Kezdőlap » Gasztronómia » Oroszország és a Száraz November
a világon az oroszokat tartják az egyik legiszákosabb nemzetnek #moszkvater

Oroszország és a Száraz November

Mit gondolnak létezik, létezhet ilyen szókapcsolat? Oroszország és az egy hónapos absztinencia? Járjunk utána!

a világon az oroszokat tartják az egyik legiszákosabb nemzetnek #moszkvater
A világon az oroszokat tartják az egyik legiszákosabb nemzetnek
Fotó:EUROPRESS/Alexey Kudenko/Sputnik

Bizonyára sokan hallottak már a Száraz November elnevezésű kampányról, melynek lényege, hogy a vállalkozó kedvű résztvevők egy teljes hónapon át mellőzik a szeszes italok fogyasztását, felhívva ezzel a figyelmet az alkoholbetegségre. A program Nagy-Británniából indult és mára több évtizedes múlttal rendelkezik. Magyarországon már harmadik éve bonyolítja ezt a nemes kezdeményezést a Kék Pont Alapítvány.

Az egy hónapos alkoholmentes életmód tudatosíthatja alkoholfogyasztási szokásainkat, rávilágíthat esetleges függőségünkre, annak mértékére, tehát komoly kihívás lehet. Ilyenkor döbbenhet rá az ember, hogy hányszor van olyan alkalom, amikor csak úgy iszik valamit. Nem véletlen, hogy a kampány elsődleges célja az önkontroll kialakítása, fokozása, vagy hiányának felismerése. Érdekes kutatási eredmények vannak már arra vonatkozóan, hogy hogyan befolyásolja az alkoholfogyasztást a Száraz November kampány abszolválása, vagy akár csak kipróbálása. Megmutatkozott ugyanis, hogy a mentes hónapot követő fél évben csökkent az alkoholfogyasztás, a kihívást teljesítőknek jobb lett az alvásminősége, csökkent a testsúlya, alacsonyabb lett a vércukorszintje és vérnyomása. Tehát jó alkalom egy májtisztitásra, regenerálásra, abszolút egészségvédő hatása van.

De mi köze lehet Oroszországnak a Száraz Novemberhez? Egyáltalán mi a helyzet a „híres-hírhedt” alkoholfogyasztással?

Egy átlagos külföldinek Oroszországról a hideg, a medve, a vodka és talán a matrjoska jut az eszébe. És tényleg, ki ne találkozott volna már nyaralóhelyeken, szállodákban „randalírozó keleti részeg turistákkal”? Akik –megjegyzem –, gyakran oroszajkúak, de nem feltétlenül oroszok. Mégis, a világon az oroszokat tartják az egyik legiszákosabb nemzetnek. Egyrészt tényleg könnyen találnak alkalmat az „ünneplésre”, másrészt ezen alkalmak utóélete is igen hangsúlyos. Gondolok egyrészt a poharazgatás következményeire, a másnapokra, a „gyógyulásra” és a számtalan történetre, amit még hosszasan felelevenítenek. Számos orosz közmondás utal az alkoholos életformára, ami még inkább azt az érzést sugallja, hogy a szesz központi eleme az életnek. Ilyenek például a következők: Orosznak csak délig van esze. Vodka vagy bor, egyre megy. Ha van alkalom inni, az jó, ha nincs alkalom, az piálás. A bort megszerette, a családot szétverte. Ahol isznak, ott töltenek is. Ami a józannak a fejében, az a részegnek a száján. És a kedvencem: Több ember fullad bele egy pohárba, mint a tengerbe.

Való igaz, hogy Oroszországban régi hagyománya van az alkoholfogyasztásnak. Az étkezési kultúra, az éghajlat, a szokások mind-mind befolyásoló tényezővel bírnak e tekintetben. Legyen szó ünnepről, gyászról, ismerkedésről, komoly beszélgetésről, Oroszországban mindenre szokás koccintani. A koccintást pedig rendre tósztok követik, mely után illik kiini a pohár teljes tartalmát, és maga a megbontott üveg is gyakran kiürül.

Hogy egy pillanatra hazánkra is kitérjünk, Magyarország – Oroszországhoz hasonlóan –  igen előkelő helyen szerepel az alkoholfogyasztás világranglistáján. De vajon a dobogósok között van?

Különböző statisztikákat böngészve kiderül, hogy az öreg kontinens veti meg legkevésbé az alkoholt, hiszen a borkultúra, a sörkultúra és egyes égetett szeszes italok bölcsője a kontinens, amit az alkohol lobbi is kihasznál. Nézzük meg közelebbről, hol fogy mégis a legtöbb alkohol. Az idei italozásban dobogós helyezést ért el Európa második legszegényebb országa, Moldova, ahol 15,2 liter tiszta szesz jut minden egyes lakosra. Feltételezhető lenne, hogy Európa legszegényebb országában, Ukrajnában a nehéz élet miatt sokan fojtják italba bánatukat. Statisztikailag azonban nálunk, magyaroknál is kevesebbet „gurítanak le”, és a maguk 9 literével a középmezőnyben foglalnak helyet. Oroszország az alkoholfogyasztást tekintve, Magyarország mellett kullog az évi 11 liter tiszta szesz fogyasztásával.

