//Orosz hamburger türkmén kólával
moszkvai riport 1 #moszkvater

Orosz hamburger türkmén kólával

MEGOSZTÁS

A nemzetközi nagypolitikát érintő kérdéssel fordult az Oroszországi Sajtkészítő Céhszövetség Vlagyimir Putyinhoz. Méghozzá a szankciók működésének tárgyában. Azt kérdezték az orosz elnöktől, hogy lehetséges-e a nyugati szankciók további fenntartásának kikényszerítése, mert amióta a nemzetközi büntetőintézkedések életbe léptek, az orosz sajtipar lendületes fejlődésen megy keresztül, és egyre nagyobb bevételekre tesz szert. Gyengítik, vagy erősítik tehát a szankciók az orosz gazdaságot?

Erdélyi E. Péter írása a #moszkvater.com számára

Az idézett városi legenda, vagy inkább anekdota nem áll messze a valóságtól.

– A tavalyi év legfontosabb eredménye az volt, hogy Oroszország önmagának, és az egész világnak is megmutatta, miszerint képes az önellátására – foglalta össze véleményét Vlagyimir Putyin orosz elnök január elején Oroszország legkeletibb szegletében, Csukcsföldön. – Minden nyugati ország mérhetetlen nehézséggel küzd, amelyek még a mi gondjainkkal sem mérhetőek össze.  Míg Európa vezető gazdaságai is nehéz időket élnek át – mi növekedünk, ők viszont hanyatlanak. (…) Kiderült, hogy a Nyugat függősége tőlünk nagyobb, mint a mi függőségünk tőlük. És a legfontosabb, amit megmutattunk önmagunknak, és az egész világnak, ami szintén nagyon fontos, hogy Oroszország a szó minden értelmében önellátó ország. Erős és halad előre, magabiztosan tekint a jövőbe. Kimondottan ez a tavalyi év legfontosabb eredménye.

„Moszkva ugyan nem Oroszország, de sok minden leképződik benne, a főváros az orosz birodalom egyfajta tükre. Ami elsőre feltűnik, hogy tökéletes az ellátás, miközben egy sor nemzetközi cég terméke hiányzik a pultokról”

Ugyanezt tapasztalom a Moszkvától 66 kilométerre lévő Kubinka városkában. A mindössze 23 ezer lakosú település kiváló közlekedéssel, lakásokkal, jólellátott bolthálózattal, szórakozás-kulturális-vallási szolgáltatásokkal dicsekedhet, de nem így az útjaival, de ez általános évszázados orosz „hagyomány”.

moszkvai riport 1 #moszkvater
A szerző felvétele

Európában hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a nagy világmárkák nélkül képtelenség korszerűen és kényelmesen táplálkozni, minőségi szórakozást élvezni, divatosan öltözködni, profin sportolni, vagy XX. századi módon közlekedni.

Ezzel szemben az orosz mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egyaránt bizonyította, hogy Nike, McDonald’s, Armani, Sony és Mercedes nélkül is van (minőségi) élet.

Minden helyettesíthető

– Alapvetően három módja van annak, hogy pótoljuk az országunkból kivonult cégek termékeit, szolgáltatásait. A legkézenfekvőbb, ha orosz vállalkozással helyettesítjük a külföldit, a másik az, ha hasonló profilú vállalat érkezik hozzánk külhonból, a harmadik pedig az, ha a vágyott kurrens árukat kerülő úton hozzuk be. Az elsőre jellemző a McDonald’s esete, amelyet az orosz „Finom és pont” gyorsétterem lánc váltott fel, a másodikra az olasz divat világmárkák helyébe lépő kevésbé ismert, de kiváló Zilli, Graff, vagy a Loro Piana márkák jellemzőek, a harmadikra a legszembetűnőbb árucikk, a Coca Cola esete a kiváló példa, amelyet a közép-ázsiai országokból szerezzük be, de a legjobb minőségű azonban a Törökországban gyártott változata – mondja Szergej külpolitikai újságíró kollégám.

„Létezik egy negyedik módja is az igények kielégítésnek. Több nyugati cég, amelyek nem voltak a szankciós listákon, de a nyugati vásárlók nyomására kénytelenek voltak elhagyni az orosz piacot, most csöndesen visszaszivárognak”

Más szavakkal, Oroszország vagy felfuttatta a régi márkákat, vagy újakat ötölt ki, vagy más országokból szerezte be a szükséges holmikat, vagy egészen egyszerűen lekoppintotta az ellenség brendjeit. Például kétféle orosz kóla is kapható, hasonlóak, mint az egykori a Sztár coláink.

