már 2022-ben lekapcsolhatták volna Ukrajna áramellátását. Ezt azonban nem teszik, méghozzá elsősorban – ha lehet ilyet állítani egy háború közepette – humanitárius okokból. Ezért feltételezhető, hogy a 2025-2026-os ősz-tél nagyjából ugyanolyan lesz, mint a 2024-2025-ös ősz és tél.
„Oroszország rakétákkal és drónokkal fog csapást mérni katonai létesítményekre és a katonai termelést ellátó energetikai infrastruktúrára. Ez áramkimaradásokhoz vezet Ukrajnában, de ezek nem lesznek katasztrófálisak. Természetesen, feltéve, hogy az EU-országok segítséget nyújtanak Ukrajnának árammal, gázzal és olajtermékekkel”
Ezzel párhuzamosan az ukrán hadkiegészítő parancsnokságok (TCC ) folytatják a kényszer mozgósítást, az emberek elfogását az ukrán fegyveres erők számára, de a TCC fellépése ellen nem lesznek nagyobb tiltakozások, csak helyi ellenállás. Oroszország a felőrlő stratégiát folytatva tovább támad fronton, de az ukrán fegyveres erők megtartják harcképességüket, legalábbis 2026 első felében.
Kijev fokozni fogja az orosz területen található olajfinomítók, olaj- és gázvezetékek elleni támadásokat. Válaszul az orosz hadsereg gyakrabban fog csapást mérni energetikai létesítményekre. Sok ukrán alállomás leáll anélkül, hogy gyors lehetőség lenne a helyreállításukra. Ukrajna egyes régióiban több hetes áramkimaradások várhatók. Problémák lesznek a fűtéssel és a vízellátással is.
„Ez a forgatókönyv Magyarországot is érinteni fogja, és Kijev és Budapest közötti kapcsolatok romlásával járhat, ha Ukrajna továbbra is támadja a Barátság olajvezetéket”
Ráadásul Ukrajna viszont energia ügyben Magyarországtól függ. Budapest Kijev fő áramszállítója, emellett Magyarországon érkezik az európai villanyáram export 42 százaléka, míg Szlovákia magyar tulajdonú finomítója biztosítja a dízelüzemanyag-ellátás 15 százalékát. Ezért a Magyarországgal folytatott energiaügyi együttműködés megszüntetése súlyos csapás lehet Ukrajna számára.
„Az áram- és üzemanyag problémák nagy valószínűséggel az Ukrajnából az EU-ba irányuló kivándorlók számának jelentős növekedéséhez vezetnek, és fokozódik feszültség a társadalomban”
Érnek az „Energiamajdanok”, az emberek követelni fogják, hogy biztosítsák számukra az áramellátást. Ugyanakkor növekedni fog az ellenállás a mozgósításokkal szemben. A rendőrség keményen fog fellépni mind a majdanok, mind a mozgósítással szembeni ellenállás ellen. Ez azonban destabilizálódáshoz vezet az országban. Ugyanakkor a hosszú áramszüneteket túlélő, erőszakkal mozgósított katonákkal feltöltött hadsereg harci szelleme logikus módon jelentősen csökken, ami végső soron hatással lesz a harci képességére.
Az energetikai létesítmények elleni csapások mellett az orosz fegyveres erők a közlekedési infrastruktúrát is támadják majd. Ukrajnában hidakat és vasúti csomópontokat fognak folyamatosan rombolni. De egy ilyen helyzet akkor válik lehetségessé, ha Kijev és a nyugati támogatóinak fellépése nem hagy esélyt a háború diplomáciai megoldására. Például, ha Kijev fokozza az orosz városok támadását, és az ukrán különleges szolgálatok terrortámadásokat követnek el orosz területen. Ugyanakkor az Egyesült Államok és az Európai Unió új szankciókat vezet be Oroszország és partnerei – Kína és India – ellen. Donald Trump amerikai elnök végre ukránbarát álláspontot fog elfoglalni.
„Ekkor a közlekedési infrastruktúra megsemmisítése lehet az egyetlen módja a konfrontáció elfogadható időn belüli befejezésének, mivel Ukrajna a nyugati fegyver- és katonai felszerelés-utánpótlástól függ”
Az országot a Dnyeper megosztja, és ha a bal parti csoport logisztikája megszakad, az gyorsan befolyásolja a hadsereg harcképességét. Ez a legapokaliptikusabb forgatókönyv Ukrajna számára, amely akár a gazdaság teljes megsemmisítésével és az államiság összeomlásával is végződhet. Ám hogy a helyzet eljut-e idáig vagy sem, az jelentős részben Ukrajna vezetőin és nyugati pártfogóikon múlik.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Ede says:
Tudom ez nem humánus! Oroszoknak keményebben kellene fellépni.
brüsszelita says:
Ugyanazon az állásponton vagyunk a harcok gyors befejezését illetően, mert az – mint korábban is írtam – az ukrán közlekedési, elsősorban vasúti infrastruktúra rombolásával érhető el. Viszont sehol sem olvastam elemzést, hogy ez eddig miért nem következett be, holott az orosz hadsereg képes lenne erre. Ugyanis az nem elemzés, hanem hablaty, hogy humanitárius okokból nem került sor erre, meg hogy akkor összeomlana az ukrán gazdaság, és egyébként is sokat szenvedne a lakosság.
