//Oroszország vezet a vakcina versenyben
„Az Európai Unió az orosz vakcinából nem kér, és nem is engedi a tagországainak, hogy abból vásároljanak” #moszkvater

Oroszország vezet a vakcina versenyben

MEGOSZTÁS

Oroszország lett az első ország, amely hivatalosan bemutatja saját koronavírus vakcináját. Hivatalosan forgalomba került a Szputnyik V oltóanyag. A tervek szerint Oroszországban még az idén megkezdik a tömeges Covid-oltást. Eközben az egyik alanynál fellépő súlyos egészségügyi probléma miatt biztonsági megfontolásokból felfüggesztették az oxfordi vakcina tesztelését. A nyugati világ őrjöng. Lehet, hogy az egyre súlyosbodó járvány helyzetben fel kell oldani az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat?

„Az Európai Unió az orosz vakcinából nem kér, és nem is engedi a tagországainak, hogy abból vásároljanak” #moszkvater
„Az Európai Unió az orosz vakcinából nem kér, és nem is engedi a tagországainak, hogy abból vásároljanak”
Fotó:EUROPRESS/Vladimir Pesnya/Sputnik

Polgári forgalomba került szeptember elején az új koronavírus-fertőzés megelőzését szolgáló Gam-Kovid-Vak (Szputnyik V) vakcina első tétele. Az orosz egészségügyi minisztériumnak az MTI által ismertetett közleményében az áll, hogy  a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett oltóanyag az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) laboratóriumaiban sikeresen átesett a megfelelő minőségellenőrzésen. A minisztérium azt ígérte, hogy a vakcina hamarosan az ország régióiba is el fog jutni.

„Közben a moszkvai poliklinikákon, 40 ezer önkéntes bevonásával elkezdődött az oltóanyag klinikai tesztelésének harmadik szakasza, amely Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester szerint kettőtől hat hónapig tart majd”

Jól halad a mintegy másfél tucatnyi fejlesztés közül a másik legtöbbet ígérő orosz vakcina tesztelése is. Mint Anna Popova tiszti főorvos a Szputnyik V bemutatásával párhuzamosan azt is bejelentette, hogy a novoszibirszki Vektor kutatóközpont szeptember 30-ra zárja le vakcinája tesztelésének első és második szakaszát. Még az év végéig megkezdődik a tömeges oltás, amely Vlagyimir Putyinnak a Kreml honlapján megjelent rendelete értelmében ingyenes lesz.

„A Szputnyik V vakcina eddigi tesztelésének eredményeiről a The Lancet orvosi folyóiratban a múlt héten megjelent publikáció szerint a beoltott személyekben mintegy másfélszer több antitest alakul ki, mint azokban, akik átestek a fertőzésen”

Még a polgári forgalomba hozatal előtt megjelent a tudományos publikáció, amelyet eddig az orosz vakcinával szemben bizalmatlan világ hiányolt. A tekintélyes orvosi folyóiratban a publikáció a nemzetközi standardoknak megfelelően zajlott, öt független opponens értékelte, és a fogadtatás a szerkesztőségi kommentárokból ítélve a világsajtóban megjelenő cikkekkel ellentétben egyáltalán nem volt negatív.

Az orosz vakcina iránt már 27 ország érdeklődik, és mintegy egymilliárd injekcióra van igény. Oroszország a napokban bejelentette, hogy az oltóanyag gyártásában segíteni fog Iránban, amelyet a Közel-Keleten leginkább sújtja a járvány. Kirill Dmitrijev, a vakcina fejlesztésének finanszírozásával megbízott orosz állami vagyonalap (RDIF) vezérigazgatója arról beszélt, hogy évi 500 millió dózissal számolva külföldi partnereikkel együtt öt országban állnak rá az oltóanyag gyártására. Állítása szerint egyes latin-amerikai, közel-keleti és ázsiai államokkal már az adásvételi szerződést véglegesítik.

„Az Európai Unió az orosz vakcinából nem kér, és nem is engedi a tagországainak, hogy abból vásároljanak”

Gulyás Gergely egy augusztusi kormányinfón jelentette be, hogy a magyar kormány ötmillió koronavírus elleni oltásra kötött le kapacitást. Nem mondta el, hogy melyikről van szó, de a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, Poór Gyula akadémikus egyik összefoglalójából kiderül, hogy hazánk az Oxfordi Egyetem fejlesztés alatt álló vakcinájára kötött szerződést, mely „nem replikálódó vírusvektor-vakcina, és várhatóan egyszeri oltást igényel”.