Az amerikai hatás

Azt mindenképpen el kell ismernünk, hogy az elmúlt 33 évben az orosz társadalom erősen amerikanizálódott! A gyorsbüfékben, kávézókban, bevásárló központokban amerikai dalok szórakoztatják az embereket, az oroszok rászoktak a hamburgerre, a kólára, az amerikai cigarettára és a whiskyre. Még a Hells Angels és egyéb motoros klubok orosz utánzatai is igen népszerűek.

„Az orosz nyelv is egyre több angol szót használ”

A vasúti automata kapu például az írja ki, hogy „time aut”, és a közbeszédben is rohamosan terjed az anglicizmus. A televízió poros „diszpléjét” törli le a háziasszony és nem ingatlanossal, hanem „rieltorral” tárgyalnak az eladók-vevők. Leginkább azonban a hagyományos öltözködés terén figyelhető meg nagy változás. A nők elhagyták a bokáig érő bundáikat, helyettük pufidzsekit, vagy tollkabátot hordanak, a férfiak pedig az usánkát cserélték le a dokkmunkás sapkákra, baseball fejfedőkre, szőrmés csuklyákra.

– Az első szankciók életbe lépése idején egyesek megriadtak azok következményeitől, féltek, hogy áruhiány lép fel – emlékszik vissza a közel két évvel ezelőtti időszakra Jevgenyij orosz operatőr.

– Amit a boltokban nem lehet beszerezni, azt az interneten, kerülő úton hozatjuk be. Ezek sokszor olcsóbbak, mint a legálisan megvásárolt áruk, mert az eredetük, illetve behozatali útvonaluk legtöbbször ismeretlen, de ezekkel szemben számtalan olyan interneten megvásárolt termék is létezik, amelyekre nem csupán hetekig kell várnia a vevőnek, de két-háromszoros áron juthat hozzá! Meglepő, de nem csupán magánemberek élnek az internetes megrendelés eszközével – magyarázza Jura, egy vezető orosz napilap tudósítója.

„Például a műszaki bolt televíziós osztályán nem árulnak Sony tévét, de az eladó kisasszony kézségesen felajánlja, hogy a kívánt készüléket interneten megrendeli nekem – nyomott áron”

– A nyugati autók alkatrészei kerülnek sokba, mert a beszerzésük egyrészt körülményes, másrészt távoli országokból kell őket beszállítani. Ez a körülmény megnehezíti az úrvezetők életet, ugyanúgy, mint a nyugati gépkocsi parkkal rendelkező cégek működését. Mindezek kihatnak az áruk, illetve szolgáltatások árának a növekedéséhez – magyarázza az új helyzetet egy nagy orosz cég sofőrje, Vologya.

Apropó, növekvő árak!

– Nos igen, mindennek megemelkedett az ára, kivéve a rezsi- és a benzinárakat, hiszen az ország igen gazdag energiahordozókban. A 98-as benzin például 276 forint. Megjegyzem, az élelmiszer- és egyéb háztartási áruk árainak a többsége a magyar szint alatt van. A legtöbb orosz ember a tömegközlekedés drágulása miatt aggódik, főleg a belföldi repülőjegyek borsos ára miatt – mondja Krisztina háziasszony.

„Itt érdemes megjegyezni, hogy Oroszország a világ legnagyobb kiterjedésű országa, és a szibériai, távol-keleti sok millió lakos alapvető igénye, hogy legalább évente egyszer eljusson a kulturális központokba, illetve a nyaralóhelyekre, amelyek a birodalom európai területén fekszenek”

Krisztinát a repülőjegyek drágulása nem érintik, hiszen a fővárosban él, és Moszkva közelében áll a dácsájuk. Azok a milliók viszont, akik Nyugat-Európában élnek, ideiglenesen dolgoznak, vagy tanulnak, kénytelenek hosszadalmas és körülményes úton eljutni hazájukba. Én Bécsen és Vilniuson keresztül érkeztem Moszkvába, és Bakun át tudtam visszatérni Budapestre. De az orosz útitársaim egyhangúan azt mondták, hogy megértik a helyzetet, és az ukrajnai oroszokért vállalják ezeket a nehézségeket.

