//Orosz film készült Csernobilról
„A film nem válasz az HBO sorozatára, hiszen az ötlet már öt éve felmerült, és a kulturális minisztérium 30 millió rubelt el is különítettek a támogatására” #moszkvater

Orosz film készült Csernobilról

MEGOSZTÁS

A film az emberi sorsokra koncentrál, a kerettörténet azonban meglehetősen hatásvadász módon egy orosz és egy amerikai ügynök párharcáról szól

„A film nem válasz az HBO sorozatára, hiszen az ötlet már öt éve felmerült, és a kulturális minisztérium 30 millió rubelt el is különítettek a támogatására” #moszkvater
„A film nem válasz az HBO sorozatára, hiszen az ötlet már öt éve felmerült, és a kulturális minisztérium 30 millió rubelt el is különítettek a támogatására”
Forrás:HBO

Csernobilról már sok film készült, köztük orosz is, az HBO és a BBC koprodukciójában nemrégiben bemutatott nagy sikert aratott sorozat után azonban különösen nagy érdeklődés kíséri az atomerőműben történt katasztrófáról szóló feldolgozásokat. Így az NTV orosz tévécsatorna várhatóan még az idén képernyőre kerülő sorozatát is. Már az is felkeltette az érdeklődést, hogy elkészült a film előzetese, amelyet azonban az Amalgama stúdió követelésére hamar eltávolítottak a YouTube-ról. Ezt megelőzően azonban sikerült azt többeknek lementeni, így kiderült, hogy a film kerettörténete egy amerikai kém és egy orosz elhárító szembenállása. Ez a történet sokakat emlékeztet a szintén az FSZB és a CIA ügynökeinek harcáról szóló másik sorozatra, az Alvókra, ráadásul a két hőst is ugyanazok a színészek – Igor Petrenko és Dmitrij Uljanov – alakítják.

Alekszej Muradov, a Csernobil rendezője azt ígérte, hogy filmje arról szól majd, mi is történt valójában azokban a napokban.

„A film nem válasz az HBO sorozatára, hiszen az ötlet már öt éve felmerült, és a kulturális minisztérium 30 millió rubelt el is különítettek a támogatására”

A stúdiónak eredetileg 2016-ra kellett volna elkészítenie a sorozatot, de a határidő közben 2019 tavaszára módosult, s ha minden igaz, végül mostanra készült el.

A film három részre tagolható. Az első néhány órával a robbanás előtt játszódik, majd a második maga a robbanás, végül a harmadik néhány hónappal későbbre visz bennünket. Muradov elmondta, hogy

„részletesen foglalkoznak az erőműben történtekkel, és elsősorban az emberi sorsokra koncentráltak”

A történetnek több drámai és tragikus síkja van.

A felvételek végül csak egy éve kezdődtek el Belaruszban, és a történet 1986 áprilisa és decembere között játszódik. A KGB ukrán részlege megtudja, hogy a külföldi titkosszolgálatok élénken érdeklődnek a csernobili atomerőmű iránt.

„Az előzetesből kiderül, hogy az orosz és az amerikai ügynök elkeseredett küzdelmet vív egymással, egyelőre azonban nem világos, hogy a szerzők végül az amerikai titkosszolgálatot teszik-e felelőssé a katasztrófáért”

Az amerikai ügynököt játszó Uljanov a Komszomolszkaja Pravdának elárulta, hogy az általa alakított Albert Lenz a CIA embere, és diverzáns munkára küldik Csernobilba. Az erőműhöz érve azonban olyan dolog történik vele, amely teljesen megváltoztatja a világlátását.

Egyelőre tehát ennyit tudunk, és érdeklődve várjuk a sorozat vetítését. A cikkünkbe is beágyazott előzetesből több nem nagyon derül ki. Ennek ellenére – mint az index.hu írása már előre vetíti  – az ítélet már kész. Mint írják, a film tiszta propaganda, akárcsak a tévécsatorna, amelyen futni fog. A kerettörténet valóban hatásvadász, és a vonatok sem igazán így néztek ki 1986-ban, ám hasonló hibák elmondhatók az HBO-n látott filmről is. Ezt azonban valahogy nem akarták észrevenni az éles szemű kritikusok, akik a Csernobilról szóló orosz filmet már egy három perces előzetes alapján lehúzzák. Nagyjából ezt várhattuk, legfeljebb az optimisták azt hihették, hogy e negatív kampány majd csak a film bemutatója után árasztja el a médiát. Tévedtek.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.