„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Somkuti Bálint írása a #moszkvater.com számára
„A hírek szerint felszerelésükhöz közepes és nagy hatótávolságú felderítő drónok (Orlan és Forpost), valamint Lancet csapásmérő eszközök lesznek többek között rendszeresítve. Emellett az új rendszerek működtetéséhez szükséges elektronikai hadviselési eszközök számának növelése és elosztásuk átalakítása is szükséges egyes szakértők szerint”
Fotó:EUROPRESS/Russian Defense Ministry/Anadolu/AFP
Mindkét háborúzó fél jelentős lépéseket tett az új, és néha csodafegyvernek beállított eszközök minél hatékonyabb felhasználása érdekében, ahogy erről számtalan az internetre felkerült videó is tanúskodik. Az ukrán szándékokról és képességekről relatív kevés megbízhatónak tűnő információ érhető el, valószínűleg nem véletlenül, hiszen a legfőbb alkalmazójuk az ukrán katonai titkosszolgálat, a HUR. Érdekes módon az orosz lépésekről többet lehet tudni, ráadásul az egyik legelvadultabban oroszellenes forrás, az Insitute for the Study of War (ISW) is meglepően átfogó és forrásokkal alátámasztott elemzéseket közöl a témában.
Az első és jellemző információ szerint a BARSZ-Szarmat Pilóta nélküli rendszerek Különleges Központjának vezetőjének nem mást, mint az orosz űrprogram korábbi fejét Dmitrij Rogozint kérték fel. Ez a szervezet – mint arra a neve is utal – az orosz fegyveres erők tartalékának részét képezi, feladata drón pilóták és egyéb kapcsolódó műszaki szakemberek képzése. Hírek szerint a Központ nem tartozik a hamarosan felállítandó és önálló haderőnem státuszú (!) Orosz Pilótanélküli Eszközök Erő Unmanned System Force (USF) kötelékébe.
„Az a tény, hogy egy ilyen ismert politikust kértek fel az új szervezet vezetésére, jelzi, az orosz vezetés komolyan veszi azokat a szakmai kritikákat, amelyek szerint az orosz hadsereg jelentős lemaradásban van az új technológiák szervezetszerű integrálásában”
Itt érdemes megjegyezni, hogy az ukrán fegyveres erők hasonló szervezete 2024 júniusa óta működik. Külön kiemelendő Rogozin azon hangsúlyozott törekvése, hogy a gyors hadszíntéri fejlődés miatt a drónok fejlesztése, és bevetése minél decentralizáltabban, azaz a szokásos katonai bürokrácia akadékoskodása nélkül történjen.
Eközben az Izvesztyija arról számolt be, hogy az orosz haditengerészet főparancsnoksága külön drón ezredeket hoz létre az öt orosz regionális flottánál. Az Északi-, a Balti-, a Fekete-, és a Kaszpi-tengeri, valamint a Csendes-óceáni flotillánál egyaránt felálltandó légi (UAV), szárazföldi (UGV), felszíni (USV), és tengeralatti (UUV) eszközökkel egyaránt fel lesznek szerelve. A cikk szerint az ezredek feladatai között felderítési és csapásmérő, ellenséges drón elhárítási, valamint tengeri aknák elleni feladatok egyaránt meg lesznek találhatóak.