„Vannak azonban olyan orosz magánemberek, akik erősen érzik saját bőrükön a nyugati szankciókat. Ők a külföldön élő orosz állampolgárok”

A legerősebb orosz motoros klub, az Éjszakai Farkasok vezetője is nyilatkozott ez ügyben: – A hitet, az igazságot, az eszméket nem lehet tiltással legyőzni.  De számomra, mint minden hívő számára, a szankcióknak nincs értelme – mondta Alekszandr Zaldasztanov, ismertebb nevén a Sebész.

A motorosklub elnöke felidézte, hogy a közelmúltban a klub Európában élő vagy európai ingatlannal rendelkező tagjainál házkutatást tartottak.

– Mindezek ellenére a klubtagok közül senki sem adta gyengeség jelét, és nem hagyta el a klubot – összegezte Sebész, a hazafi és ortodox alapokon álló nemzetközi szervezet vezetője.

„Hagyományunk a győzelem”

Az köztudott, hogy az Oroszország elleni szankciók intézményét a különleges katonai művelet alapozta meg. A felmérések szerint az orosz társadalom több mint 70 százaléka Putyin mögött áll, az elfoglalt területeket egyértelműen orosz földnek tekintik, az akciósorozatot pedig igazságos harcként értékelik és azonosulnak vele.

– Én rögtön a harcok elején, a feleségem tudta nélkül mentem el a toborzó központba, de az 55 évemet soknak találták, ezért elutasították a kérelmemet – mondta derűsen a hazafiságára láthatóan igen büszke Vologya.

– Jómagam a seregben különleges felderítői kiképzést kaptam, amelyre, ha szükség lesz, azonnal indulok a frontra! Ezt a tervemet a feleségem, aki „putyinistának” vallja magát teljes mellszéleséggel támogatja – közölte határozottan Jevgenyij.

– A legidősebb unokámat az ősszel hívták be, és könnyen meglehet, hogy a kiképzése után a frontra vezénylik, de ez állampolgári adósságának a törlesztése – foglalta össze erre vonatkozó véleményét a kalinyingrádi Irina útitársnőm, aki szinte olyan büszkén beszélt erről a lehetőségről, mintha unokája diplomaosztásáról szólt volna…

„Moszkvában kevés jelét láttam a <háborúnak>. Mindössze néhány plakát lelkesíti a járókelőket. Természetesen vannak, akik ezt a fegyveres operációt felháborodottan <Putyin magánháborújának> nevezik, de az ellenzékiek többsége hallgat (vagy nyugatra távozott), hiszen gyorsan <külföldi ügynöknek>, illetőleg hazaárulónak minősíthetik”

Ide kívánkozik Irina gondolata: – A különleges hadművelet kérdésköre nem merül fel baráti körben. A sokféle vélemény fölösleges vitákba torkolhatna, ezért kerüljük ezt a témát – mondta a moszkvai neuropszichológus. – Azt viszont határozottan érzékelem, hogy az állami cégek, civilszervezetek, magánemberek, csoportosan, egyénileg, vagy az egyházon keresztül a legkülönbözőbb úton-módon teljesítik hátországi kötelességüket. Idős asszonyok például meleg gyapjúzoknikat kötnek, vagy álca-, illetve sebesültszállító hálókat varrnak, míg mások pénzükkel segítik az orosz harcosokat – tette hozzá Irina.

„Csináljuk meg okosba!”

Jól emlékszem a ‘70-es, 80-as évek hiánygazdaságával küzdő szocialista Szovjetunióra, amikor virágzott a fekete- és szürkegazdaság. Az ezekhez kötődő, „csináljuk meg okosba” módszerek hagyománnyá váltak orosz földön, és úgy tűnik, ma is elevenen élnek.

moszkvai riport 2 #moszkvater
A szerző felvétele

A „Finom és pont” gyorsétteremben hallottam két orvostanhallgató beszélgetését, amely arról szólt, hogy az egyik társuk 120 ezer rubelt (480 ezer forint) fizetett azért, hogy átengedjék az anatómia vizsgán.

„A szilveszteri baráti beszélgetés közben a könyvelő Tatjána elmagyarázta, hogy a cége két kasszát vezet. Az egyik a <fekete pénztár>…”

Egy harmadik beszélgetés közben pedig kiderült, a társaság egyik tagja illegális valutaváltóban cserélt be 20 millió rubelnyi euróját, hogy abból lakást vegyen magának. Ennek az áll a hátterében, hogy Oroszországban átmenetileg nem lehet legálisan eurót vásárolni…

Persze, aki „árt mond, mondjon bért” is!