„Az oxfordi vagy másképpen „európai” vakcináról egyébként éppen a napokban jött rossz hír, ugyanis felfüggesztették a tesztelését”

Az AstraZeneca brit-svéd tulajdonban lévő gyógyszergyár koronavírus elleni vakcinájának az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában folyó tesztelését azután állították le, hogy az egyik tesztalanynál feltételezhetően súlyos egészségügyi probléma lépett fel. A Stat News egészségügyi hírportál az AstraZeneca egyik szóvivőjére hivatkozva közölte, hogy rutinintézkedésről van szó, a beteg várhatóan meggyógyul, a szabványos felülvizsgálati eljárás miatt azonban szüneteltetik a beoltást, lehetőséget biztosítva ezzel a biztonsági adatok ellenőrzésére. A The New York Times című amerikai lap egy jól értesült forrástól úgy tudja, hogy

„az egészségügyi probléma gerincvelő-gyulladást takar, amelyet vírusfertőzés is okozhat”

Az MTI jelentése szerint kilenc amerikai és európai vakcinagyártó biztosított mindenkit arról, hogy betartja a biztonsági és hatékonysági szabványokat. Az AstraZeneca, a Pfizer, a GlaxoSmithKline, a Johnson & Johnson, a Merck & Co, a Moderna, a Novavax, a Sanofi és a BioNTech elkötelezték magukat, hogy a vakcina fejlesztésében betartják a tudományos folyamat integritását, miután egyre több aggály merült fel, hogy az oltóanyag gyorsabb kifejlesztése érdekében politikai nyomásra a biztonsági szabványok esetleg csorbát szenvedhetnek. Mindenekelőtt Donald Trump amerikai elnök hangoztatja, hogy az év végéig, de lehet, hogy a november 3-ai elnökválasztásig meglesz az oltóanyag.

„Ez a hír a vakcináért folyó versenyben kellemetlenül érinti Moszkva orosz bírálóit is, akik éppen Oroszországot vádolták sietséggel, és ecsetelték a Szputnyik V lehetséges mellékhatásait”

A már idézett Kirill Dmitrijev elfogultnak nevezte a Szputnyik V névre keresztelt oltással kapcsolatos nyugati bírálatokat. Mint mondta, különösen igaz ez az Egyesült Államokban elhangzó ellenvetésekre. A Science folyóirat például azt vetette fel, hogy a Szputnyik V két különböző adenovírust (többek között a nátháért is felelős vírus is adeno) tartalmaz, a 26-os és az 5-ös fenotípusút. Utóbbi használatát kifogásolja a Science, amely felidézi, hogy 2007-ben a Merck HIV-vakcinájának klinikai vizsgálatait kellett félbeszakítani, miután kiderült, hogy az 5-ös adenovírussal a szervezetbe vitt fehérjekódoló gének csak növelték a fertőződés esélyét.

„A vezérigazgató szerint a világ két részre oszlik. Az egyik felébe olyan országok tartoznak, amelyek úgy vélik, hogy a vakcina sikeres kifejlesztése és bejegyzése örömhír, a másikba az amerikai média és néhány ottani szakember, akik a bejelentés nyomán óriási információs háborút indítottak Oroszország ellen”

Közben szintén a napokban a német BioNTech és a vele együttműködő amerikai Pfizer vállalatokkal zajlott megbeszélések befejezésével összeállt az Európai Bizottság vakcina-portfóliója, a tagállamoknak szánt oltóanyag-kínálat. Az uniós bizottság június közepén fogadta el az úgynevezett európai oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson. Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt az oltóanyaggyártókkal.

„Amint az oltóanyag biztonságosnak és hatásosnak bizonyul a koronavírus ellen, az uniós bizottság várhatóan az összes uniós tagállam nevében keretszerződéssel fogja biztosítani elsőként 200 millió adag beszerzését, majd pedig további 100 millió adag beszerzésének lehetőségét”

Az Európai Bizottságnak ezt megelőzően július végén a Sanofi-GSK, augusztus közepén a Johnson & Johnson és a CureVac, a hónap végén a Moderna vállalattal sikerült megállapodnia. Az első szerződés, amelyet az AstraZeneca vállalattal kötöttek meg, augusztus 27-én lépett hatályba.

A világban egyébként százharminc vakcina fejlesztési projekt zajlik. Közülük nagyjából harminc van klinikai fázisban, és hat olyan fejlesztésről tudni, amely már a klinikai tesztelés utolsó fázisában jár. A szakértők az orosz oltóanyagról mintha nem akarnának tudomást venni, és a többség szerint elenyésző az esélye annak, hogy idén beadható vakcina készül el. A nyugati orvosok úgy látják, hogy legkorábban 2021 első negyedévére lehet meg az első működő, tömeges oltásra alkalmas készítmény.

„Addig is marad a védekezés és a tesztelés. Ezért jó hír, hogy egy cseh kutatók által kifejlesztett gyorsteszt egy órán belül eredményt mutat, ráadásul olcsó is, hiszen az ára 100 és 500 cseh korona, azaz 1400 és 6800 forint között mozog”

Mint az Euronews jelentette, az Olomouc-i Palacky Egyetem kutatócsoportjának tesztje tünetmentes emberek szervezetében is képes kimutatni a koronavírus jelenlétét. Óriási előrelépés lenne ez a mindennapos, tömeges alkalmazás esetén, például a tömegrendezvények megtartása szempontjából, hiszen egy órával egy focimeccs vagy koncert előtt a közönség szűrhető lenne. A gyártás azonban még nem kezdődhet meg, hiszen a tesztet egyelőre engedélyeztetni kell.

S még egy, hiába nem akar a nyugati világ tudomást venni az orosz vakcináról, eljöhet még az idő, hogy a Moszkvával szembeni szankciók feloldásán is el kell gondolkozni. Mert a vírus még erre, az összefogásra is rákényszerítheti a világot.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.