„A hírek szerint felszerelésükhöz közepes és nagy hatótávolságú felderítő drónok (Orlan és Forpost), valamint Lancet csapásmérő eszközök lesznek többek között rendszeresítve. Emellett az új rendszerek működtetéséhez szükséges elektronikai hadviselési eszközök számának növelése és elosztásuk átalakítása is szükséges egyes szakértők szerint”
Egy május 14-én kelt beszámoló szerint az Oroszországi Föderáció területén a kiemelt programok egyre több eredményt hoznak, így például Szentpéterváron készül a rendszerbe állított orosz drónok közel harmada. A tervek szerint 2035-re 45 üzemben gyártanak majd drónokat. 2025 januárjában Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy ezekből már 15 működik: Moszkva és Szentpétervár városaiban, Novgorod, Rjazany, Szahalin, Szamara, és Tomszk oblasztyokban, a Tengermelléken illetve Udmurtia és Tatársztán köztársaságokban. Az állami intézkedések mellett start-upok és befektetési alapok is hozzájárulnak az orosz katonai erőfeszítésekhez. Egy jelentés szerint 2023 óta 407 olyan új vállalkozás indult, amelyek fő tevékenységének repülő eszközök előállítását jelölte meg. Ebből 140 foglalkozik drónok és alkatrészeik gyártásával és fejlesztésével, amelyek 3 milliárd dollár feletti tőkét vontak be.
„A magántőke mellett az orosz vezetés további 277 milliárd rubelt (3,1 milliárd dollárt) tervez befektetni az iparágba. A The Insider magazin szerint a kapacitásaik olyan szinten le vannak kötve, hogy nem tudtak teljesíteni egy 3 ezer civil felhasználású drónra vonatkozó állami megrendelést”
A háborús konjunktúra, azaz az új technológiák és a minél nagyobb számban történő előállításukért folytatott küzdelem tehát az orosz dronoszférában is kimutatható. Érdekes, hogy bár Ukrajnában vannak hasonló folyamatokra utaló jelek, Európa – de vele együtt az Egyesült Államok is – mintha békésen szenderegne. Ha az „oroszok már tényleg a spájzban vannak”, nem kellene nagyobb tempóra kapcsolni?
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
brüsszelita says:
T-34-es újratöltve, azt is a háború elején kezdték gyártani, a végén meg nem tudtak róla leállni. Viszont drón elhárító rendszereket is hadrendbe kell állítani, nemcsak ész nélkül lövöldözni, mert ágyúval nem lövünk verébre, és főleg nem hamis célra, azaz áldrónra, mert abból fogják a legtöbbet gyártani, hogy lekössék a légvédelmet. Meg nem annyira dzsojsztikos srácok kellenek, mint inkább szoftveresek, ugyanis a drónokat nem egyesével, hanem tömegével és egymással együttműködve alkalmazzák, de a célokat is ők választják ki és vezetik rá magukat az előzetesen beléjük táplált kritériumok alapján. Persze nem a fapadosakat, olyat csak játékboltban árulnak, meg a cseljabinszki traktorgyárban, ahol az a gyártás mellékterméke, ha úgy tetszik selejtje. Ott az üzemi szarkák hiába viszik haza az alkatrészeket, mindig drón lesz belőle traktor helyett akárhogy is szerelik is össze, mert az útmutatóból egy lapot kifelejtettek. A korszerű háborúkban a célzott csapások mellett az AI irányításával drón hadműveletek lesznek, előfordulhat, hogy egyszerre kell irányítani és összehangolni több százat vagy ezret. Persze elektronikai védelemre, ill. ellentevékenységre is fel kell készíteni őket, mert az üvegszálas módszer ez esetben nem alkalmazható, összegabalyodnak egymással a levegőben, oszt idő előtt koppannak, mint a cserebogarak. Meg valós idejű felderítésre se kényelmes a száloptika, főleg kilométeres távolságokban, habár volt ilyen korábban a Szovjetunióban: A Fagott páncéltörő rakéta húzott maga után drótot miután kilőtték, azon keresztül vezette célra a katona, ha jól emlékszem négy kilométer volt a hatótávolsága. A cseljabinszki traktorgyár teljes kapacitását lekötötte a drótok dobra csévélése, megalázó volt, mert korábban ott gyártották a T-34-eseket, egy varrodának is kiadhatták volna spulnizást gebinbe. Most meg a mosógép gyárnak, hisz a csipeket úgyis átrakják drónokba, üresjáraton pörög centrifuga, viszont az Iránnak is jó lenne urándúsításra, Oroszországban az a mosógépgyártás hulladéka.