Én kapszula hotelben laktam, napi 4000 forintért, a reggelim az elegáns kávézókban, önkiszolgáló éttermekben általában 800 forintba került, az ebédekért szintén bisztrókban 800-2000 forintot fizettem, attól függően, hogy kértem-e levest. A marhapárizsi ára 3600/kg, a Borogyiszkoje fekete kenyér kilóját a legolcsóbb boltban 400 forintért árulják, de máshol akár 2000 forintot is elkérhetnek érte.

„A moszkvai tömegközlekedés ára alkalmanként valamivel több, mint 200 forint. Ehhez képest a jegypénztáros fizetése 240 ezer, a mozdonyvezetőé 240-600 ezer forint között mozog”

A szórakozás és a minőségi öltözködés sokba kerül. A legolcsóbb mozijegy 2680 forintba kerül, az új filmekre azonban sokkal többet kell fizetnünk, áruk 6400-tól indul. Ami a ruházkodást illeti, az ünnepek után őrült leárazások kezdődtek, a cipőboltokban például mindent 50 százalékos áron igyekeztek „kiszórni”. Én is vettem magamnak egy bőrből készült fekete edzőcipőt. Kínai gyártmány ugyan, de kiváló minőségű: pillekönnyű és igen puha viselet. Féláron 16 ezer forintba került.

Azok a fránya statisztikák

A gazdasági mutatók elemzése mindig sűrű erdőre emlékeztetnek engem, amelyek sokféle eredményt hozhatnak. A bruttó nemzeti vagyon tekintetében az Oroszországi Föderáció ma azonban valóban az ötödik gazdaság a világon, és az első gazdaság Európában – szögezik le az szakértők is.

– A Világbank 2022-es statisztikái szerint a nominális GDP alapján Oroszország a nyolcadik a világon.  A vásárlóerő felmérése nehéz kérdés, többféleképpen lehet számolni – szögezte le Borisz Kopejkin, a Társadalmi Fejlesztési Központ első vezérigazgató-helyettese.  – Ugyanezen Világbank számításai szerint ugyanerre a 2022-es évre, a PPP-ben, folyó áron újraszámolva Kína magabiztosan megelőzi az Egyesült Államokat, a Japán és Németország mögött lemaradt India pedig kezdi lekörözni őket. Oroszország a nyolcadik helyett az ötödik helyen találja magát a világon, némileg megelőzve Németországot – jegyezte meg a szakember.

Moszkvai riport 3 #moszkvater
A szerző felvétele

A magyar újságíró egyheti benyomásai mindazonáltal meglehetősen jók. Az emberek igényesen öltözködnek, kiváló élelmiszereket fogyasztanak, sem a boltokban, sem az éttermekben sem a buszmegállókba, vasútállomásokon nincs sorban állás, a tömegközlekedési eszközök túlnyomó többsége igen modern. Talán a GUM Áruház olcsóbbik illemhelye előtt torlódik fel a nép… Kiemelendő, hogy az ételek rendelése, kifizetése mobil telefonokkal történik, ez vonatkozik a jegyvásárlásra, nyilvános WC-k használatára – a készpénz használata szinte teljesen háttérbe vonult.

„Amit csak lehet, automatizálnak. Például nem lehet a HÉV-en jegyellenőrt látni, de jegy hiányában az utas nem képes kijutni az állomásról. Nos, ekkor találkozhat a jegykezelővel…”

És még nem említettem néhány nehézséget, amelyek a közembert érintették. Itt a VISA, vagy a MasterCard, illetve egyéb fizetési rendszerek orosz világból való kivonulására gondolok. Moszkva ezekre válaszul azonnal létrehozta a saját rendszereit. Ilyen, mindennapi gond továbbá a Facebook-szolgáltatás „majdnem” leállása (egyes esetekben ugyanis működik, másszor nem). Erre is több orosz közösségi hálózat volt a válasz. És még a telefonszolgáltatók is kizárólag hazaiak, hogy más rendszerekről ne is szóljak.

„Összegezve, az a benyomásom, hogy Oroszország jól veszi a szankciók egyre bővülő akadályait”

Az emberek többsége elviseli a megszorításokkal járó gondokat, hiszen a nemzetükért és az orosz földért harcolnak – vallották nekem rég-régi ismerőseim és barátaim, akiknek hiszek, és akiket megértek.

MEGOSZTÁS