Nem is érdemes megindokolni, annyira nyilvánvaló ezeknek az érveknek a tarthatatlansága, különösen annak fényében, hogy az eddigi “humanizmus” naponta több száz orosz katona életébe kerül, az ukránról nem is beszélve, meg hogy eddig se kímélték különösebben az energetikai infrastruktúrát, viszont a hidakat, vasúti csomópontokat és vonat szerelvényeket igen. Már csak azért sem helytálló ez az érvelés, mert a hidakat maguk az ukránok robbantják fel a visszavonulásuk alkalmával, addig viszont biztosítják a logisztikai ellátásukat, hogy harcolni tudjanak.
A második világháborúban légifelvételek tömege tanúskodik arról, hogy a szövetségesek rendszeresen (szőnyeg)bombázták a német pályaudvarokat, de az amerikai hadsereg sem maradt el a vasút ellen elkövetett precíziós csapásokban, ez benne van a hadtudomány kiskátéjában, az oroszban meg különösen.
A Dnyeper (vasúti) hídjainak rombolása egyértelműen megakadályozta volna a nyugati fegyver és lőszerszállítmányok frontra való kijutását, ami hamar véget vetett volna a háborúnak. Ezt tették az ukránok a Dnyeper jobb partján hídfő állást elfoglaló orosz csapatok ellen Herszonban 2023-ban elvágva őket az utánpótlástól és visszavonulásra kényszerítve őket, a saját hídjaikat rombolták le, szám szerint kettőt.
Akkor? Nincsenek válaszok a felvetett kérdésekre, illetve nekem lenne, de az egyik sántítana, a másikra meg rögtön rásütnék hogy összeesküvés elmélet, és legyintenének. Ehelyett mindenki hallgat mint szar a fűben, és tapicskol a fekáliában elégedetten vigyorogva közben, hogy milyen langymeleg van, bűz helyett pedig azt mondják, parfüm illat terjeng a levegőben.
Borz says:
Hiába okoskodsz, ha te sem állsz elő épkézláb magyarázattal… semmivel sem vagy jobb, mint akiket leszólsz…
brüsszelita says:
Lesújtó a véleményed az elemzőkre és újságírókra nézve. Ugyanis én lehetek hülye, az olvasókat nem válogatják meg, te pedig egy szintre hozod velem a firkászokat, és az egyéb szájtépő urakat. Merthogy itt nekem nem okosnak kell lennem, hanem elmondani a véleményem, az elemző urak azok, akiket azért tartanak, hogy okosakat mondjanak, viszont ők jó esetben lapítanak, rosszban pedig hülyítenek bennünket.
Stier Gábor says:
Micsoda világ, Ön körül mindenki hülye és szájtépő…
brüsszelita says:
Hát igen, nehéz az életem, különösen reggelizés közben, amikor a tévében a híreket nézem. Ma például az volt az időjárás jelentésben a királyi egyesen, hogy a tizenhetedik század második felében kis jégkorszak volt az Egyesült Államokban, olyan hideg volt a klíma, hogy a termés a földeken nem érett be, az emberek éheztek. A boszorkányokat tették meg érte felelősnek, ezért sok ártatlan nőt kivégeztek, ők voltak a Salemi boszorkányok. Arthur Miller drámát is írt belőle 1953-ban, de később ilyen címmel film is készült róla. Manapság viszont a klímavédő szájtépők tartanak boszorkányüldözést az emberiség ellen, mondom, hogy nehéz az életem!
Kertész says:
Nos halljuk! Engem érdekel az elmélet.
brüsszelita says:
Például lehet egy megállapodás az orosz és az amerikai elnök között, hogy az oroszok engedik kijutni a frontra a fegyver szállítmányokat, cserébe a jenkik és a többi NATO ország nem küld olyan nagy hatótávolságú fegyvereket, amivel az ukránok elérhetik Oroszország teljes területét.
Vagy pedig Putyin tart attól, hogy a NATO csapatai megszállják Nyugat-Ukrajnát, ha a fronton az orosz katonák áttörnek az ukrán logisztika elmaradása miatt, inkább húzza-halasztja a harcokat, és araszol előre.
Az is lehet, hogy Putyin kifárasztásos taktikát alkalmaz, hogy utána Európában is diktálhassa a feltételeket, vagy legalábbis jobban érvényesíthesse az orosz érdekeket. Láthatjuk, hogy málik szét az EU, és szélesednek a nyugati utcákon a tüntetések, ezért nincs szüksége arra, hogy az európai társadalmak összekapják magukat egy jelentős orosz előretörés hatására, amire most van egy időablaka.
De az sem elképzelhetetlen, hogy Putyin és az orosz vezetés a nyugat kottájából játszik a háború tekintetében, már a kirobbantását is megbeszélhették, ami lehetetlennek tűnik, de láttam én már karón varjút.
Ugyanis a hadtudományban szintén alapelv az erők összpontosítása a megfelelő időben és helyen az áttörések végrehajtása érdekében, ami orosz részről eddig teljesen elmaradt, pedig a fronton már egy éve jelentős katonai fölényben vannak. Nem szólva arról, hogy most brillíroztak Beloruszban a Zapad hadgyakorlaton több tízezer katona részvételével, meg még a többszöröse pihen a laktanyákban Oroszország belsejében. Lenne hova nyúlni mozgósítás nélkül is, de inkább megy Ukrajnában a tutyimutyi, és hullanak az emberek mint a legyek, aminek nagypolitikai következményei számomra áttekinthetetlenek.