Az oroszok inkább isznak egyszerre nagyobb mennyiséget, ellentétben más országok fogyasztóival, ahol gyakran napszaktól függetlenül folyamatosan iszogatnak. A – kissé meglepő – statisztikák mögött részben az eltérő szokások állhatnak. Oroszországon belül is eltérő, hogy hol, mit és mennyit isznak, ami az ország hatalmas méretéből is adódik. A legkedveltebb szeszes ital még mindig a vodka, amely az eladott alkoholos italok 51százalékát teszi ki. A fiatalabb generáció tagjai már kevésbé preferálják ezt az italt. Az ország északi és délkeleti részében, valamint a távol-keleti országrészben nagyon sok alkohol fogy, ami összefüggésben lehet a klímával. A hideg és a tartós, fél éves sötétség kedvez a túlzott italozásnak. Oroszország déli területein számottevően kevesebbet isznak. Persze nem csak a klíma kedvezőbb délen, de az Észak-Kaukázusban jóval több muzulmán is él. És mi a helyzet Moszkvában? A világ fővárosaiban lakók általában tehetősebbek, nyitottabbak, amit az alkohol lobbi is kihasznál, így nincs mit csodálkozni azon, hogy Moszkvában kétszer kevesebb vodka és sör fogy mint máshol, viszont kétszer annyi bor.

Örvendetes eredmény, hogy a kormány intézkedései alapján megszüntették az éjszakai alkoholárusítást, és a sportlétesítmények, kórházak, tanintézmények területén sem lehet alkoholhoz jutni. Jótékony hatással bír az adó mértékének növelése is, mely módszer a skandináv államokban is működött. Az eredmény önmagáért beszél:

ha hihetünk a statisztikáknak, Oroszországban 2014-hez képest 34,7 százalékkal sikerült visszaszorítani az alkoholfogyasztást

Az alkoholfogyasztás csökkentésének célja nem újkeletű Oroszországban. A szovjet vezetés is próbálkozott a maga módján tenni azért, hogy az alkoholfogyasztást visszaszorítsák. Biztosan sokan hallottak a szovjet időkben bevezetett úgynevezett száraz törvényről, vagy emlékeznek még visszás hatásaira. Annak idején korlátozták, befagyasztották az alkoholos italok előállítását, kereskedelmét. A tiltás nem vezetett semmire.

A 2000-es években próbálták népszerűsíteni a sört, megjelentek a különböző koktél alapú italok, hogy a szomjúhozó lakosságot az alacsonyabb alkoholfokkal bíró termékekre szoktassák át. Finoman szólva, ez sem volt hatékony. A sört kísérőitalként értelmezték a tömény italok mellé. Sőt, régebben nagyon sok mérgezést és elhalálozást regisztráltak  országszerte az orvosok, melyeket alkoholtartalmú kozmetikai szerek fogyasztása okozott. Még 2016-ban is 77 ember halt meg hasonló okok következtében.

Remélhetőleg a Száraz Novemberhez hasonló kampány hamarosan megveti a lábát orosz földön is, és nagyobb sikerrel jár majd mint – a bizonyos szempontból, célkitűzéseit tekintve hasonló – elődje, a száraz törvény. Ez utóbbi központilag szabályozott, intézményesült megközelítése volt az alkohol-kérdésnek. A Száraz November tartása az egyének szabad elhatározásból és felelősségvállalásból született döntés lehetne, ami mint alulról jövő kezdeményezés újfajta megközelítése az alkohol-problémának.

Pályafutásom mindvégig Oroszországhoz, illetve a posztszovjet térséghez kötődött és kötődik mindmáig. Tanulmányaimat Oroszországban végeztem, majd a légiközlekedés területén helyezkedtem el, kezdetben a Malév moszkvai külképviseletén, később a Malév FÁK térségbeli piackutatásáért feleltem. Egy szakmán belüli váltást követően a Pulkovo légitársaságot, majd annak jogutód cégét, a Rossiya Airlinest képviseltem Budapesten. Dolgoztam az Ukrán-Magyar Üzleti Klub vezetőségében is, annak – az ukrajnai elhúzódó válság miatt bekövetkezett – megszűnéséig. Az utóbbi években kisvállalkozóként folytatom pályafutásomat, különböző cégekben vagyok jelen. A moszkvater.com társalapítója és stratégiai tanácsadója vagyok. Hobbim a főzés, régi álmom egy vendéglátóipari egység üzemeltetése.